Hát igen, 1956-ban sajnálatosan megnövekedett az utcai bűnözés aránya a fővárosban. Még szerencse, hogy voltak olyan jó védelmezőink, mint Horn Gyula és a többi pufajkás. De Horn volt mind közül a legkiválóbb. Ő volt az, aki a Rákosi-korszakban materializálódott, majd a Kádár-korszakban megszilárdult műszaki határzárat az ellenforradalom utáni harminchárom évnyi kitartó szabotázzsal átnyisszantotta.
Vagy ő is csak éppolyan érdekember, mint az MSZMP összes arca? Lehet, hogy megérte neki, hogy a feltartóztathatatlan változásoknak engedve odament egy kerítéshez, és átvágta? Lehet, hogy erre emlékezett valaki, amikor megválasztották miniszterelnöknek? Lehet, hogy neki semmi, de semmi joga nem lett volna átvágni azt a határzárat, amelyet a kommunista blokkból szökni próbáló, a határzárnál meggyilkolt emberek rokonainak kellett volna engedni lebontani?
Igen, azt hiszem, mégiscsak így van. Azt hiszem, Horn Gyula azok között van, akik a legkevésbé érdemesek a jogvédők, de egyébként az egész emberiség, pláne a magyarok megbecsülésére. A Solidar nevű emberi jogi társulás az Európai Parlamentben adja át idei elismerését - a három díjazott egyike pedig az említett pufajkás miniszterelnökünk, aki amíg csak tudatánál volt, bűnözőnek bélyegezte az '56-os forradalmárokat. A társulás tagjait képező szervezetek listája itt elérhető. Buzdítok mindenki arra, hogy fussa át, és a jövőben az idei döntésüknek megfelelő súllyal értékelje későbbi állásfoglalásaikat.
