A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Kolbenheyer ír 160.: Mongol 16. Mandzsu becsület

2016.02.13. 07:00 kolbenheyer

Előre szólok, hogy hosszú lesz. Tizennyolc részes poszt-sorozat. Történelmi regény lenne, ha tudnék olyat írni. És bár továbbra is vigyázat, mert fikció, történelmet nem csak nyomokban tartalmaz.
Az előző részeket itt olvashatod: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15.

16.jpgAjszin Dzsioro hala-i Fijangu, a Tiszta Piros Zászló Medve ágának dzsalan edzsenje elgondolkodva nézte katonáit. Fijangu valójában csak az első mandzsu nyíl niru edzsenje volt, de mivel Ajan távozásakor rábízta a teljes ág vezetését és Fulín, a Zászló gusa edzsenje, Fijangu nagybátyja, azóta úgy tett, mintha a kinevezés végleges lenne, a katonák is dzsalan edzsennek szólították. Fijangu némileg zavarban volt, hiszen bármennyire is utálta tisztavérű mandzsu családja a mandzsusítottakat, a fiatal tiszt pontosan látta, milyen rátermett vezető Ajan. Ezért aztán nagybátyja rosszallását is kockáztatva folytatta a határőrizet megerősítését, sőt jó példával elöl járva maga vezette az első mandzsu nyilat az Amurhoz. Már visszafele tartottak Mukdenbe, amikor Hulun Buirnál a felderítői elfogták a mongol bakit. Nugáj, azt mondja, ez a neve. És hogy Ajannal lovagolt el Halhába. Aki valójában katonaszökevény, sőt, annál is rosszabb, hiszen a császár alattvalóit készül megszöktetni. Ha hinni lehet Nugájnak. Állítólag csak nemrég döbbent rá, mire használja fel őt Ajan, ezért csak most szökött meg. És majdnem megölték, innen a sérülései. Az arcán futó karmolás nyomokat ez persze nem magyarázza. A szökés azonban nem hazugság: miután visszafordultak, az Arguny kifolyásánál megtalálták a kis mongol tábort. A felderítői szerint egy másik mongol csapat is közeledett dél felől, csak harcosok, mintha üldöznék a szökevényeket. Ajan, az áruló, ízlelgette magában. Eltűnne az akadály az előreléptetés útjából, de rossz fényt vetne a Zászlóra.

Ajan összeszorított szájjal lovagolt vissza a táborba, bal kezével próbálta összefogni mellén egyetlen ruhadarabját, a vékonyka köpenyt, ami alá befújt a kora tavaszi szél. Nem tudta mire vélni a találkozást Fijanguval. A mandzsu lovas megjelenése a táborban végleg elkeserítette. Tudta, hogy Baján és katonái egy napon belül ideérnek, a harmadik gőzösnek pedig még nyoma sincs. Harcol, ha harcolni kell, de óriásiak lesznek a veszteségek. Egy mandzsu nyíllal szemben azonban semmi esélyük. A lovas azonban Fijangu üzenetét hozta, találkozzanak, teljes dzsalan edzseni egyenruhában. Aztán bizonyossá vált, amit sejtett, hogy Nugáj hozta rájuk a veszedelmet. Nugáj, az áruló. És valami még rosszabb. Ceceg és Oktáj esküvője után az első csoport elindult a Hulun Nurhoz, majd a következő hetekben lebontották a maradék jurtákat is. Ajan és katonái hatszor tették meg az utat. Az utolsó csoporttal jött Hulan az unokatestvérével. Ajan kedélye a vad remény és a legsötétebb kétségbeesés között ingadozott, és gyakran vágtatott előre felderítőnek, hogy el tudja szakítani tekintetét az özvegyről. Amikor a megérkezésük előtti napon visszatért a karavánhoz, Hulant nem látta. Lemaradt, mondták, de az egyik baki velük van. Tudta, hogy értelmetlen a féltékenység, de újra vágtába ugratta a lovát. Aztán meghallotta a sikolyokat. Nugáj, a kutya. A puskáját nem használhatta az egymásba gabalyodott testek miatt. A lóról leugorva még látta, ahogy Nugáj leüti Hulan unokatestvérét, aki mintha jobban megijedt volna attól, hogy leesett a süvege, mint hogy dől a vér az orrából. Aztán Ajan kése belehasított Nugáj karjába. De nem vette üldözőbe, mert először Hulanról akart gondoskodni.

Fijangu indulást vezényelt, amikor a gőzhajó dudaszavát meghallották, és a nyíl hadrendbe fejlődött. Végigsimította a háta mögé, a nyeregre erősített piros dzsalan edzseni egyenruhát, és Nugájhoz fordult: – Szóval ez a Baján a szökevény szállás ura? – Igen, dzsalan edzsen, de őt is becsapták, csak nemrég tudhatta meg, azóta üldözi őket. – De miért csak egy bejle üldözi őket? – Állítólag a Bogd Gegen megtiltotta … – A beszélgetés hirtelen félbeszakadt, ahogy felértek a domb gerincére. A vízparton nagy volt a sürgés, gyerekek, öregek, nők igyekeztek minél gyorsabban feljutni a hajóra. A kazán a füst alapján teljes gőz alatt volt, indulásra készen. Ajan kéttucatnyi lovassal távolodott tőlük, hogy magára vonja az ellenség csapását. Dél felől vagy száz lovas közeledett, ám a mandzsukat látva megtorpantak. A csoportból kimagasló lófarok mutatta a bejle jelenlétét. Ajan katonái ügetésre lassítottak, már csak ötszáz méter a távolság, hamarosan lőni fognak egymásra. Fijangu felnézett a mögötte álló lovas kezében lobogó hatalmas piros selyemzászlóra, és előhúzta az íját. – Lássuk, milyen lövész vagy Nugáj! Te találod el puskával Bajánt, vagy én nyíllal? – A bejlét?! De dzsalan edzsen … – Hallottad a parancsot, Nugáj! – A sebhelyes arcú mongol elsápadt, de vállához emelte puskáját. Lőtt. Baján lefordult a lováról. A két egymással szemben vágtató mongol csapat zavarodottan megállt. Fijangu oldalra fordult, és eleresztette az ideget. A közvetlen közelből kilőtt nyílvessző szinte teljesen átütötte Nugáj testét. Aztán tüzet vezényelt, és az első mandzsu nyíl Baján csapata fölé lőtt a levegőbe. Azok vad menekülésbe kezdtek. Fijangu Mukdenben tett jelentése szerint Baján bejle áruló lett és szökést kísérelt meg. A szökést megakadályozták, a bejlét megölték, de a harcban elesett Ajan dzsalan edzsen is. Eltemették, és csak az egyenruháját hozták haza.

Kislexikon

Folytatása következik február 20-án





Szólj hozzá!

Címkék: mongol kolbenheyer ír

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr257870172

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.