Egyszer elkezdtem írni egy posztot arról, hogy a polgári létükbe besavanyodott Hírtv-s arcok hogyan keseregnek a hárommellű Lily Allen Fuck you című számának feldolgozásán. Végül nem tudom, miért nem publikáltam, mindenesetre csak én olvashattam.

Úgy tűnik, hogy a magát mélységesen konzervatívnak és polgárinak gondoló Borókai Gábor (aki persze halál hiteles, hiszen nem volt az Orbán-kormány szóvivője) is belesavanyodott saját ízlésébe. Az is lehet, hogy konzervativizmusában elvesztette minimális humorérzékét - persze egyáltalán nem biztos, hogy volt neki. Mondjuk, el tudom képzelni, hogy valóban dekadens, reakciós és kultúraromboló minden olyan művészeti alkotás, amely nem mondja meg egy az egyben a lényeget. Olvasmányaim alapján ennek semmi köze nincs a konzervativizmushoz, ennek csak simán az ostoba maradisághoz van köze.

Az történt, hogy két hete a Heti Válasz utolsó oldalán a szokásos szinvonaltalan publicisztikáinak sorában beszólt a húszéves köztársaság díjra és díjazottakra. Az, hogy a díj mennyire komolyan vehető, veendő, majd kiderül az idővel - pont úgy, ahogy a Prima Primissimát sem veszi senki komolyan, pedig sok pénz van mögötte.

Mondjuk Ágh Attila, Kéri László valóban kétséges, azt azonban csak szimpla elfogult rosszindulat mondathatja Borókaival, hogy TGM nem tett semmit a rendszerváltásért és a köztársaságért. Mondjuk a demokratikus ellenzékben való részvétel önmagában elég ahhoz, hogy egy ilyesmi díjat megkapjon. De nem is ez az igazán érdekes.

Borókai szerint Jancsónak húsz éve nem volt érvényes alkotása. Szerencsére Borókai nem Aczél György, így nem ő dönti el, hogy mi érvényes alkotás és mi nem - nem is én. Ezt mondjuk lehet, hogy nehezen fogadja el, de el kell. Jancsó a rendszerváltás után ilyen dekadens, számára nehezen érhető filmeket kezdett forgatni, amelyek - szerintem - zömében rendkívül viccesek voltak. Lehet, hogy ha valaki már belesavanyodott önnön ideológiájába, akkor lehet, hogy érdemes elmenni egy kicsit pihenni.