A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (14) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (85) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (27) európa (6) evolúció (9) fantasy (8) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (18) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (6) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) közélet (9) közgazdaságtan (23) krimi (16) külpolitika (20) kultúra (24) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (12) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (9) németország (10) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) obama (21) oktatás (10) orbán (55) oroszország (7) összeesküvés (6) palesztin (15) politika (209) pszichológia (9) rasszizmus (19) regény (26) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (6) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (60) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (141) tüntetés (6) usa (43) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (10) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Zenélj!

2009.10.01. 08:00 R_John

Ma van a zene világnapja 1975 óta - Yehudi Menuhin - világhírű hegedűművész -  javaslatára. És a zene valóban megérdemli, hogy egy külön napja legyen (az idősek világnapjával együtt). Saját környezetemben sokféle zenét szerető ember van. Van aki a tuc-tucot, van aki a Coldplayt, van olyan, aki az RHCP-t imádja, én sok mindent, főleg a komolyzenét. Egy dolog azonban mindig biztos volt az életemben: a zenét tényleg mindenki szereti. A higgadt, hűvös racionalisták is meghallgatnak egy-egy zenét és közben lesz valami különleges érzésük. Ez az érzés nyilván mindenkinek más, és közben mégis hasonló. Az embereknek a zene segít megoldani a problémáikat: átsegíti őket a gyászon, a szerelmi bánaton, a boldogságon és az unalmas metrózásokon is.

Tulajdonképpen a zene nagyon sokszor integrálja is az embereket. Nagy rálátásom van egy félamatőr zenekarra, ahol nagyon sokféle ember van, a vadjobbostól a kőszociig. És mégis a közös zenélés öröméért, a közös sikerért félreteszik ezeket a beállítódásaikat és együttműködnek. Figyelnek egymásra, hogy a hegedűs hol tart szünetet, és mikor kell neki drukkolni, a trombitások mikor szoktak rossz hangot fújni, ami miatt a karmester kiszalad a világból. Hallgatják a fúvólista gyönyörű játékát, aki együtt zenél a cselló szólam vezetőjével. És közben csak az számít, hogy zenélnek, játszanak és jól érzik magukat, semmi más. És ezt az érzést kevés dolog tudja nyújtani az embernek. Az együtt zenélésnek csodálatos része a másikért való felelősségvállalás nehézsége. Ugyanis, a zenekarban, ha egy valaki ront, akkor az egész zenekart fogja a közönség minősíteni. De a felelősség közös és mindenki tudja, hogy a saját hibájával számtalan ember munkáját ronthatja el, ezért is drukkoll mindenki mindenkinek. És ennek az élménye nagyon fontos tapasztalat az ember számára.

Ha egy ember zenél akár egyedül, akár többekkel, akkor nagyon fontos tapasztalatokat szerez és ez utóbbi úton meg is tanulhatja a felelősségvállalás és szolidaritás fontosságát.

Akármilyen motivációból is, de zenélni, vagy legalább zenét hallgatni (bármilyet) megéri, mert segít az embernek érzései feldolgozásában és a világ megértésében. Ezért jó a zene!

 És ugyanez egy jóval későbbi előadásban: 

Most pedig arra kérem az olvasókat, hogy linkeljék be kedvenc zenéiket, és hallgassunk ma (is) sok-sok zenét.

9 komment

Címkék: zene kultúra

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr821419613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ralf 2009.10.01. 11:59:50

Részlet a Kabaréból:

www.youtube.com/watch?v=ZMVql9RLP34

Az egyik kedvencem. Zseniális kifejezi, hogy a legszebb ideálok hogy csaphatnak át gyilkos indulatba. Prózában, filmben meddig tart ezt kifejezni? Zenében 3 és fél perc.

Nem linkelem be, mert sok részlet található meg a Hair-ből. A zenei világa olyan, amitől elgyengülök, elérzékenyülök. És nem a történettől, szegény Bergertől, aki a barátja helyett megy a frontra, hanem kifejezetten a zenétől. Sokat gondolkodtam rajta, de nem jöttem rá, mi van benne, ami ezt teszi. Talán ez az a titok, amit az ember zenehallgatás közben keres.

És hogy mutassak valami mást is: Két évig éltem Izraelben és nagyon rácuppantam a közel-keleti zenére. Samir Shukry izraeli arab énekes és hegedűvirtuóz, íme a legismertebb dala: www.youtube.com/watch?v=qQlogxvlfS4

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.10.01. 14:38:26

Kétszer is beírtam egy kis listát, de nem jelent meg...

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.10.01. 14:55:41

Egy kis vegyesfelvágott; régi és új dalok, ismertek és ismeretlenek stb. Egy a közös bennük: mindegyik nagyon jó :-)

www.youtube.com/watch?v=ZqOFZ1jHX0Q

www.youtube.com/watch?v=VtslQG7Crzo

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.10.01. 14:58:31

Úgy látszik, sok volt neki egyben :-)