A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Kolbenheyer olvas VII. – Nemzetek születése

2009.02.24. 08:00 kolbenheyer

A tudományos konszenzus szerint a modern nemzetek a 19. században létrejött kulturális és társadalmi képződmények, melyek legfontosabb jellemzője tagjainak nagyfokú összetartozás-tudata. A nemzetek biológiailag nem homogén képződmények, nem alkotnak feltétlenül nyelvi közösséget (azaz léteznek azonos nyelvű, illetve többnyelvű nemzetek is: osztrákok és németek, ill. indiaiak), nem különíthetők el élesen kulturális szempontból, nem feltétlenül azonos a vallásuk, közös történelmük pedig egyfajta elfogult szemezgetés a múltból. Az összetartozás-tudat azonban olyan erős, hogy a nemzetek valóságos erővel bírnak: biztosítják az államok működését, de akár erőszakot is alkalmaznak. A kérdés ma már inkább az, hogy hogyan és miért jöttek létre a nemzetek? A válaszkeresés egyik alapkönyve Benedict Anderson Elképzelt közösségek (L'Harmattan, Budapest, 2006, az angol eredeti: Imagined Communities, Verso, London-New York, 1991) című munkája, mai elemzésem tárgya. Milyen kulturális háttér előtt zajlott le a nemzetek születése? Mi a nyelv szerepe a folyamatban? Hol jöttek létre az első nemzetek? Hogyan terjedt el a nemzeti eszme a világon? Mi kérdezünk, Anderson válaszol.

Anderson szerint a nemzetek születésének három kulturális előfeltétele van. Meg kell szűnnie annak a képzetnek, hogy létezik egy olyan nyelv, amely közelebb visz a transzcendenshez. Azaz meg kell szűnnie a latin egyeduralmának az európai oktatásban, kultúrában, tudományban és vallási életben. Aztán meg kell szűnnie annak a felfogásnak, hogy a hatalom isteni eredetű és az uralkodóban testesül meg. Azaz át kell alakulniuk a dinasztikus államoknak. Végül meg kell változnia az időszemléletnek: általánossá kell válni az időbeli párhuzamosság, összehasonlíthatóság ás általánosíthatóság elvének. Azaz meg kell jelennie a modern újságnak és regénynek. Mindezek több évszázados folyamat eredményei, de a 18. századra lezárultak. Európában ekkorra több „nemzeti” nyelven írtak és olvastak, a dinasztiák hatalmát több helyen korlátozták és megjelent az írott szó piaca.

A nyelvnek sokáig csak gyakorlati jelentősége volt a társadalmakban. Európában a latin volt a nemzetek feletti identitás (a kereszténység) hordozója, míg a helyi nyelvek véletlenszerűen és nem kötelező jelleggel kaptak szerepet az állam, pontosabban a királyi udvar irányításában (így volt Angliában sokáig a „francia” a „hivatalos nyelv”). A könyvnyomtatás és a kapitalizmus egyidejű megjelenése azonban átrendezte a világot. A latin nyelvű piac telítődése után betört a helyi nyelvű piacokra, még pontosabban: megteremtette azokat. Más nyelven addig nem nagyon írtak, így „ki kellett találni” az írásképes nyelveket. Ez nagyfokú egységesítéshez vezetett, aminek voltak ugyan nyelvi korlátai (germán és latin nyelvjárásokat nem lehet egyesíteni), de alapvetően a fennálló politikai egységek alapján történt: így lett külön nyelv a holland, de egy nyelvvé vált a német. Létrejöttek tehát az egynyelvű olvasóközönségek, melyek különböztek szomszédaiktól.

A nemzet azonban mégsem Európában született Anderson szerint. Az első nemzetállamok az amerikai kontinensen jöttek létre: kezdve az Egyesült Államokkal, majd folytatva a latin-amerikai köztársaságokkal. Ezek mesterségesen egynyelvű kreol államok voltak, európai dinasztiák nélkül. A gyarmatosítók által meghúzott tartományi határok a legtöbb Amerikában született fehér (kreol) számára valódi korláttá váltak: csak ezen belül üzletelhetett és futhatott be hivatali karriert, hogy ne támasszon versenyt az anyaországból érkezőknek. Kialakult az együvé tartozás érzése: „mi” vagyunk itt otthon, „ők” a hódítók. Nem véletlen, hogy valamennyi új állam a régi közigazgatási határokat örökölte meg.

A megszületett nemzet aztán európai diadalútra indult. Ennek során egybeforrt a nyomtatás-kapitalizmus hatására az öreg kontinensen kialakult nemzeti nyelvi és irodalmi fellendüléssel (ún. „szótárforradalom”): és megszületett a nyelvileg homogén nemzet képe. Ez egyrészt megteremtette a nemzeti különállást, másrészt azonban egyesítette az európai államok lakosságát: a parasztság is „meghívót” kapott a nemzetbe (az amerikaiak sokáig kizárták ebből az indiánokat és feketéket). A dinasztikus államoknak reagálniuk kellett. A dinasztiák nemzetivé váltak, hol több, hol kevesebb sikerrel: a Hohenzollerneknek sikerült német birodalmat kreálniuk, a Habsburgoknak nem. Európa aztán elvitte a nemzeti elvet mindenhová a világba. A gyarmatosítás során megismétlődött az amerikai minta: a helyi elit európai képzést kapott, de kizárták a centrum hatalomgyakorlásából. Erre megteremtette a saját nemzetét, amely hogy-hogy nem pontosan a gyarmati közigazgatási határok között öltött testet.

A nemzeti eszme (a nacionalizmus) nem politikai ideológia. Inkább rokonítható a vallással, és nem csak azért, mert a halhatatlan nemzet is szakrális áldozatot vár az egyéntől („itt élned, halnod kell”). Hanem a kultúrát megtermékenyítő hatásai miatt is. A nemzet megszülte a történettudományt, hiszen az most először vált puszta krónikán túl elemző tudománnyá. Létrehozta a múzeumokat, a nemzetek sajátos templomait. És emblémává emelte a térképet: ugye mindenki látott már autóra ragasztott matricát?
 

19 komment

Címkék: nemzet történelem nacionalizmus kolbenheyer olvas benedict anderson

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr57956780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bell & Sebastian 2009.02.25. 19:43:30

Ilyenformán az internet az angol nyelven keresztül fellazít, integrál, egyeduralomra tör, (hegemonizál).

A XIX. szd. előtt meg csak a bazi nagy sötétség volt?
Anderson úr állami tanulmányíró lehet, jó pénzért elsütí a nyilvánvalót, kultúrtörténet-light.

Középiskolás szinten.

kolbenheyer 2009.02.26. 12:07:08

@Bell & Sebastian:
Te elolvastál valamit? Lehet persze anélkül is kommentelni, csak olyan is lesz ...

Bell & Sebastian 2009.02.26. 12:23:38

@kolbenheyer:

Richard Leakey: Az emberiség eredete

kolbenheyer 2009.02.26. 12:45:49

@Bell & Sebastian:
Kitűnő választás, ha a nemzeteszme eredtét akarod vizsgálni. Ajánlanám még a hobbikertészek kiskönyvét.
Az érdeklődés egyenesen arányos a minőséggel. Ezért szar pl. az opera, hisz a kutya se jár oda.

Bell & Sebastian 2009.02.27. 00:19:39

@kolbenheyer:

(Wagnert esetleg?) :)

"A nemzeti eszme nem politikai ideológia."
És ha nazionalitat -nek (r. nazi) írjuk, akkor se? Akkor se. Ne feledd! (lsd. árpádsáv-hisztéria)

Zavart érzek az erőtérben... (nem érted?)

A nemzeteszme eredete a közös nyelvben (hagyományban) gyökerezik (alapvetően). Mit kellene vizsgálni rajta? Amíg nincs az EU-nak "nyelve", mi köthetne össze bennünket? (nincs közös kult platform) A pénz (ajró). (kereszténység helyett) De ez kevés, Te is láthatnád, ha néznéd... (nekünk, magyariknak még ennyi sem jutott)

A történelmi levezetésednek ez az igazi tanulsága. Nekem ennyi is elég!

Bell & Sebastian 2009.02.27. 01:08:01

Joggal kérded, hogy jön ez a felvetett témához?
A történelem egyik ismérve a ciklikusság, a másik meg a szintugrás. (Super Mario)
(a múlt képes halványan előrevetíteni a jövőt)

I.
A biológiai és társadalmi szerveződéseknek hajtóereje a(z) (vélt) előnyök megszerzése a(z) (versenyző) ellenfelekkel szemben, (és) vagy a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés kialakítása.

II.
Az EU kettős alapgondolata:
-új gazdasági pólus kialakítása (USA, Távol-Kelet mellett)
-multik (pénzügyi, gazdasági) megregulázása
VOLT!

III.
Maradéktalanul egyik sem teljesült. (ergo: szarban az EU, szarban a Haza) Elkúrták. Ezt is. (A Libsik.)

Bell & Sebastian 2009.02.27. 01:34:23

A gyakorlatban inkább a politikai ideológia rokonítható a vallással, nem a nacionalizmus.
A nazi(izmus) digitális: van, vagy nincs. (0,1)

A nacionalizmus kihagyhatatlan lépcsőfoka a fejlődésnek, ellentéte a hivatalos ideológiának, a kozmopolitizmusnak. (világ-polgár eszmének)

De hogy végképp összezavarjalak, a kettő békében megfér egymás mellett. A kérdéstől (feltevésétől) függ a válaszban alkalmazott axióma- v. preferencia-rendszer.
Pl.: Hol védjük a Haza érdekeit? Jobb azt külföldön, (főleg fegyverrel) nem?

(hasonlat: a fény hullám is - részecske is, attól függ, mivel mérjük)

Bell & Sebastian 2009.02.27. 01:56:28

@kolbenheyer:

Végezetül megkérlek egy kísérletre:
Írd fel egy papírra, hogy mi lesz az újságok címlapján
-a jövő héten
-a jövő hónapban
-a jövő évben

Ha jól tippeltél (nagyjából) letisztult, reális világképed van. Ha nem sikerül, az sem baj, legalább jól szórakoztunk...

kolbenheyer 2009.02.27. 08:00:07

@Bell & Sebastian:
"A nemzeti eszme nem politikai ideológia."
És ha nazionalitat -nek (r. nazi) írjuk, akkor se? Akkor se. Ne feledd! (lsd. árpádsáv-hisztéria)"
A nemzetiszocializmus nem egyenlő a nacionalizmussal. Előbbi bizony politikai ideológia.

"A nemzeteszme eredete a közös nyelvben (hagyományban) gyökerezik (alapvetően). Mit kellene vizsgálni rajta? "
Azt, hogy az állításod nem igaz. Lásd a poszot.

"A gyakorlatban inkább a politikai ideológia rokonítható a vallással, nem a nacionalizmus.
A nazi(izmus) digitális: van, vagy nincs. (0,1)"
Értelmes, kifejtett érv. Nem digitális, vannak fokozatai és változatai.

"A történelem egyik ismérve a ciklikusság, a másik meg a szintugrás."
Hm, ki gondolkodik középiskolás fokon?

Bell & Sebastian 2009.02.27. 12:07:59

Első állításod nem vitattam. A nazi első értelmezése turbó-nacionalista volt, csak összemosták a fasizmussal, nemzeti szocializmussal. Ne kapjuk már be! Szoci és patrióta (nemzeti) szoci belpolitika közt nincs különbség.

A posztoddal vitatkozom, ha nem látnád.

A nacionalizmus konkrét kérdésekre adott konkrét válasz. Van vagy nincs. Ezt bizonygatom. Ha valaki csak egyes kérdésekben az, nevezzük szalonna-nácinak, mint eddig!

Nem kéne lemenni kutyába, ha csak kölcsönvett érveid vannak, új gondolat meg ohne.
(az EU téma szerinted off?, mert csak azért hívtam elő, hogy a fentebbi kettes állításod megcáfoljam)

Bell & Sebastian 2009.02.27. 12:19:40

Átfogalmazva:

Az Egyesült Európa Nemzetet (Úniót) azért nem sikerülr sikeressé tenni, egyáltalán létrehozni, mivel nincs közös kultúrális vagy nyelvi hivatkozási pont, de még gazdasági sincs egyértelműen kijelölve. Lásd.: ambivalens viselkedés az USA -val.

Bell & Sebastian 2009.02.27. 19:31:49

Utolsó kísérlet:

Ha a poszt igaz lenne, napjainkban is működne a dolog a 3 előfeltétel megléte esetén.
Valójában a folyamat visszafordulását látjuk.
Pl.: Olaszország, Csehszlovákia, SZU, Románia..., vagy Afrika.

A svájci politikáról annyit tudok, hogy nagy szabadságfokkal önrendelkezést adva a történelmi egységeknek tartják fenn az államot.

Egységes nemzetet, nemzetek egységét, únióját katalizátor (ragasztó, közös platform) nélkül létrehozni, olyat, ami működik is, LEHETETLEN.

kolbenheyer 2009.02.28. 13:44:48

@Bell & Sebastian:
Nehéz úgy vitatkozni, hogy nincs értelmezhető állítás.

Nem értem, mit akarsz a náci szóval, de egyre inkább mágiának tűnik a dolog.

Nem tudom, milyen konkrét kérdésekre lenne válasz a nacionalizmus (és te sem árulod el). Így aztán annak se látom sok értelmét, hogy valaki csak bizonyos kérdésekben nacionalista.

Az EU nem nemzet, senki sem próbálta azzá tenni, így aztán nem meglepő, ha nem is sikeres akként, ami nem. (Ez már majdnem olyan mondat, mint amiket te szoktál írni). Nincs olyan közös elitje, amelyik ne nemzetállami pályákon mozogna. Amíg így marad, sose lesz nemzet.

Példáid a posztot erősítik: nemzetek birodalmakból való kiválással elég gyakran születtek, és éppen úgy ahogy itt: a régi közigazgatási határok mentén, ami az elit működési területeit jelölte. Milyen érdekes, hogy a SZU pont 15 államra esett szét, és mind pont megfelel az 1917 után (!) létrehozott határoknak. Még az ezen belüli szeparatizmusok is leginkább a meglévő határokat követik (csecsenek, oszétok).

Ki mondta, hogy a nemzetet közös platform nélkül hozták létre?

Én sose szégyeltem, hogy kölcsönveszem mások gondolatait, ha azok meggyőzőek. Sokkal jobban szoktam szégyelni, ha anélkül okoskodom, hogy megismerném a már létező álláspontokat.

Bell & Sebastian 2009.02.28. 18:30:43

Bekezdésenként:

Kell transzcendens nyelv.

A náci nacionalistát jelen nem többet.

Az EU éppen most esik szét kohézió híján.

Azért estek szét, mert bár a három előfeltételnek megfeleltek, másra is szükség lett volna.

Én. El is kezdte mind a történelem átírását visszamenőleg.

Egy államot bármely top 100-as világcég keresztben lenyel. Ami érdekelne: hogyan hozzunk létre sikeres szuper-államot az USA mintájára. Ezt senki sem tudja, de akarja.

(a fenti elmélet azért érdekes, mert hátha szolgál tanulsággal a jelenre nézve)

kolbenheyer 2009.02.28. 20:29:40

@Bell & Sebastian:
Ez ugyan a süketek párbeszéde, de azért:
A náci természetesen nem nacionalistát jelent, de te használd, ahogy akarod, nem lesz nehezebb megérteni, amit akarsz (így is lehetetlen).
Az EU nem esik szét, de ha szét is esne, mivel nem nemzet, semmi köze a poszt gondolatmenetéhez.
A többnemzetiségű birodalmak pont azért estek szét (ahogy a posztban is leírtam), mivel alkotóelemeik váltak nemzetté.

Bell & Sebastian 2009.02.28. 20:39:01

Ha enni akarsz, egyszer csak lejössz a parnasszusról. Vagy a Pénzügyőrségnél végzed, mint a (jó) történész haverom.

Köszönöm a beszélgetés, sokat megtudtam...

ParadiseLost 2009.03.01. 22:41:42

Előre elnézést, hogy későn lépek be, és valószínűleg nem tettem meg a kellő szellemi erőfeszítést, hogy legyenek válaszaim.

Bár vittünk valami logikát, esetenként egy kis magyarázatot a nemzetek kialakulásába, azért mintha győzedelmeskedne a "post hoc ergo propter hoc" elve. Ha az osztrákok csinálnak még egy Anschlusst, azt mondjuk, 'Aha!', a Habsburgok elpuskázott lehetőségét a köztársaságnak sem sikerült behozni, nincs osztrák nemzet. Ha nemet mondanak (az mit jelent? 51-49 a népszavazás a 49-51 helyett? vagy mégis befekszenek a tankok elé utolsó szálig?), akkor most már van osztrák nemzet? Kicsit hasonlónak érzem, hogy hol volt (és van) közös sajtópiac, hol nincs. Hollandiában külön volt, külön nemzet lett? Hasonló a munkaerőpiacra, főleg az "elit" munkaerőpiacára?

Szimpatizálnék ezzel a nézettel, csak túl sokat enged meg a jövőre nézvést. Ha az elit szanaszét jár a világban egyetemre és mindenfelé dolgozik egy kicsit, feloldódnak a mai nemzetek?

De hagyjuk is ezt, csak remélni tudom, hogy ha legalább egy ügyben közmegegyezésésen kitaláltnak (egyben persze hamisnak) és esetlegesnek tűnik a mese, akkor szabad szurkolni annak, hogy ezen az ember tovább tud lépni. Más szakrális vonalon ezt nem merném erőltetni, mert nem PC, csak az al-kaidásokról tudjuk biztosan, hogy félreértették Isten szavát, a többieknek szabad a pálya. Amíg ki nem találjuk megint, hogy tévedtek.

Meddő vakvágány. Értelmesebb kérdés: Magyarország tragédiája, hogy nem lett egységes a sajtópiaca? A szlovének nem szoktak rá a jó magyar lapokra (mert nem voltak?), de nem is lettünk elég gyorsan németek sem, és ezért lett átfedésben sok kis nemzet? Ennyi?

Ennek még napi relevanciája is van. A cigánykérdéssel kapcsolatban, de nevetséges, még bármilyen "szakpolitikával" is kapcsolatban azt érzem, hogy rányomja az országunkra a bélyegét, hogy nem mindenkiért felel az ország, akikért viszont felel, azokért sem felel igazán, mert azok meg nyilván idetartoznak, sehova máshova, nyilván nem mérce, hogy jobban "kiszolgálná-e őket" a holland egészségügy vagy az amerikai felsőoktatás, a magyar állam nem versenyzik senkivel, úgyis együtt szenved, akinek együtt kell szenvednie, akiket viszont le akarjuk szarni, azokat még le is szarhatjuk. Sőt, fel vagyunk háborodva, hogy egyáltalán itt vannak. Mindezt egy téves ezer-egyszáz éves mesére hivatkozva.

Erre a szakrális szó még félrevezető is, mert még a legvérmesebb liberális ateistába is beleivódik elemi szinten már bölcsis korában, hogy a magyar röplabdásoknak meg a "magyar" cégeknek szurkolunk, a lobogót és a Himnuszt megkönnyezzük, a Habsburgokat nem szeretjük. Pedig ezek milyen nehezen megindokolható dolgok. Nem annak a kérdése, valaki hisz-e a "tündérmesékben" (amibe a szakrális dolgokat sokan büszkén belesöpörnék).

Legyünk humanisták, az kétezeréves divat.

megj.: Klassz dolog az anonim Internet, felszabadít, és így mindenfajta gyarló beidegződést, mint hogy az ember figyel a tanultabbra stb., elsöpör. Mivel senkiről nem tudhatom, hogy nem az ovistársam a szomszéd homokozóból, hanem az óvónéni, de méginkább a professzorbácsi a tévéből, ezért hálistennek nem kell a hülye tekintélyelvekre hallgatva kiköpnöm a kutyakakit. Sőt, mivel nem tudhatom, hogy más nem ugyanúgy mattrészegen blogol-e szombat hajnalban, mint én, annyi esélyt adok a felkészültségének és a komolyságának, mint amit a magaménak: keveset. Éljen az önbizalom! Éljen a puszta érvek ereje! Éljen Bell & Sebastian szókimondása! Merjünk buták lenni!

kolbenheyer 2009.03.02. 14:40:38

@ParadiseLost:
Semmi gond, az óceánon át nehezen terjed a hang. :-)
Jól látod, utólag magyarázunk. Ezt sose felejtsük, de máshogy nem lehet, ezért még lehet igaz. A nemzetek nyilván nem egy pillanat alatt születnek, de az olyan "véletleneknek" mint egy népszavazás igenis lehet ilyen hatása. Miért nem osztrákok a határ innenső oldalán élő magyarországi németek? Bizony egy népszavazás miatt.
A holland sajtópiacról nincsenek pontos ismereteim, de elhiszem Andersonnak. De azért azt te is érted, hogy a sajtópiac csupán egy lehetőséget biztosító körülmény, nem kizárólagos ok? Az eliten pedig egy kicsit szélesebb réteget ért Anderson, mint a mai globalizált értelmiség. De egyébként Ny-Eu-ban valóban a nemzetek gyengülését látom: nem nagyon akar már senki sem meghalni a hazáért. Másrészt a helyzet megváltozott a nemzetek kialakulása után: ha már van nemzettudat, az nem alakítható olyan könnyen, mint amennyire utólag egyszerűnek látszik a kialakulása.
És valóban a modern magyar történelem tragfédiája, hogy tragédiának látja az etnikai nemzet kialakulását, amit másrészről persze ünnepel (ld. nemzeti irodalom). De itt a tudós nem csak lamentál, hogy milyen kár, hogy így alakult, hanem tudomásul veszi a tényt, hogy ez az emberek viselkedését befolyásolja. Vagyis a nacionalizmus valódi hajtóerő.