Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem egyezik bele teljesen autonóm palesztin állam létrehozásába – írja a Le Figaro francia napilap. Csupán „korlátozott fennhatóságot” tart elképzelhetőnek, természetesen hadsereg és légtérellenőrzés nélkül. A Peace Now szervezet meg nem erősített információi szerint erőteljes telepépítésbe kezd az izraeli állam Ciszjordánia területén.

Vajon mi ennek a jelentősége? Valóban olyan közel volnának egy esetleges palesztin állam létrehozásának minimális feltételei, hogy felmerülnek ilyen részletkérdések? Vagy csak a palesztin vezetők mindentvissza-politikája ütközik ismét az izraeliek titokzatos ütemtervével?

Talán az előző izraeli kormány a Hamasz meggyengítésével közelebb hozta a megoldást. Az új kormánytól nem lehet a béketárgyalások hatékony folytatását várni – de a kezdetek sem vezettek semmire. Egyedül az egyoldalú politikának volt eddig eredménye – amikor Izrael átadott területeket a Palesztin Nemzeti Hatóságnak. Ha valóban telepek épülnek, az a folyamat visszafordítása.

De azt sem szabad elfelejteni, hogy jóllehet Ariel Sharon, a vesztes Kadima párt alapítója éppen az egyoldalú kivonulás terve miatt veszett össze korábbi pártjával, a most ismét hatalomra került Likuddal, azért a Gázai-övezetből való kivonulást az előző Likud-kormányzat hajtotta végre, és a tíz év után újraválasztott Netanjahu legutóbb sem tette tönkre a közel-keleti békefolyamatokat.

Netanjahu erősen nacionalista elképzeléseinek nyilván azonnal látható hatásai lesznek a palesztin vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. Ha beigazolódik, amit sejteni lehet, és az új miniszterelnök agresszív politikája megnehezíti a palesztin állam megalapítását és ezzel a helyzet megoldását, akkor a mandátuma remélhetőleg ezúttal sem fog egy ciklusnál tovább tartani. Most úgy tesz, mintha pillanatnyilag bármi jelentősége lenne, hogy ő akar-e palesztin légiirányítókat vagy sem, pedig olyat senki nem gondolt, hogy maximum 4 év múlva valódi palesztin állam jöhetne létre. (Maximum, ugyanis a Knesszet az utolsó nyolc ciklusból hétben esett át előrehozott választásokon. Amikor külön választották a miniszterelnököket, akkor sem volt jobb a helyzet: Netanjahut előzőleg 1996-ban választották meg, és három évig volt hatalmon.)

Azonban amit rövidtávon meg kell oldani: összegezni a december végén kirobbant háború eredményeit (amikből Ehud Olmert szerint több is lett, mint várták), és ezeknek megfelelően tartós békét kötni a megfelelő palesztin vezetőkkel. Ehhez persze tisztázni kell azt is, hogy a Hamasz katonai részének megtizedelése után a megmaradt vezetőket nem lehet-e megfelelőnek tartani, illetve hogy a Fatah milyen befolyásra tehet szert az övezetben.

Az elkövetkező hónapok eredményeinek magyar vonatkozásai is lehetnek. Izraelben ugyanis a hiteltelenné vált miniszterelnök pártja vesztett, és könnyen lehet, hogy az ellenzéki, konzervatív párt a szélsőjobb támogatásával kerül hatalomra.