A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Kolbenheyer olvas LXX.: Saját képére

2011.03.05. 07:00 kolbenheyer

Robert Wright Isten evolúciója (Budapest, HVG, 2010; az amerikai eredeti: The Evolution of God, New York, Little Brown, 2009) című könyve nem jó, de érdekes. A vallástörténeti könyveket mindenki prekoncepcióval olvassa, és ami talán még fontosabb: írja. Így aztán meggyőzésről, vagy bizonyításról nehéz beszélni, inkább arra érdemes törekedni, hogy érthetővé és ezáltal tolerálhatóvá váljék a másfajta meggyőződés. Ezért nagyon érdekes és fontos ez a könyv. Alaptézise, hogy a vallás az ember biológiai evolúciójában gyökerező, és aztán a kulturális evolúció által folyamatosan alakított képzet, melynek isteneit a mindenkori ember teremti saját képmására. A vizsgálatra érdemes kérdés Wright számára éppen az, hogy miért és hogyan alakul az istenek képe, van-e ennek a folyamatnak valamilyen evolúciós értelemben vett „tervezettsége”, és ez alapján mondható-e valami a vallás(ok) jövőjéről. A kérdésfelvetés izgalmas, a kutatómunka alapos, a gondolatmenet korrekt. Sajnálatos viszont, hogy Wright túlírta a szöveget, terjengősek a jópofáskodó retorikai futamok, és a szerző teljesen beleszeretett a játékelmélet szókincsébe, minden helyzetet nulla vagy nem-nulla összegű játszmának ír le négyszázhetven oldalon keresztül. Tragikusnak azonban csak a fordítást nevezném, főleg egy olyan könyvben, ahol a szerző külön fejezetet szentel annak, hogy milyen elvek szerint használta a héber és a keresztény Biblia, ill. a Korán fordításait. A könyvet ketten fordították, de egyeztetni elfelejtettek, így aztán Jósiás király Józsuéként tér vissza, de mellettük felbukkan a „jó” szamaritánus, sőt János király is mint az angol Biblia fordítója (King James Version). De térjünk vissza Wright gondolatmenetéhez.

A szerző szerint a vallás a mindenkori társadalmi kihívásokra felel. Ennek megfelelően alakul ki, majd terebélyesedik erkölcsi dimenziója. A fejlődés persze nem egyenes vonalú, hiszen a toleráns és intoleráns áramlatok aszerint erősödnek vagy gyengülnek, hogy a szereplők többsége nulla vagy nem-nulla összegű játszmaként látja-e az idegenekkel való kapcsolatot. Azaz, ha egy társadalom többsége veszélyt lát egy másik társadalomban, akkor vallása intoleránssá válik, ha viszont partnert, akkor a vallás reakciója az, hogy kiterjeszti az erkölcsi védettséget a másokra is. A „primitív” vallásokban viszonylag radikális változások is történhetnek: istenek tűnhetnek fel vagy éppen el, de legalábbis válthatnak tökéletesen szerepet. A szentírások megjelenésével egy darabig azok szerkesztése és kiegészítése ad alkalmat a vallás evolúciójára (legalábbis a héber és keresztény Biblia esetén, a Korán rövid keletkezéstörténete erre kevesebb lehetőséget biztosít), később pedig az értelmezés változása (itt terjedelme és műfaji sokszínűsége miatt megint a Biblia van előnyben). Hogy néz ki mindez a gyakorlatban?

A vadász-gyűjtögető népek vallására csak analóg módon következtethetünk, de az amazonasi indiánok, az eszkimók vagy a csukcsok praktikái alapján Wright szerint az ősi hit alapvető funkciója a bajok megmagyarázása volt, illetve az elhárításukba vetett remény. Erkölcsi dimenzió még nem volt, hiszen a kis létszámú közösségek egymás szeme előtt éltek, a bűnt nem lehetett eltitkolni, a kiközösítés pedig halálos büntetést jelentett. Az istenek sem voltak tehát jók. Ez ugyan nem változott meg radikálisan a földművelés korában sem, de egyes istenek büntetni kezdték a rosszat, és jutalmazni a jót (legalábbis erre következtethetünk pl. az újkori polinéz hit alapján: a tolvajokat megeszik a cápák). A vallás tehát a növekvő lélekszámú társadalom rendjének fenntartásában vett részt, szerepét Wright egyértelműen pozitívnak látja. Az államalapítás egyrészt növelte az istenek hatalmát és pompáját, ahogy létrejöttek a templomok és a papság. Másrészt az államok egymás közti viszonyait az istenvilág mozgásai is tükrözték. A háborúk és hódítások, illetve a kereskedelem és a szövetségek eredményeként a helyi istenek panteonokba rendeződtek, a földihez hasonló hierarchiával és/vagy rokonsági szálakkal.

A zsidó egyistenhit is ennek a szerves evolúciónak a terméke Wright leírásában. A külfölddel való szembefordulás, illetve a királyi hatalom megerősítése adódott össze, és eredményezte Izrael egyetlen istenét. Ez azonban még csak monolátria: más istenek is léteznek, csak tiszteletet nem érdemelnek. A babiloni fogság traumájára adott intellektuális válasz a monoteizmus: Izrael istene nem hagyhatta el népét, le sem győzethetett, tehát az ő büntetése a tragédia, ez viszont mindenhatóságának bizonyítéka. A történeti Jézus nem lépett ki ebből a keretből: Isten mindenki felett uralkodik, de a zsidóságot tekinti választottjának. A Római Birodalomban térítő Pál volt Wright szerint az egyetemes szeretet „kitalálója”. Mohamed életútja pedig magába sűríti a zsidó-keresztény vallásfejlődést: a monolátriából monoteizmus lesz, a kiválasztottság és az egyetemesség pedig váltakozó sikerrel küzd.

Az alaphipotézisbe nem érdemes belekötni, az hit kérdése. A gondolatmenet azonban néha megbicsaklik. A világ lakosságának jelentős része ugyanis nem ezt az evolúciós utat járja, ami persze nem teszi önmagában hiteltelenné a tézist, de elgondolkodtat: milyen evolúció zajlik Kelet-Ázsiában? A szerző a könyv végén az ábrahámi vallások felelősségéről értekezik. Ha azonban a vallás csak terméke a kulturális evolúciónak, akkor hogyan lehet felelős? (Felelős-e a nyelv az etnikai konfliktusokért?) Másrészt, ha a vallások erkölcsi javulása a világ globalizációjának tükre, akkor vagy boldogan várhatjuk a teljes ökumenét, vagy a globalizációban keressük a problémát (ezt Wright részben meg is teszi), pontosabban annak interpretációjában: miért hiszik egyesek, hogy a másik társadalom fenyegeti őket?
Ha Istent a saját képünkre teremtettük, akkor ne a tükröt szidjuk. Ha.

Kolbenheyer kommentpolitikája
 

37 komment

Címkék: történelem vallás társadalom wright kolbenheyer olvas

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr672642236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2011.03.05. 20:58:14

Ez a mondatod a tükörrel jó.
Sajnos még egyet is kell, hogy értsek vele, pedig mennyivel könnyebb lenne Istent hibáztatni.

fraki 2011.03.05. 21:40:53

A tükörszidás két dolgot jelenthet. Az egyik a tükör képének a szidása, a másik a tükör létének a szidása.

A tükör képének a szidása sztem kevésbé releváns ateista körökben. (vö. Atheists for Jesus)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.03.05. 22:09:51

"A világ lakosságának jelentős része ugyanis nem ezt az evolúciós utat járja, ami persze nem teszi önmagában hiteltelenné a tézist, de elgondolkodtat: milyen evolúció zajlik Kelet-Ázsiában?"
Mint ahogy az evolúció is más utat jár be más körülmények között.
Ha hasonló témájú könyvek érdekelnek, akkor ajánlom: Bereczkei Tamástól a Gének a kultúráigot.

Neo07 2011.03.05. 23:02:37

A vallás sem nem terméke, se nem része a kulturális evolúciónak, hanem egy-egy emberi közösség egyfajta sajátos viszonyulása régi, megmagyarázhatatlan történésekhez:

mek.oszk.hu/04100/04179/04179.pdf
mek.oszk.hu/04100/04180/04180.pdf

Lehet vitatkozni a szerző némely megállapításával, de ha a lényeget elfogadjuk, akkor a mű számos kérdésre érthető, és koherens választ ad.

És akkor az is világossá válik, hogy az iszlám-keresztény konfliktus oka maga a gyarló ember: aki nem akar gondolkodni, aki a tekintélyt és a dogmákat az új ötleteknél fontosabbnak tartva nem képes kilépni a maga szűk keretei közül.

-JzK- 2011.03.05. 23:46:33

@Neo07: Jajj, ez a Dogmákáltalfogvatartottszegényagymosottbuták duma ez egy több, mint 200 éves lejárt duma, már a saját oldalad értelmisége sem fogalmaz ilyen hetykén és fekete-fehéren.

Linkelni meg én is tudok, ráadásul autentikus forrásokat, nem pedig ilyen teszkóbanáruljákaholbebizonyítjákhogyapáptaláltaki cuccokat:
* www.ppek.hu/k285.htm
* mek.niif.hu/05300/05394/05394.htm
* mek.oszk.hu/07800/07883/html/

VendégTroll 2011.03.06. 08:20:56

A téma önmagában is elég sikamlós, nem is csoda, hogy nyomban felülbírálják itt páran.

""...vallástörténeti könyveket mindenki prekoncepcióval olvassa, és ami talán még fontosabb: írja."

Ebben meg van igazság szerintem.

A cikk jó, bár nem tudom (merem) megítélni sem a könyvet, sem a kritika következtetéseit, de legalább értelmes mondatok sorozata. Ez is becsülendő manapság.

Szétnézek a többi postban is, azt meglássuk.

VendégTroll 2011.03.06. 08:28:51

@tundrazuzmo: Bátor szavak ezek, remélem tisztában vagy a tudásod mélységeivel, mert az érveid nem voltak lehengerlőek.

Ami miatt rákattintottam, hogy elég csúnyán túlbecsülöd a fészbúkos úri közönség képességeit. Könyvet olvasni manapság? Vallás-, és kultúrtörténetet? Áhhh...

gazso.fodor.istvan 2011.03.06. 09:10:24

Épp most olvasom a könyvet, a gondolatok egy része ismerős, de számos újdonságot tartalmaz számomra. A vallás felelősségéről pedig: mivel a vallás kulturális evolúció terméke, amibe több-kevesebb beleszólásunk van, ezért az istenképünk nem pusztán tükör, ezt a tükröt ugyanis mi készítjük. És igenis, a nyelv, pontosabban a nyelv használata felelős lehet az etnikai konfliktusokért, gondoljunk csak a "faji" uszítás erejére.
A fordítási hibákra majd figyelek.

Avatar 2011.03.06. 09:31:43

@-JzK-: Ez a 200 éves lejárt dumázás legalább annyira lejárt duma, mint pl. a keresztény vallás tanításait lejárt dumának nyilvánítani arra hivatkozva, hogy az az ókori és középkori viszonyokra volt csak érvényes.

nikori 2011.03.06. 10:00:30

nevetséges és sajnálatra méltó amikor olyanok értekeznek vitatkoznak a hitről akik nem hitben élnek. Tudjátok! A puding próbája a.... Ezt a "pudingot" sokan" körbejárják bírálgatják, kiállnak mellette csak még nem kóstoltak bele.
Azokat akik a hitben megtapasztaltak nehéz olyanoknak bármiről is meggyőzni, vagy elbizonytalanítani akik hitben tapasztalatlanok.

szemet 2011.03.06. 10:03:10

Érdekes, akkor is, ha nehéz ezen a bolygón olyan dolgot találni amire közvetlenül vagy közvetetten ne hatott volna az evolúció...

Mindenesetre furcsa, hogy ezek szerint kihagyta azokat a manapság egyre elfogadottabb elméleteket, miszerint direkt evolúciós hatások is befolyásol(t/j)ák a vallást, fiziológiai szinten:
pl. lépten-nyomon hallani kísérletekről, amikor speciális agyterületek kémiai vagy elektromos ingerlésével "istentapasztalatot" váltanak ki

Ez a fajta "hardveres" előkódolás, determináció, pl. nagyon jól megmagyarázza, hogy egymástól különböző vallások "tapasztalati" és misztikus ágai miért hasonlítanak annyira egymásra, a társadalmi eltérések ellenére.

Ez azért is érdekes kérdés, mert a mai világban a vallás elkezdi elveszíteni a "világ működésének magyarázata" szerepet, amit egyre jobban átvesz a tudomány, ergo a vallásnak csak ez a tapasztalati dimenziója marad(hat) meg a jövőben leginkább. Jól mutatja ezt, pl. hogy az eleve ezt hangsúlyozó keleti vallási tanok mennyire terjednek a nyugati világban...

Vagy nem..

Mindenesetre ha erről vagy ilyesmiről szólna elolvasnám, de úgy látom ez inkább csak történelmi, szociológiai elemzés amibe belekeveri az evolúciót meg a játékelméletet mert az úgy menő... :(

skip22 2011.03.06. 10:53:23

Szívesen olvasnék a hülyeség evolúciós előnyeiről is!
Újabban ez veszi át a vallás szerepét, kíváncsi lennék, mik a közös közös felületek, ahol a kettő kiegészíti egymást...

Hogy én is könyvajánlóval kedveskedjek:

Erasmus: A balgaság dicsérete

görbén felfele néző 2011.03.07. 10:45:36

@nikori2011.03.06. 10:
Ezzel azt mondod, hogy a kábítószerekről csak gyakorló kábítószeres mondhat érvényes dolgokat.
Hát...

- duplagondol 2011.03.07. 14:09:16

"A történeti Jézus nem lépett ki ebből a keretből: Isten mindenki felett uralkodik, de a zsidóságot tekinti választottjának. A Római Birodalomban térítő Pál volt Wright szerint az egyetemes szeretet „kitalálója”."

Ha jól következtetek, cáfolja egy sor újszövetségi mondat, de legalább a fél János evangéliuma hitelességét. De mire alapoz, hogyan érvel? Mi alapján nem jelenthette ki Jézus, hogy "más juhaim is vannak, de nem ebből az akolból valók" (Jn 10, 16), hogy "eljön az óra, amikor sem ezen a helyen (ti. Szamáriában), sem Jeruzsálemben nem fogják imádni az atyát" (Jn 4, 21), hogy "bontsátok le a templomot, én harmadnapra fölépítem azt" (Jn 2, 19) vagy, hogy hogy "tegyetek tanítványommá minden népet és kereszteljétek meg őket" (Mt 19, 20)

- duplagondol 2011.03.07. 14:11:19

@szemet: "a vallás elkezdi elveszíteni a "világ működésének magyarázata" szerepet, amit egyre jobban átvesz a tudomány"

Ez világháború előtti sztori..:)

- duplagondol 2011.03.07. 14:15:01

"Alaptézise, hogy a vallás az ember biológiai evolúciójában gyökerező, és aztán a kulturális evolúció által folyamatosan alakított képzet, melynek isteneit a mindenkori ember teremti saját képmására."

A hívő ember logikája nem bicsaklik meg ennél a mondatnál, hisz vallja, Isten a saját képmására teremtette az embert. Ugyanaz a gondolatmenet - és mecsoda' különbség...

kolbenheyer 2011.03.07. 17:40:27

@- duplagondol:
Wright Jánost nem tekinti a történeti Jézusra vonatkozó forrásnak, hiszen kb. 100 évvel az események után keletkezett írásról van szó.

szemet 2011.03.07. 19:26:16

@- duplagondol: Persze-persze, ezért írtam a "vagy nem" részt, ami az egész fejtegetésre vonatkozik, meg arra természetesen, hogy én nem írtam/olvastam ilyen könyvet. Csak elolvasnám, és annak kéne valami konklúzióra jutnia a: biológia determináltság/képesség vs. ehhez köthető tényleges társadalmi vagy személyes események/változások kérdéskörben

Azaz a kézzelfoghatóan evolúciós eredetű fiziológiai tények elemzését is elvárnám a könyvtől, nem pedig csak pusztán a: "Hát végső soron ez is az evolúció terméke, azaz talán van evolúciós előnye: tippelgessünk mi az" - hozzáállást

szemet 2011.03.07. 19:42:58

@- duplagondol: Meg még annyit, hogy nem azt mondtam, hogy a vallás eltűnik és helyét átveszi a tudomány - mert látszik, hogy nem ez a helyzet. Hanem, csak annyit hogy a hangsúlyok módosulnak: vallási magyarázatok helyett inkább vallási élményeket, tapasztalatokat próbálnak nyújtani
valami ilyesmi:
(innen: jezsuita.blog.hu/2011/02/01/tapasztalati_teologia_misztika )
"A híres jezsuita teológus, Karl Rahner elhíresült megfogalmazása szerint „a XXI. század kereszténye vagy misztikus lesz, vagy nem is lesz egyáltalán.”

- duplagondol 2011.03.08. 10:53:23

@kolbenheyer: a száz év túlzás, a szerzője pedig utal magára az evangéliumban. Indirekte ráadásul; ezt lehetne hamisításnak tekinteni?

- duplagondol 2011.03.08. 11:02:45

@- duplagondol: De általában az a kritika gondolatmenete, hogy az ősegyház a maga terjeszkedő céljaira másította meg gyökeresen Jézus szavait. El lehet vonatkoztatni a tanítást a személytől? Feltételezni lehet ilyet a "szeretett tanítványról", aki órára pontosan emlékszik arra, mikor találkozott először Jézussal? Az istenségét hirdetné lépten-nyomon annak, aki nem több, mint egy hamisítás tárgya.

- duplagondol 2011.03.08. 11:12:19

@szemet: Nem célzás volt a kérdés, inkább hangos gondolkodás...) Egy jezsuitának nyilván más tapasztalatai vannak a misztikumról, mint nekünk, átlagembereknek. Lehetne hirdetni a mindennapok vallásos dinamikáját, amit át lehet élni a hajtás, a facebook, meg a szexboltok közepette. Túl magas a mérce, de az egyházról az hírlik, hogy a lehetetlenre akar mindig vállalkozni.

- duplagondol 2011.03.08. 11:17:31

@- duplagondol: Egyébként valóban úgy tűnhet, mintha a gyakorlat sokszor az ellenkezőjét mutatná... Amerikában ész nélkül terjednek az óriásgyülekezetek, a fundamentalista iszlámnál valójában jóval több embert, tízmilliókat, százmilliókat fognak meg a zenés-hangos mecsetbeli banzájok, mondjuk Indonéziában. Eközben fogalmam sincs, az ember át tudja -e vinni a mindennapokba azt a lelkületet, amit a vidámvasárnapos csápolások közben érez.

kolbenheyer 2011.03.08. 12:40:16

@- duplagondol:
Sem a szerző, sem én nem tudatos hamisításra gondoltunk. És a logika itt is az. Épp a terjeszkedő egyház az, ami kilép a zsidó közegből, ehhez kell János hellenizáltan teologizáló evangéliuma. A 100 év túlzás, persze, de legalább két emberöltő eltelt, azaz a feltételezett apostol hagyománya alapján később szerkesztett műről van szó.

- duplagondol 2011.03.09. 07:59:56

@kolbenheyer: Az egyház is feltételezi, hogy János evangéliumának szerkesztésébe a tanítványai is besegítettek vagy épp ők végezték el a munkát. Az életrajza szerint 98-ban halt meg, nem sokkal korábban tért haza Patmosz szigetéről, amiről a kortársak is írnak. Ez alapján nemigen lehet kizárni, hogy a "szeretett tanítvány" írta az evangéliumot.

kolbenheyer 2011.03.09. 13:25:21

@- duplagondol:
Ki írta azt az életrajzot? :-)

- duplagondol 2011.03.09. 15:01:24

@kolbenheyer: Ha Iréneusz tudta volna, hogy ezerkilenszáz évre rá egy netes fórumon cincálják szét a felskiccelt adatait...)

kolbenheyer 2011.03.09. 15:34:29

@- duplagondol:
Ha jól látom, ő még 100 évvel későbbi, és ha jól sejtem, nincs nyoma, hogy milyen forrásból dolgozott. :-)

- duplagondol 2011.03.09. 17:53:08

Ötven évvel később kezdte a keresztény térítést, a szájhagyományból merített, főleg azokéból, akik közvetlenül ismerték Jánost. Közülük az első Szent Polikárp volt, a szmirnai tanítója és lelki atyja, aki meg János tanítványa volt a szomszédban, Epheszoszban.

- duplagondol 2011.03.09. 17:55:02

@kolbenheyer: De itt alighanem nem az a kérdés, hogy 'miért csak keresztény források maradtak fenn'? Nyilván a rómaiak nem nagyon írtak hosszú életrajzokat azokról, akiket alaphelyzetben az oroszlánoknak szántak...

kolbenheyer 2011.03.09. 21:49:49

@- duplagondol:
Nem, a kérdés nem az volt. Csak megállapítottam, hogy Jánosnak nincs hiteles életrajza, hanem van egy szent hagyomány. Ez szép és jó, csak ne hivatkozzunk rá mint történeti forrásra.

- duplagondol 2011.03.09. 23:26:27

Leírtam feljebb: nem szent hagyomány, a kortársak elbeszélésére alapozott adatsor. A legendákba beleszőhettek csodás dolgokat úgymond tanító jelleggel, de Iréneusz ilyet nem tett, főleg, mert nem legendát írt, az egyház közelmúltját akarta felderíteni.

-JzK- 2011.04.20. 17:03:12

@-JzK-:
Felvetés: "Művelt ember nem köti magát szolgailag kész vallási formákhoz, dogmákhoz, hanem maga alkotja meg magának a világnézetét."

Válasz: Ez pontosan ugyanúgy hangzik, mintha valaki azt mondaná: művelt magyar ember nem köti magát szolgailag az állam törvényeihez, hanem maga alkot magának törvényeket s azokhoz igazodik. Vagy: művelt ember nem köti magát a tudomány, pl. a fizika vagy a történelem megállapításaihoz, hanem maga keresi össze magának az egyes tudományszakokban azt, ami neki tetszik s amit el akar fogadni. Csakhogy itt nem az egyéni gusztus az irányadó.

Ha arról van szó, hogy milyen ebédet akarsz enni, milyen italokat akarsz fogyasztani, milyen sportot szeretsz, milyen zenével kívánsz szórakozni; akkor csakugyan válogathatsz a magad ízlése és kedve szerint. De ahol tárgyilag adott, biztos és szilárd igazságokról, főleg pedig isteni kijelentésekről és isteni rendelésekről van szó, ott komoly ember nem hozakodhatik elő a maga egyéni kedveszottyanásával, mert annak ilyenkor semmiféle illetékessége nincs; hanem ahhoz igazodik, amit a felette álló adottságok, főleg az Isten parancsa és kifejezett akarata, előírnak.

Aki nem így tesz, az nem beszélhet vallásról vagy tárgyilag megokolt világnézetről, hanem legfeljebb önkényes eszmehabarékról, amelyről legfeljebb ő maga hiszi el, hogy ér is valamit.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2011.04.20. 21:06:15

@-JzK-: "De ahol tárgyilag adott, biztos és szilárd igazságokról, főleg pedig isteni kijelentésekről és isteni rendelésekről van szó, ott komoly ember nem hozakodhatik elő a maga egyéni kedveszottyanásával, mert annak ilyenkor semmiféle illetékessége nincs; hanem ahhoz igazodik, amit a felette álló adottságok, főleg az Isten parancsa és kifejezett akarata, előírnak."

Sajnálatos módon ilyenek nem léteznek.

Avatar 2011.04.22. 10:50:36

@peetmaster: Hogyne lenne! Tucatszám van isten, és mindnek másféle akarata, parancsa van az emberek felé. ;) Csak jól kell kiválasztani melyikre hivatkozol.