A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (13) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (85) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (27) európa (6) evolúció (9) fantasy (8) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (18) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (7) holokauszt (11) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jézus (10) jobbik (73) jog (7) kádár (7) katolikus egyház (6) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (232) kommunizmus (14) közélet (9) közgazdaságtan (21) krimi (16) külpolitika (20) kultúra (24) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (12) mongol (18) mszp (62) náci (50) nacionalizmus (9) németország (10) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) obama (21) oktatás (10) orbán (55) oroszország (7) összeesküvés (6) palesztin (15) politika (208) pszichológia (8) rasszizmus (19) regény (26) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (6) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (58) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (139) tüntetés (6) usa (43) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (10) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (47) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Fontos pontok

2008.12.01. 10:00 szlalomsör

A poszt szerzője szerint nem véletlen a tény, hogy a felsőoktatási intézményekbe való bekerülésnek külön – bonyolult, ám nem átláthatatlan – intézményi és feltételrendszere van. Ez egyfajta hagyomány. A probléma az, hogy az jelenleg emellől szép lassan kikopó félben van egy másik ’hagyomány’, mely a jelen írás alapgondolata szerint létjogosulttá teszi / teheti az előbbit. Ez pedig a felsőfokú tanulmányok presztízsének, a továbbtanulás értékének hagyománya.

A témában rengeteg írás, vélemény, elemzés készült már, az újabb poszt relevanciáját ezek mellett az adja, hogy a Magyar Rektori Konferencia (MRK) november 18-án döntött a sikeres felvételihez – 480 pontos rendszerben – minimálisan elérendő ponthatár 160-ról 200 pontra való emeléséről. (160 pontot a plusz pontokkal együtt kellett elérni, az abszolút alsó korlát az emelt szintű érettségikkel együtt elért 140 pont, melyet többek között a nyelvvizsga pontokkal való számolás elhagyhatósága érdekében kiindulópontnak tekintek). Jelen poszt írója a döntést jó kezdésnek tartja, ugyanakkor a kialakuló helyzetet nem tekinti kielégítő megoldásnak, melyet a döntés hátteréül szolgáló számok segítségével igyekszik alátámasztani.

Ha az alapoknál akarjuk kezdeni, akkor ezt érdemes az alábbi, a www.felvi.hu oldalon talált, majd egyénileg kiegészített táblázat értelmezésével megtenni.

 Év 

 

 Jelentkezők

Felvettek 

arány (%)

 

2001

148880

98021

65,84

 

2002

164219

108903

66,32

 

2003

159865

106024

66,32

 

2004

167082

109562

65.57

 

2005

149882

102959

68,72

 

2006

132527

93898

70,85

 

2007

108854

81563

74,93

 

2008

96986

81101

83,62

 

 

A számok azt mutatják, hogy 2004 után drasztikus csökkenés figyelhető meg a jelentkezők számában, ami kiváló alapja lehetne a gyakran emlegetett „tömegképzés” probléma mérséklésének (a csökkenés mögötti okok elemzése a demográfiai alapúaktól az intézményi hátterűekig külön vizsgálat tárgya lehetne). Ezzel együtt a helyzet mégis inkább romlik, amit a saját számításon alapuló utolsó oszlop hivatott alátámasztani, amiből azt láthatjuk, hogy nagyjából ugyanekkortól (2004-2005-től) szignifikánsan nőtt a felvettek aránya, tehát a szelekció mértéke csökkent (a ponthatárok összevetése után látható, hogy nem a felvételizők általános ’kiválóbbá válása’ áll e mögött).

És ezzel el is érkeztünk az említett jogszabályi minimum ponthatár felemelését jelentő javaslathoz. A korábbi, 144 pontos rendszerben a pluszpontok nélküli 120-ból 72-t kellett elérni, hogy a jelentkező elméletileg felvételt nyerhessen egy egyetemre vagy főiskolára. Ez a 60 százalékos küszöb elsőre akár elfogadhatónak is tűnhet, amíg mellé nem tesszük azt, hogy a minden tárgyból elégséges év végi jegyekért, és 20 százalékos (alsó határos kettes) érettségikért 56 pont járt (a színtiszta hármas teljesítmény, minden plusz pont nélkül már 76 pontot jelent, ami több szakon elég is volt a felvételhez). Az új, 480 pontos rendszerben (melyből 400 pont érhető el nyelvvizsgák és emeltszintű érettségik nélkül) a jogszabályi minimum 140 pont volt mostanáig. Ez a korábbi 60 helyett már csak 35 százalék, bár a mindenből elégségesre teljesítők 130 pontja továbbra is a határ alatt marad. A 140 pontos küszöb megugrásához e szisztéma szerint az év végi elégségesek és 4 db alsó ponthatáros elégséges érettségi mellé elég volt 1 felvételi tárgyból 40 százalék körüli teljesítményt produkálni (az emelt szintű érettségi 140 pontba való beszámíthatóságát a korábbi helyzettel való könnyebb összevethetőség miatt hagytam ki).

Az eddigi feltételrendszert ezek alapján talán joggal jellemezhetjük az előbbi kontextusból kiragadott ’küszöb megugrása’ kifejezéssel, a poszt következő részében arra keresem majd a választ, hogy hol lehet ezen küszöb ideális magassága, hogy azon csak az arra érdemesek jussanak át.

A 200 pontos küszöb eléréséhez közepes évvégi és félévi érdemjegyek mellett három 40 százalékos, és két 50 százalékos érettségi kell majd, ami továbbra sem tűnik alkalmasnak arra, hogy jelentős kihívás elé állítsa a jelentkezőket (egészen addig, amíg a kisebb egyetemek és főiskolák abban érdekeltek, hogy akár a minimális pontot elérőket is felvegyék). Ugyanakkor a jogszabályi alsó korlát 250 pontra való emelése például azt eredményezhetné, hogy egy 4-es átlagú bizonyítvány jó érettségik (60 százalék) mellett lenne elég az egyetemre jutáshoz (példáimban az egyszerűség kedvéért egyenletes teljesítményekkel számoltam, ezekhez képest a rendszer „díjazza” a felvételi tárgyak jobb teljesítményét, például két 80 százalékos érettségi mellett minden más eredményt épphogy elégségesnek véve is megszerezhető a 250 pont). Egy ilyen újítás ezzel együtt sem jelentene földrengésszerű változásokat, az erre vonatkozó adatok alapján a jelentkezők nagyjából 4 százaléka ért el 160-250 közötti pontot, ami akár a további szigorítást is indokolttá tehetné.

Mindazonáltal a probléma túlzott leegyszerűsítése lenne azt feltételezni, hogy elsősorban (vagy akár kizárólag) a ponthatár emelésével megoldható lenne a felsőoktatás színvonalának növelése. Írásom végén a teljesség igénye nélkül, ugyanakkor a kép koherensebbé tétele érdekében megemlítenék néhány további faktort, melyek ebben jelentős szerepet játszanak. A felvételivel kapcsolatban fontos lenne a szabályozás módosítása mellett a színvonal emelése is, mellyel az érettségi mint intézmény válna alkalmassá a differenciálásra (ez magában foglalja a korábbi, szóbeli elbeszélgetés jellegű elem visszaállításának gondolatát is). Emellett szélesebb körben vizsgálódva a rendszer hatékonyságának akadályát láthatjuk a felsőfokú intézmények infrastrukturális és oktatói hiányosságaiban és színvonalában, illetve az elhibázott szabályozási környezetben is (ez utóbbihoz sorolnám a már említett fejkvóta rendszert, mely pont a mennyiség preferálására ösztönzi az intézményeket a minőséggel szemben).

Összefoglalva tehát leginkább a koncepció hiányát rónám fel a döntéshozóknak, mert mint arra talán a fentebb leírtak is rámutatnak, a koherens elképzelés nélkül meghozott döntések nagyjából hatástalanok..

 

4 komment

Címkék: felsőoktatás pontszámítás mrk

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr49797192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lodovik T 2008.12.01. 12:47:46

Az egyaltalan nem baj, hogy sok a diplomas (Svedorszagban 60% folott!), viszont az igen, hogy a szinvonal alacsony.

Nezzen meg barki egy TOP100as egyetemi listat - nem veletlen, h a donto tobbseg nem allami egyetem (nem szamoltam ossze, de a 100bol talan 15-20 lehet allami).

Ha megemelik a ponthatarokat, akkor azzal azt erik el, hogy az Also-Godi Foiskola szintu intezmenyek megszunnek, mert nem jon majd a penz a fejkvotakbol, ettol meg a jobb egyetem szinvonala nem fog felzarkozni a nyugathoz (aminek alapveto celnak kene lennie, h kulfoldon is versenykepesek legyunk)

A minoseg preferalasara leginkabb a verseny kenyszeritene az intezmenyeket, de Kadar szelleme ezt sosem hagyna sajnos. :(

szlalomsör · http://sardobalo.blog.hu 2008.12.02. 12:24:15

1 - A sok diplomás nem olyan szempontból baj, h számszerűen sokan vannak, hanem h BÁRKI kaphat diplomát, aki nekifut... és ez már a színvonal kérdése...
2 - Egyrészről a ponthatár-emelés tényleg nem elég (erre utaltam is), viszont azt tartom, h fontos elem lehet, mert a tananyagokat az átlagos hallgatói képességekhez igazítják évente, és azt látni a tananyag színvonalából, h ez az átlag jelenleg harmatos...

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2008.12.02. 17:23:17

a harmatos valóban jó kifejezés:D