Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (13) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (85) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (27) európa (6) evolúció (9) fantasy (8) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (18) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (7) holokauszt (11) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jézus (10) jobbik (73) jog (7) kádár (7) katolikus egyház (6) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (232) kommunizmus (14) közélet (9) közgazdaságtan (21) krimi (16) külpolitika (20) kultúra (24) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (12) mongol (18) mszp (62) náci (50) nacionalizmus (9) németország (10) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) obama (21) oktatás (10) orbán (55) oroszország (7) összeesküvés (6) palesztin (15) politika (208) pszichológia (8) rasszizmus (19) regény (26) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (6) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (58) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (139) tüntetés (6) usa (43) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (10) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (47) Címkefelhő

Designerünk

Kolbenheyer olvas III.: Demokratának lenni megéri

2009.02.08. 17:40 kolbenheyer

A társadalomtudományokat gyakran éri az a vád, hogy állításaikat nem képesek bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az adatok között az elmélet alapján válogatnak, és hogy éppen ezért ugyanazokat az eseményeket gyökeresen különböző módon magyarázzák. Bár ez a vád eleve felületes, öröm látni, hogy a modern közgazdaságtudomány miként képes matematikai modellek alkotásával bizonyító erőt adni a történelmi folyamatok elemzésével alkotott elméleteknek. Ilyen matematikai bizonyításokkal dolgozik Daron Acemoglu török származású amerikai közgazdász, akinek A gazdasági fejlődés gyökerei (Rajk Szakkollégium, Budapest, 2007) című tanulmánykötetét amerikai gazdasági folyóiratokban közölt publikációiból válogatták (pl. The Quarterly Journal of Economics, The American Economic Review). Miért is éri meg demokratának lenni? Szakszerűbben megfogalmazva: hogyan függenek össze egy adott ország intézményei (a hatalomgyakorlás módja, a szabadságjogok, a magántulajdon védelme) és gazdasági teljesítménye?

Régi megfigyelés, hogy Európa gazdasági kiemelkedése Amerika felfedezésével és a gyarmatosítással egy időben, minden bizonnyal azzal összefüggésben történt meg. Úgy tűnik, különösen az atlanti kereskedelemhez való hozzáférés volt a meggazdagodás kulcsa. Az adatok pontos elemzése azonban árnyaltabb képet mutat. Egyrészt vannak az atlanti kereskedelemben résztvevő, ám gazdaságilag mégis lemaradó területek (Spanyolország, Portugália), illetve az atlanti kereskedelembe közvetlenül be nem kapcsolódó, ám mégis fejlődő területek (Anglia, Hollandia és Németország belső részei). Másrészt az atlanti kereskedelem profitja önmagában kevés, nem okozhatott ekkora növekedést. A valószínű, és modellezhető magyarázat az, hogy az atlanti kereskedelemből meggazdagodó kereskedők olyan intézményi változásokat kényszerítettek ki (pl. a vállalkozói magántulajdon teljes biztonsága), amik aztán az egész ország növekedését eredményeztek. Ezt történt a köztársasági Hollandiában és a gyengébb királyi hatalommal rendelkező Angliában. Ahol azonban az uralkodói hatalom még 1500 előtt túlzottan megerősödött, ott a kereskedelem haszna nem magánkereskedőkhöz került, hanem az államhoz. Így nem indultak el intézményi változások, bizonytalan maradt a magántulajdon, nem kezdődött meg a gazdasági növekedés, sőt a kezdeti kereskedelmi haszon is elapadt, és az ország lemaradt a fejlődésben. Ez lett az abszolutista Spanyolország sorsa.

Hasonlóan régóta ismert, hogy az iparosodás Nyugat-Európából indult ki, és ezt is általában az addigi relatív gazdasági fejlettséggel szokás magyarázni. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy néhány későn induló ország is meglepő gyorsaságú növekedést produkálhat, jóllehet ennek nem voltak a nyugat-európaihoz hasonló előzményei (ilyen példa a Meidzsi-kori Japán 1867 után). Ha itt is figyelembe vesszük az intézményeket (pl. a vállalkozások szabadságát garantáló jogszabályokat), akkor a kérdés az, hogy miért változtatta vagy nem változtatta meg ezeket az adott állam. A modellezett válasz az, hogy ez az adott kor elitjeinek helyzetével van összefüggésben. Ha pozíciója biztosnak tűnik és a gazdasági változásokkal ő is nyerhet, akkor támogatni fogja az iparosodást. Ilyen volt az angol kereskedő-földbirtokos elit. Ha viszont az elit úgy látja, hogy az iparosodás jövedelmi és politikai pozícióit is fenyegeti, akadályozni fogja azt. Ilyen volt a közép-európai (pl. a magyar) földbirtokos nemesség, melynek járadékait az iparosodás tényleg csökkentette, és amelyik politikai helyzete is megrendült a polgárság megerősödésével. Az ilyen elitet csak külső tényező (forradalom, háború) kényszerítheti a változásra. Az 1848-49-es szabadságharc Magyarországon, a krími vereség Oroszországban vagy az amerikai hadihajók megjelenése Japánban kényszerített ki a fejlődést.

Azt is tudjuk, hogy a valódi demokrácia, vagyis az általános választójogon alapuló politikai rendszer csupán az iparosodás után, annak következtében alakult ki. Két összefüggést is régóta sejtünk: egyrészt az iparosodás során bekövetkező jövedelemátcsoportosítás olyan társadalmi feszültségeket keltett, amik kikényszerítették a változást. Másrészt az iparosodás annyira megnövelte a nemzeti jövedelmet, hogy lehetőség is nyílt a demokratikus társadalmak megteremtésére. Acemoglu mindezt matematikailag is levezeti. Az iparosodást követően mindenhol jelentősen növekszik a társadalmon belül a jövedelem-eloszlás különbsége. Ez társadalmi feszültséghez: sztrájkokhoz, lázongásokhoz, akár forradalomhoz is vezet. A politikai elit nagyobb újraelosztást kezdeményez (pl. az oktatás kiterjesztése a szegényebbekre), és ennek garanciájaként kiterjeszti a választójogot is. Az eredmény a jövedelmi különbségek markáns csökkenése mellett a modern demokrácia és a kezdetleges jóléti rendszerek megszületése. Utóbbi magas adószintet eredményez, ami fékezi a növekedést, de kimutatható, hogy megéri megfizetni ezt az árat. Azok a társadalmak, amelyek kizárják az újraelosztásból a tömegeket, oligarchikussá válnak, előbb-utóbb a szabad vállalkozást is korlátozzák, és kezdeti sikereik után vagy lemaradnak, vagy maguk is demokratizálódnak. Előbbire példák a 18. századi karibi ültetvényes-államok, utóbbira a 20. századi ázsiai kis tigrisek.

Mi a tanulság? Pl. az, hogy a magánvállalkozás fejleszt és demokratizál, az állami viszont mindkettőt akadályozza. Másképp fogalmazva: nincs valódi demokrácia, ha nem jön létre az államtól egzisztenciálisan független, és nyomásgyakorló képességgel is rendelkező vállalkozó réteg. Tanulság az is, hogy nagy a baj, ha a politikai elit monopolizál bizonyos jövedelmeket, mert ezek megtartása érdekében a fejlődés útjába fog állni. Ez sokszor megtörténik kicsiben: egyes társadalmi csoportok az általános választójog korában sokáig védhetik szerzett kiváltságaikat, hiszen szavazataikról egyik párt sem akar lemondani. Végül szembe kell néznünk azzal is, hogy a demokrácia újraelosztással is jár, nem lehet megvalósítani az előbbit az utóbbi nélkül. De ami a legfontosabb: nem is érdemes. Csak a demokrácia fenntartása tartja fenn a szabadságjogokat, a tulajdon szentségét és a plurális politikai hatalmat, melyek a gazdasági fejlődés garanciái. Ennek az ára az állami újraelosztás, a jóléti rendszerek.

 

29 komment

Címkék: gazdaság történelem modell demokrácia újraelosztás kolbenheyer olvas acemoglu

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr16930471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.02.08. 18:34:56

igen, a szociális transzferek szerintem is része a demokráciának (pozitív szabadságjogok), de vannak olyanok, akik (pl. Lodovik Trema) szerint minden transzfer csökkenti a szabadságot és azokét is csökkenti, akik kapják. Például jóléti függés alakulhat ki, de ez természetesen kezelhető.

Egyébként nyilván lehet hitelesen társadalomkutatást végezni, elég komoly módszertan van már mögötte és nagyon sok elmélet is. Mondjuk például a statisztikai módszerek, közgazdaságtan esetén a matek is biztosítja a hitelességet.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.08. 19:49:27

"Ahol azonban az uralkodói hatalom még 1500 előtt túlzottan megerősödött, ott a kereskedelem haszna nem magánkereskedőkhöz került, hanem az államhoz."
Angliában Hódító vilmos azt mondta, hogy éves bevétel a nemesség - és így a képviselet - kritériuma, tökmindegy, hogyan szerezte.
Franciaországban a központosított hatalom bontotta le a belső vámhatárokat, a második rendbe pedig be lehetett "vásárolni" magát (nobels of the robe), sőt, de facto pénzügyminiszter is lehetett az ember.
Spanyolországban Károly reformjainak élén is a kerskedő középosztály állt, belőlük lett az új állam hivatalnokrétege.
Egy táradalmi berendezkedés fennmaradásának kulcsa, hogy a kreatív kisebbség meg tud-e bírkózi a soronkövetkező kihívással, vagy domináns kisebbség szerepét veszi fel, amikor a változásoknak "reakciósan" ellenáll.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.08. 19:52:01

@calam:
lodoviknak igaza van a függőség kialakításában. itt ma a választójoggal rendelkezők több, mint fele közvetlenül függ az újraelosztástól, ami elég egészségtelen egy fenntartható társadalomszerkezet kialakításának szempontjából.
egy jól működő társadalom túlélési érdeke az kéne, hogy legyen, hogy a képességekkel és a lehetőségekkel rendelkező csoportok a lehető legnagyobb mértékben fedjék egymást, aka nyílt társadalom. a mostani szociális transzfereink közép nélküli zárt társadalom irányába mutatnak sajnos.

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.02.08. 20:25:27

@bs395: hát, az egy nehéz kérdés, hogy ma milyen a szociális ellátó rendszer, leginkább rosszul működik. Mert nem a legelesettebbeket támogatja célzottan, hanem mindenki, emiatt nem működik jól a rendszer.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.08. 20:35:04

@calam:
ezt mondom: az az erény, ha az ember elesett, de csak annyira, hogy még pont ne fogjanak gyanút, vagyis felfele nem nagyon mozdulhat el, ahhoz - a támogatások 3elvesztése miatt - akkora ugrás kéne, amit nem tud kitermelni a mostani elvonás mértéke mellett.
ez egy minimálbéresnél úgy nettó 20-30 ezer (szuperbruttóban 60-90 ezer) forint egyetlen lépésben, ami elég abszurd. viszont ironikusan úgy állítják be, hogy mekkora jót tesznek az adójóváírással meg egyebekkel, holott pont hogy konzerválják, felülről korlátozzák az állapoukat.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.02.08. 21:01:52

Az adójóváírás pont a legrosszabb példa. Amire illik a te leírásod, az egy olyan segélyféle, ami adott jövedelemig jár, afölött meg nem (ez esetben aki picivel túllépi a határt, még rosszabbul is jár), vagy finomabb verziójában olyan, ami a határ fölött olyan gyorsan megszűnik, hogy ott egy kis jövedelememelkedés közel akkora segélycsökkenést jelent. Az adójóváírás határ fölötti leépítése azonban ennél jóval lassabb, a havi bruttó jövedelem 1000 Ft-os emelése mindössze 90 Ft-tal csökkenti a jóváírást, és egészen a (jóval az átlagkereset fölött elérhető) nullás értékig így megy.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.08. 21:22:42

@bm613:
az adójóváírást azért veszem én bele, mert így "maximalizálja" a nettó fizetését a helyett, hogy egységes szabály alapján levonnák, majd esetleges rászorultsági alapján célzott, természetbeni támogatást kapna.

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.02.08. 22:08:34

köszi a posztba fektetett energiát...
de nekem homályba' maradt a JÖVŐ...
van ez aaa múlt nem ismétli önmagát, ha ismerjük blabla..., de Magyarország csak a 'demokrácia' miatt nem működik...?

fifteen: man against man

Fuck Marxism
Fuck Socialism
Fuck Capitalism
Fuck Anarchism
White man's got a whole lot of solutions
White man's got a whole lot of problems
White man's got a lot of bright ideas
White man like to play God
White man says, he says that God is a white man.
Everybody else and everything else gets systematically objectified
Fuck Communism
Fuck Democracy
Fuck science
Fuck reason and rationality
White man's got a whole lot of solutions
White man's got a whole lot of problems
White man's got a lot of bright ideas
White man like to play God
White man says, he says that God is a white man.
Everybody else and everything else gets systematically objectified
White man says, he says nature is not a part of God
White man's got progress, but its only pollution
White man's got technology, it's only confusion
White man's got Nature yeah, and he's got the papers to prove it
White man's got a bomb and he's stupid enough to use it
White man says, he says that God is a white man
Everybody else and everything else gets systematically objectified
White man says, he says nature is not a part of God
To kill her becomes justified
White man says, yellow man, red man black man they are not a part of God
To kill them becomes justified
Man against God
Man against Nature
Man against Woman
Man against child
Man against Man
[inspired by the writings of Russell Means]

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.02.08. 22:39:03

@ufó - a kibertér trubadúrja: ez a kibertér trubadúrja szöveg nagyon tetszik:)
és még igaz is

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.02.08. 23:04:55

@calam: köszy...:)))
nem én ötletem, hanem zsanetté a rejakció blog-ról..., alak- és névváltoztatás...

különben a JÖVŐ-ről eszedbe jut-e valami...?

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.02.08. 23:17:26

@calam: szóval..., calam tesó, asszondod, hogy egy giga nagy mókuskerékbe' blogolunk...?
:)))

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.02.08. 23:25:52

@ufó - a kibertér trubadúrja: kezdem elveszíteni a fonalat:)
de nem hiszem, most gondold el, újra át kellene élni az esőt, node vissza a poszthoz.
A jövő nyilván egy hatalmas reform, a szociálpolitikát nagyon alaposan át kell alakítani:

www.es.hu/index.php?view=doc;21829

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.02.08. 23:59:18

@calam: köszy...:)))
ladányi-t beépítettem 1 dolgozatba..., szegeden..., nincs itt semmi baj...
kivéve azt, hogy...

miért nem fedi a... a zelmélet a valóságot...?
(vállalom: a könnyebbútat választottam 20 év tapasztalata nyomán...)

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.02.09. 00:01:09

@ufó - a kibertér trubadúrja: a rendszerváltás/rendszerváltozás/rendszerváltoztatás nyomán...

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.02.09. 00:02:44

@ufó - a kibertér trubadúrja: mert nem azok vannak döntési pozícióban akik értenek hozzá, hanem a politikusok, és csak ritkán hallgatnak a tudósokra. Hátha egyszer. Mondjuk az a különbség egy tudós és egy politikus között, hogy a tudósnak nem kell szavazatot szereznie, így tényleg le írhatja, amit helyesnek, jónak gondol, míg egy politikus, hát, legalábbis egyelőre nem tesz ilyet

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.02.09. 00:24:51

@calam: "...le írhatja..."

wannabe a tanácsadó...

:))

alszom, s jóccakát Néked is...

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.02.09. 00:27:15

@ufó - a kibertér trubadúrja: úúúúúúú, le írhatja, bazmeg, bocsánat. Szégyellem magam. Megjönnek a grammatikanácik és kivégeznek:)

kolbenheyer 2009.02.09. 14:48:50

@bs395:
Bocs, nem egészen értem, hogy ez most kritika, vagy kiegészítés.
Acemoglu abban látja a különbséget Anglia ill. Franciaország és Spanyolország között, hogy az előbbiben az atlanti kereskedelemben versengő magánvállalatok vettek részt, míg az utóbbiakban ez állami monopólium volt. Utóbbi oka a királyi hatalom "túlzott" volta. Ott is voltak kereskedők, de a taláros nemesség példája is azt mutatja, hogy elsősorban az államtól vártak felemelkedési lehetőséget, nem a gazdaságtól.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.09. 20:51:48

@kolbenheyer:
is-is :-)
a 18. század közepére már látták, hogy a centralizált hatalom nem képes megetermetni a növekedés feltételeit, csak egy bizonyos szintig tudta érvényesíteni az állapotok és érdekek megsértése nélkül.
a spanyoloknál a király meglépte a fájdalmas reformokat, a franciáknál nem - pedig mind a kettő bourbon volt.

kolbenheyer 2009.02.09. 22:18:51

@bs395:
Ezt most megint nem értem. A 18. század túl késői. A kiemelkedés 1500 körültől indul, kétszáz év múlva már csak lesnek a spanyolok, hogy hol szúrták el (ld. Ustariz). A Bourbon-reformokról nem tudok sokat, de nem nagyon látszott az eredményük Spanyolországban sem.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.09. 23:54:30

@kolbenheyer:
kétszáz év múlva igen, de addig nem volt annyira egyértelmű. az armada bukása és trafalgar között is kb. ennyi idő telt el, addig úgy tűnt, az abszolutizmus a parlamentarizmus vetélytársa lehet.
iii. károly reformjai: en.wikipedia.org/wiki/Bourbon_Reforms

kolbenheyer 2009.02.10. 09:01:34

@bs395:
Most már értem, de nem értek egyet.
Az, hogy a kortársak nem látták Anglia előnyét egészen más, mint hogy utólag kimutatható, hogy az bizony abban a kétszáz évben épült ki. És ez történt.
Károly reformjait megnéztem, és azt is, hogy nem csak nem érték el a céljukat, hanem hogy nem is érhették, hiszen eleve kontraproduktívak voltak (pl. további monopóliumok). Ez az abszolutizmus zsákutcája.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.10. 11:19:56

@kolbenheyer:
ne érts félre, én az abszolutizmust, a feudalizmust vagy a többi eliminiációs struktúrát nem tartom jó ötletnek.
viszon anglia esetében én inkább 1071-et, meg 1640-et emelném ki, mint fordulópontokat.
hollandiának meg fekvése és adottságai tették lehetővé azt a termelési és szociális modellt, amivel lekörözte kortársait, mondhatni a lehetőségek kikényszerítették az átalakulást.

kolbenheyer 2009.02.10. 11:53:10

@bs395:
Értem. De az 1640 már pont annak a következménye, hogy lett egy erős kereskedőosztály.
1071 meg túl korai, mert utána pont erős feudális állam Anglia, és ez megy tönkre a 100 éves háborúban, ami végül jól jön, mert a meggyengült királyi hatalom nem tudja monopolizálni a kereskedelmet, mint az erősebb spanyol monarchia.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.02.10. 22:42:46

@kolbenheyer:
az angol kelet indiai 1600-ban, a holland 1602-ben, a virginai társaság csak 1606-ban alakul, a francia kelet indiai meg 1664-ben...
a franciák esetében inkább az volt a gond, hogy kis lélekszámú, feldolgozóiparral nem angyo nrendelkező kereskedő kolóniákat hoztak csak létre, mert a nagy hozzáadott értékű cikkeket otthon állították elő.
a sőanyolok szintén elmulasztották az ipar fejlesztését a gyarmatokon, a nemesfémek behozatalát európai háborúkra fordították, és majdnem elúsztak az inflációban.
ez nem annyira kereskedelmi kérdés, mint hatalommegosztási.

kolbenheyer 2009.02.11. 09:54:22

@bs395:
Végig hatalommegosztási kérdésről van szó.
Az angol és a holland kereskedelem zömét (és főleg a nagy monopoltársaságok alapítása előtt) magánvállakozók végezték (pl. kalózok, rabszolgakereskedelem), míg a spanyol kereskedelem végig a Casa de las Indias-on ment keresztül (állami monopólium). Ez a nagy különbség.

kolbenheyer 2009.02.11. 15:02:58

@bs395:
Jó, hogy megbeszéltük. :-)
Kösz a kommenteket, az ilyenekért érdemes megírni a posztot. A könyvet meg tényleg ajánlom.