Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (13) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (85) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (27) európa (6) evolúció (9) fantasy (8) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (18) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (7) holokauszt (11) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jézus (10) jobbik (73) jog (7) kádár (7) katolikus egyház (6) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (232) kommunizmus (14) közélet (9) közgazdaságtan (21) krimi (16) külpolitika (20) kultúra (24) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (12) mongol (18) mszp (62) náci (50) nacionalizmus (9) németország (10) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) obama (21) oktatás (10) orbán (55) oroszország (7) összeesküvés (6) palesztin (15) politika (208) pszichológia (8) rasszizmus (19) regény (26) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (6) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (58) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (139) tüntetés (6) usa (43) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (10) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (47) Címkefelhő

Designerünk

Jóléti állam 2.0

2009.01.22. 21:15 kolbenheyer

Jelenleg a fejlett világban jóléti államok működnek, melyek hatalmas szociális transzfereket hajtanak végre. A transzferek szükségességéről, illetve konkrét méretéről most nem lesz szó. A poszt a szociális transzferek egyszerűbbé, éppen ezért költséghatékonyabbá, sőt esetleg igazságosabbá tételének lehetőségét szeretné ismertetni. Az ötlet nem új, és nem is eredeti, de a szélesebb magyar nyilvánosság előtt még nem vitatták meg. Akkor hát rajta.

Az ötlet neve: alapjövedelem. Ez egy olyan juttatás, amit az állam feltételek nélkül, valamennyi állampolgára számára kifizetne. Ezzel párhuzamosan megszűnne az összes szociális juttatás, a teljesség igénye nélkül: a szociális segélyek, a munkanélküli segély, az anyasági támogatások (gyes, gyed), a családi pótlék, az állami nyugdíj, mindenféle adókedvezmények. Költséghatékonnyá az tenné, hogy ezzel megszűnne a bürokrácia, hiszen semmilyen juttatást nem kell adminisztrálni, a jogosultságot nem kell igazolni, illetve azt nem kell ellenőrizni. Igazságosabb pedig azért lenne, mert megszűnne a kiszolgáltatottság, az állampolgárnak nem kellene a hivatal útvesztőiben bolyongania. A rendszert ki lehet egészíteni azzal, hogy az alapjövedelem egy részét automatikusan és kötelezően egészségbiztosítási számlára utalná az állam, ezzel megoldódna az is, hogy minden állampolgár biztosítva legyen. Németországban jelenleg is társadalmi vita zajlik az alapjövedelemről. Az ötlet legismertebb pártolója Götz Werner, a dm-üzletlánc vezetője. Nem csak a baloldalon, de a CDU-n belül is vannak támogatói, a Konrad-Adenauer-Stiftung számításai szerint a modell finanszírozható.

Egy másik hasonló ötlet a negatív jövedelemadó. Leghíresebb ötletgazdája Milton Friedman, aki ugyan szívből utálta a jóléti államot, de a szerinte jórészt felesleges és káros szociális transzferek ésszerűbbé tételére javasolta az alábbiakat. Az állam állapítson meg egy adómentes jövedelmi minimumot. Az efelett keresők értelemszerűen jövedelemadót fizetnének. Az ezalatt keresők azonban „negatív adót”: azaz az állam kiegészítené keresetüket. Nem a teljes hiányzó összeg erejéig, hanem egy megállapított adókulcs szerint. Vegyünk egy példát. Legyen 1000 peták az adómentes minimum, és egységesen 50% az adókulcs. Ugyebár aki 1500 petákot keres, az 250 peták adót fizet. Aki 1000 petákot, az egy vasat se. Aki viszont 800 petákot, az kapna 100-at az államtól (200 peták különbözet, 50 %-os kulccsal számolva). Aki semmit sem keres, az 500 petákot kapna. A rendszer tehát itt is tartalmaz egy alapjövedelmet, de megmarad a munkavállalás ösztönzése is, hiszen minden kereset jövedelemnövekedést eredményez. (Ez persze igaz önmagában az alapjövedelem német ötletére is, hiszen a munkavállaló azon felül kapna fizetést). Friedman differenciálná a rendszert családi állapot szerint, ami persze növeli a regisztrációs kiadásokat (és visszaélésekre ad alkalmat).

A két elképzelés között jelentős különbségek is vannak. Werner olyan alapjövedelmet (Grundeinkommen) képzel el, amelyik biztosítja létminimumot, és minden állampolgárnak jár születésétől haláláig. Ezzel állítása szerint megtartaná, kritikusai szerint tovább bővítené az eddig is nagyvonalú német jóléti kiadásokat. Friedman csak a szegénység elleni küzdelemről beszél, azaz a jövedelemnélkülieknek fizetett összeg csekélyebb lenne. Másrészt csak az aktív korúakat vonná be, a gyerekszámot az adórendszer differenciálásával venné figyelembe. Azaz a gyerekek száma alapján növekedne az adómentes minimum. Friedman ezen kívül hangsúlyozza, hogy piactorzító hatásaik miatt károsnak és megszüntetendőnek tart mindenfajta termelési adókedvezményt és szubvenciót (pl. a farmerek védelmét): az állam csak a szegényeken segítsen, ha muszáj, de ne avatkozzon be a gazdaságba. További, itt bővebben ki nem fejtendő mellékszál, hogy mindketten csökkentenék, vagy akár el is törölnék a jövedelemadókat, és növelnék a fogyasztási adókat.

Legalább három fontos kérdés merül fel. 1. Finanszírozható-e egy ilyen modell? 2. Nem veti-e vissza a munkavállalási kedvet? 3. Hogyan hat az „ingyenpénz” morálisan?
1. A finanszírozhatóság kérdése önmagában nem értelmezhető. Az állam most is rengeteg pénzt fizet ki különböző jogcímeken. Ezt az összeget máshogy is el lehet költeni, erről szól a javaslat. A német számítások szerint egy vállalható összegű alapjövedelem nem kerülne többe az államnak, mint az eddigi rendszer. Itt jutunk el a következő kérdéshez, hiszen számolni csak a jelenlegi adatokkal lehet. Mi van, ha ezek megváltoznak, azaz kevesebben vállalnak munkát, és csökkenni kezd a GDP?
2. Ezt nehéz kiszámolni. Történtek modellkísérletek Kanadában, és nem igazolták a félelmeket. Az ötlet támogatói azzal érvelnek, hogy a piac törvényei szerint a rosszul fizető állásokért vagy több bért kínálnak majd a vállalatok, vagy emberi munka nélkül oldják meg. Nyitott kérdés marad, hogy mit csinál az állam az alapjövedelem által idevonzott bevándorlókkal.
3. Götz Werner szerint az alapjövedelem lehetővé tenné a kreatív tevékenységek és az ingyenes önkéntes munka elterjedését. Ez sokak szerint utópisztikus, sőt éppen ellenkező hatást érne el: sokan végleg búcsút intenének a munka világának. Kérdés persze, hogy ez nem történik-e meg a szemünk láttára az alapjövedelem nélkül is.
És mit szól mindehhez Magyarország?
 

16 komment

Címkék: gazdaság társadalom alapjövedelem negatív jövedelemadó

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr63896491

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.01.23. 01:18:23

igazából az a kérdés, hogy nem alakít-e ki ez igazi jóléti függést, ahol emberek ebből az alapjövedelemből élnek. Ilyesmi most is létezik a rendszeres szociális segély formájában, persze ma sokszor stigmatizáló módon fizetik ki (a település középen, a legzsúfoltabb időszakban, sok járókelő előtt). Szoktak olyat is mondani, hogy ilyenfajta minimáljövedelem mozgatja a piaci minimáljövedelmeket. Például az ilyen minimálbér ma is torzítja Magyarországon a munkapiacot. Amikor 2x-re emelték a minimálbért, akkor jelentősen átalakult a piac.
Az is kérdés, ismerve Magyarországot, hogy hirtelen nem mindenki 1000 petákra lenne-e bejelentve, ezzel csökkentve az adóbevételeket.

molaris 2009.01.23. 08:54:50

Mindazon rendszerek amelyek az "emberi"- re építenek, elvetlt ötletek. Az ember gyarló, saját érdekét nézi. Osztom "calam" nézetét, és megtoldom annyival, hogy ehhez nem ilyen társadalmi/egyéni etikai fejlettség szükségeltetik.

Squanto 2009.01.23. 11:17:25

Így Radkó korszak+56 év elteltével azon kéne gondolkodni, hogy miként lehetne ezen típusú jóléti kiadásokat minimálisra csökkenteni, mert akárhogy nézzük 10 éven belül minimum 1 a 3-hoz lesz az eltartottak aránya, de inkább 1 a 4-hez.
Ami nekem a postban nem tetszik, az az, hogy csak a munkavállalói oldalt vizsgálja, a munkaadóit pedig figyelmen kívül hagyja. A munkáltatónak ugyanis olyan magasak a járulékterhei, hogy ha meg tudja oldani, hogy feketén alkalmazza a munkásait, akkor az hatványozottan több hasznot hoz mind a munkásnak, mind a munkaadónak, mint amit alapjövedelem+munkabér-adó révén elérhet. A baj az, hogy ilyen gyenge fiskális eredmények mellett megengedhetetlen a bevételek csökkentése, így marad a hatalmas regisztrálatlan jövedelem.

Én egyébként felfoghatatlannak tartom, hogy 18 évesek rögtön segélyért folyamodnak, egészséges fiatalembereknek igenis van munka, sokkal nagyobb szüksége van segélyre annak, akit 30 év munka után bocsátottak el. Plusz ha minden embernek alanyi jogon járna alapjövedelem, akkor mi gátolna meg abban, hogy szüljek 10 gyereket, akit létminimum alatt nevelek, nem járatom őket iskolába, de 10 alapjövedelemből élhetek, amíg fel nem nőnek. Ezen példán okulva, mivel nem jártak iskolába, az ő 10x10 gyerekük se fog, és ezért egy javíthatatlanul iskolázatlan, lecsúszott, mélyszegény réteg keletkezik. Ez a réteg már kialakulóban van, és az egyetlen útja annak, hogy visszaforduljon ez a folyamat az, hogy az alanyi jogon járó segélyeket (alapjövedelmet, mindegy, hogy hívjuk) _megszüntetjük_, és munka, munkahely, munkakeresési hajlandóság, fennálló munkaviszony időtartama, vagy egyéb hasonló mutatók alapján kapnak az állampolgárok szociális juttatásokat.

Squanto 2009.01.23. 12:45:10

Most látom, RaTkó

kolbenheyer 2009.01.23. 13:17:12

Természetesen jóléti függést okoz, de Werner szerint ez nem baj. Ő úgy érvel, hogy a modernizációval a munkalehetőségek szűkülnek, de mindenkinek joga van az emberi méltósághoz.

Ez a típusú alapjövedelem máshogy hatna a piaci bérekre, hiszen mindenki, azaz a dolgozók is megkapnák. Így a munkaadók csökkenthetnék a béreket, persze nyilván csak annyira, hogy azért a pluszpénzért hajlandók legyenek dolgozni.

A feketemunkát nem keverném ide, mert az bármekkora adó+járulék esetén megéri, ha nem buksz le. Van ahol több adót is befizetnek az emberek, van ahol ennél kevesebbet is elcsalnak, ez nem a mértékétől függ.

Ha állást kell foglalni, én Frieman javaslatát tartom jónak. Rossznak tartom a tudatos munkakerülő életformát, de nem szeretném ezeket az embereket sem megfosztani az életlehetőségtől.

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.01.23. 13:23:28

@kolbenheyer: abban nincs vita, hogy senkit nem lehet megfosztani, sőt mindenkinek biztosítani kell az életlehetőségeket.
De azt nem értem, hogy a modernizációval miért csökkennek a munkaehetőségek? Volt ilyen félelem, de a szolgáltatás felszívta a volt gyári munkásokat. (Ezt a töri tanárom tanította, remélem jól emlékszem:))

Vörös BLORóka · http://fulke.blog.hu 2009.01.23. 13:39:09

@calam: én úgy tudom, hogy ez a nyugati világban már tény: nem véletlen, hogy pl. a franciák évről-évre kevesebbet dolgoznak egy munkahéten

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.01.23. 14:23:44

@Vörös BLORóka: már most mire gondolsz? Franciaországban európai viszonylatban keveset dolgoznak, de Sarkozy emelni akarja, vagy talán már emelte is.

kolbenheyer 2009.01.23. 18:50:45

Sztem vörös arra gondolt, hogy ha fogyó népesség (tény)mellett csökken a munkaidő (tény) és még munkanélküliség is van (tény), akkor megállapíthatjuk, hogy kevesebb a munka.
Az, hogy Sarko emeli csak azért van, mert versenyképesebbé akarja tenni a francia gazdaságot, de ettől valszeg nő majd a munkanélküliség.
A kérdés inkább az, hogy ez végleges trend-e, vagy a jóléti rendszerek tartják fenn azzal, hogy a rosszul keresőknek inkább megéri segélyen élni. Ismerek valakit, aki azt mondaná, így van. :-)
A töritanárod amúgy jól mondta, már többször felszívta új gazdasági ágazat a felszabaduló munkaidőt, de ettől még nem tuti, hogy most is így lesz, másrészt valszeg azt is mesélte neked (ha akkor épp nem krokodilt püfölted), hogy ez általában fájdalmas átmenetekkel járt (véres törvények Angliában, hm, rémlik valami?).

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.01.23. 19:14:52

@kolbenheyer: persze, hogy emlékszem, merném azt mondani, hogy nem:)
Nem tuti, hogy felszívja, ezt meg kell várni, hogy így lesz-e.
A program kapcsán még azt nem tudom, hogy ez a minimáljövedelem munkára ösztönözne-e. Meg kérdés, hogy a kanadai modellkísérlet vajon igazolna-e egy ilyen rendszert.
Mondjuk Mo-on pl az Indiában, Pakisztánban sikeres közösségi-hitelezés sem működőképes. Persze valamilyen módon változtatni kell a rendszeren, első lépésben jobb célzással (a segélyek, transzferek a rászorulókhoz jussanak el)

kolbenheyer 2009.01.23. 19:31:15

Valami fontosat mindig kifelejtek.
Szóval a mai rendszer is távoltart a munkától, hisz ma is kap segélyt, akinek nincs jövedelme. Az alapjövedelem csupán egyszerűbbé tenné ezt.
Ráadásul a németek lehet, hogy tudnának sokat fizetni (a mai jóléti kiadásaik így átrendezve is jelentősek maradnának), de Magyarország tuti nem, szóval attól itthon nem kéne félni, hogy mindenkihez hozzávágnak egy kisebb vagyont.
A modell kísérlet természetesen nem bizonyít, de azt sem, hogy működőképtelen.
A közösségi hitelezés miért nem működik nálunk? Én csak a bangladesi példát olvastam.

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.01.23. 19:42:58

@kolbenheyer: megpróbálta az Autonómia alapítvány a Cserereháton és nem volt sikeres. Az Esély 2008/5-s számban jelent meg a tanulmány. Nem akarok hülyeséget leírni, holnapra megnézem, hogy pontosan miért nem működött, de kb. azért, mert a közösségi hitelezés alapja a közösségben vállalkozás, a Csereháton viszont annyira meglazultak a közösségi szálak, hogy nem volt működőképes, gyorsan befuccsoltak.

ParadiseLost 2009.01.23. 21:19:29

Először is: a munka nem fogy el, mint a kőolaj. Ami fix, az az emberek ideje, de szerencsére az is napról napra újratermelődik. Ha ma kevesebbet akarnak dolgozni, talán nem éri meg nekik, talán vonzóbb lett a szabadidő. De munka mindig attól lett, hogy emberek gondoltak egy nagyot, és valami újba vágtak bele. Hogy ez a Cserehátban azt jelentené, hogy valaki felkerekedik és bemegy a városba, vagy azt, hogy egy matematikai ötlet nyomán csinál egy Google nevű garázscéget, elég egyértelmű. De nem természeti törvény, mennyi munka van, és felszívja-e bármi. Megannyi dolog ellenösztönzi és nehezíti a vállalkozást, tegyünk ellene, és adjunk ötleteket a tömegeknek, de ne szédítsük egymást félreértésekkel.

(Komolyan gondolom, hogy a mai nyomor jelentős része arról szól, hogy azt az erőfeszítést, amit meg kéne tenni a kitöréshez, emberek nem teszik meg. És ezt nem kell feltétlenül elítélni. Régebben is sokan csak azért tették meg, mert anélkül konkrétan a éhhalál szélén lettek volna. Most meg nincsenek. Az emberek egyszerűen értékelik a szabadidőt, és most ne is csak a putrik szerencsétlenjeire gondoljunk, hanem a huszonéves "munkanélküli" ismerőseinkre, akik magától értetődően élik aranyifjú életük morális és egzisztenciális válság nélkül.)

Viszont óva intenék mindenkit a dm-államtól. Ha az emberek jelentős része semmi többletjövedelmet nem lát egy perc többletmunkából, meglepően sokan ragadnának a küszöbön. Persze, ha elmegy inkább napi 16 órában tanácsadónak, abban a rendszerben is többet keresne, de az emberek meglepően sok döntést kicsiben, lépésről lépésre hoznak meg. Fogadjon-e kolbenheyer még egy magántanítványt? Kell-e neki az a továbbképzés? És ha kemény a küszöb, sokaknak nem éri meg.

Friedman negatív jövedelemadója ezt brilliánsan megoldja. Meglepően ismeretlen tény, hogy az ilyesmi, elvekből kiinduló adómodellek teljesen elfogadható nagyságrendű kulcsokkal dolgoznának a legtöbb számítás szerint.

Hogy miért nincs ilyen modell? Egyszerűen azért, mert az egyszerű elvek kizárólagos győzelmével hirtelen ki kell dobni a sok balgaságunkat és bizonytalanságunkat az ablakon. És esze ágában nincs egy pénzügyminiszternek sem nekiállni magyarázni, hogy ennél bonyolultabb rendszer nem kell. Mindenki úgy érezné, hogy ha nincs családi adókedvezmény, le vannak szarva a családok. Ha nem alacsonyabb a tankönyvek áfája, le van szarva az oktatás.

Arról ne is beszéljünk, mit jelentene megértetni az emberekkel, hogy a tőke az nem más, mint valakinek (mindannyiunknak) a megtakarítása a korábbi jövedelméből, és ha már akkor nála hagytuk (ha lopta vagy "nem érdemli meg", vegyük el rögtön), akkor szíve joga oda befektetni, ahol embereknek hasznos lesz (és fizetnek érte), és ha megadóztatjuk, csak felzabálni éri majd meg jobban, nem kerül át a KogArtból a Szigony utcai lakótelepre.

A friedmani tervvel is megvan az a baj, hogy egy adott közösségből indul ki, ami meg tud állapodni az alapokban. Valójában azért van helyette a szedett-vedett rendszer, mert nem tudunk megálapodni az alapokban. Tényleg nem tudnánk mit kezdeni az el- és bevándorlókkal (és nem kell segélylesőkre gondolni, kiköltözhet egy osztálytársatok a szerelme után Írországba), sem a gyerekekkel (bár a harmadik generációs emberi jogoktól függetlenül is örök kérdés, hogy az állam, álságosan szebben mondva a közösség mennyiben írja felül a szülő felelősségét és jogait), vagy éppen azzal, hogy igazságos-e mindenkinek mindenkor ugyanannyi jövedelem. Valakinek több szabadieje van, az értékes, érje be kevesebbel? Valaki drágább városban él, kapjon többet, vagy egy frászt, költözzön el, vagy ne sírjon? Szívás távfűtéses lakásban élni, vagy nem jobban, mint ha valaki saját elhatározásából vett egy kocsit, ami sokat fogyaszt? Sőt, még aggasztóbban: tényleg mindannyiunk szerint minden ember teljesen egyenlő? Mindenki kapja ugyanazt? És ki kapja a börtönben ülők után? Ki kapja a kétévések után? Ki kapja a magatehetetlen kilencvenévesek után? Ki kapja a fogyatékosok után? "Kell" nekik annyi? Vagy még pont hogy több is? (Ja, és persze mennyi is az annyi?)

Miután ezeket egyenként is alig tudjuk eldönteni, a politika végképp nem fog tiszta megoldásokkal előállni. Ezért a patchwork.

Igaz, hogy a patchwork sem oldja meg ezeket a kérdéseket, csak elfedi a tanácstalanságunkat. Ki tudja, ma Magyarországon, sőt bocs, Németországban, ki mennyit kap (és mekkora jövedelem, szabadidő, endorfinszint stb. mellé), és milyen jellemzők szerint mennyivel kapnak többet egyesek, mint mások? Ha azt mondanánk, vágjuk át a gordiuszi csomót, és legyünk átláthatóbban és olcsóbban tanácstalanok és "igazságtalanok", én megszavaznám.

kolbenheyer 2009.01.24. 14:12:29

@ParadiseLost:
Logikus okfejtés, ahogy megszoktuk. Két közbevetésem azonban lenne:
1. Friedman javaslata miért is oldja meg a "kemény küszöb" kérdését? Ott is van alapjövedelem, hiszen a nulla jövedelem után is jár negatív adó. Az összeg lenne szerintem a nagyobb kérdés, erről viszont nincs konkrétum.
2. Értem én, hogy szerinted a gyerekvállalás magánügy, és te ezt nem dotálnád állami pénzből. Tudtommal azonban Friedman igen, hiszen az adómentes minimumot eszerint állapítaná meg, és ugyebár a negatív adó is ettől fog függeni.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.01.24. 23:43:42

Méghogy bárkinek van munka, aki akar...
Olvassátok el Moldova György új könyvét. Ti feltehetően mind Bp-en, vagy valami nagyobb városban éltek, és valószínűleg ha nem is gazdagok vagy jómódúak, de minimum közepes helyzetűek vagytok. Ahogy én is. Szinte semmi belelátásunk nincs a Moldova által leírt Ormánság, vagy egyéb hasonló helyzetű térségek mindentől távol lévő falvaiban élő, általában iskolázatlan emberek helyzetébe. De én legalább elolvastam... Hogy a fenébe dolgozzon az a szerencsétlen, ha a legközelebbi munkáltató cég is 1-2 órányi útra van tőle, és ami a legfontosabb, az a pár cég, ami ott van, ahhoz nem elég nagy, hogy mindenkinek munkát adjon? Könnyű azt is mondani, hogy költözzenek be pl. Pécsre az ormánságiak. De miből? Max. pár havi albérlet árát éri az egész nyomorúságos viskójuk, de amúgy is eladhatatlan. A munkabérük meg kb. csak épp arra lenne elég, hogy fizessék a lakást. Semmivel nem jutnának előrébb, mint most a segélyből. És az ilyen térségek környékén még a városlakók közül sem jut mindnek munka, tehát ha a falusiak kapnának, akkor csak másnak lenne cserébe rosszabb. Több munkahely nem teremne ettől.