Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (13) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (85) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (27) európa (6) evolúció (9) fantasy (8) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (18) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (7) holokauszt (11) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jézus (10) jobbik (73) jog (7) kádár (7) katolikus egyház (6) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (232) kommunizmus (14) közélet (9) közgazdaságtan (21) krimi (16) külpolitika (20) kultúra (24) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (12) mongol (18) mszp (62) náci (50) nacionalizmus (9) németország (10) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) obama (21) oktatás (10) orbán (55) oroszország (7) összeesküvés (6) palesztin (15) politika (208) pszichológia (8) rasszizmus (19) regény (26) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (6) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (58) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (139) tüntetés (6) usa (43) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (10) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (47) Címkefelhő

Designerünk

nObama

2010.11.08. 12:00 Huntington Sámuel

A keddi amerikai időközi kongresszusi választásokon – mint arra a közvélemény-kutatások alapján számítani lehetett – kegyetlenül elmeszelték a kormányzó demokratákat. A republikánusok megkaparintottak jó néhány értékes szenátusi helyet, s igen jelentős többségbe kerültek a képviselőházban is. Ez önmagában nem számítana rendkívülinek – az amerikai politikában szinte hagyománynak tekinthető, hogy a hatalmon lévő elnök pártját „mid-term” fenékbe billentik a választók. A rúgás mostani mértéke azonban feltehetően még azokat is meglepte, akiket amúgy korábban nem különösebben kerített hatalmába az „Obamánia”, és tisztában vannak azzal is, hogy nem volt még amerikai elnök, akin a washingtoni szarpasszírozó gépezetben eltöltött két év ne hagyott volna jól látható nyomokat. De minek is köszönhető Obama és a demokraták népszerűségvesztése?

 

It’s the economy, stupid!

A fenti mondat állítólag Bill Clinton kampányközpontjának falán díszelgett 92-ben, hogy állandóan emlékeztesse őt és stábját a leglényegesebb kérdésre. Egy hasonló tábla kifüggesztése feltehetően a jelenlegi elnöknek is javára válna. Az elmúlt években hozzászoktunk, hogy az amerikai politika terrorizmustól, nemzetbiztonságtól, „lator államok” emlegetésétől hangos, ennek azonban úgy tűnik, egy időre vége szakadt. Az ország újra befelé figyel. Méghozzá a gazdaságra. A viszonylag sikeres válságkezelés, bankok és nagyvállalatok, a „detroiti óriások” (Chrysler, General Motors) csőd közeli helyzetből való kirángatása ide vagy oda, a 9,6%-on stagnáló, amerikai mértékkel mérve kiugróan magas munkanélküliséget és a lassú gazdasági növekedést a választók többsége nem nézte el az elnöknek. A keynes-i elvekre alapozott válságkezelés, az adóemelések, ezzel párhuzamosan Obama súlyos konfliktusai jó néhány wall street-i, illetve korábban őt támogató szilícium-völgyi nagybefektetővel, s általánosságban sem eléggé vállalkozásbarát attitűdje a Demokrata Párt korábbi választói közül is tömegeket idegenített el.

Ehhez még egy tényező: az elnök és stábja elhibázott, gyönge kommunikációja, politikájuk, céljaik megfoghatatlansága, zavarossága, amely a liberálisoknak túlzottan puhány, a konzervatívoknak egyenesen elfogadhatatlan, „szocialista” szellemiségű, és a mérsékelt közép sem tudja, hová is akarnak kilyukadni.

Nem szabad elfelejteni, hogy ifjabb Bush ténykedése és a 2008-as republikánus vereség nem jelenti azt, hogy az amerikai középosztály értékrendje alapvetően megváltozott volna. Individualizmus, vállalkozó szellem, helyi közösségek felelősségvállalása állami gyámkodás helyett, mély vallásosság, patriotizmus, az USA első számú vezető szerepébe vetett szilárd hit - íme az értékek, amelyek pártsemleges módon a legfontosabbak amerikaiak tömegei számára. Márpedig sokan úgy érzik, hogy Obama, aki európai fülnek oly szépen csengő árnyaltsággal fogalmaz, épp a fentieket nem képviseli elég karakteresen. Az elnököt egyre többször éri az a vád, hogy bezárkózik a keleti parti elit elefántcsonttornyába, s semmi érzékenységet nem mutat az átlag amerikaiak gondjai iránt. Ezt lovagolták meg ügyesen a republikánusok, akik kétévnyi agónia után, úgy tűnik, kezdenek magukra találni. Méghozzá jobbszárnyuk vezetésével. A Tea Party Movement egyelőre nem tesz mást, mint hagyományos keményvonalas republikánus szövegeket szajkóz, leöntve jó adag demagóg elitellenességgel, de ha találnak valakit, aki mindezt kellően meggyőzően mondja el, könnyen lehet, hogy két év múlva alaposan megszorongatják Obamát.

Ez az irányvonal egyébként érdekes párhuzamot mutat(hat) a 70-es 80-as évek eseményeivel. A Vietnamba és Watergate-be belerokkanó republikánusokat felváltja a minden rosszal szakítani kívánó, a bűnök és hibák beismerését elsőrendűnek tartó, kitűnő intellektusú emberjogi harcos Jimmy Carter, akit aztán oly csúfosan üt ki jobbszélről Ronald Reagan, hogy „visszaadja az amerikaiak hitét önmagukban”.

No persze, mindez csak spekuláció. A Republikánus Párt egyelőre nem találta meg az új Reagant, és korai lenne még pálcát törni Obama felett. Az, hogy rendelkezik-e valódi politikai tehetséggel, valójában csak most fog kiderülni, éppen abból, hogy képes-e korrigálni politikáját, karakteresebb és vonzóbb politikai üzenetet megfogalmazni. Ha ez sikerül, a Tea Party 2012-ben nemigen fog tovább terjeszkedni Kentucky állam határainál.

15 komment · 1 trackback

Címkék: usa választások obama

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr232433082

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: nObama 2010.11.08. 14:31:09

A keddi amerikai időközi kongresszusi választásokon – mint arra a közvélemény-kutatások alapján számítani lehetett – kegyetlenül elmeszelték a kormányzó demokratákat.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Horváth Andor Márton · http://mitszabad.blog.hu 2010.11.08. 22:39:18

Na azért Reagan nem volt jobbszélső, és persze Obama sem olyan ámokfutó szoci, mint a Jimmy Carter. Obama például alapvetően jól kezelte a válságot, míg Carter az olajválságba bukott bele. Én éppen ezért nem hiszek az ő kitűnő intellektusában. Ezt leszámítva: igazad lehet, a jobboldalnak valóban egy új Reaganre volna szüksége, ugyanakkor abban is igazad lehet, hogy ez nehéz lehet, pláne mert Obama és az eredeti Reagan között is sok az áthallás.

Huntington Sámuel 2010.11.08. 23:50:38

@Horváth Andor Márton:
Talán nem volt szerencsés, hogy a jobbszél kifejezést használtam, mert van egy pejoratív mellékíze. De nem értékítéletnek szántam, csak a párton belül pozicionáltam őt. Tény, hogy Reagan konzervativizmusa nagyon markáns volt, nagyjából egybecsengett azzal, amit most a teadélutánosok nyomatnak.

Szerintem Obama és Reagan közt semennyi áthallás nincs. Ez legfeljebb egy „benyomás” lehet, ami azon alapul, hogy mindketten jó szónokok. De a politikai üzenetük köszönőviszonyban sincs.

Ami Cartert illeti: róla köztudomású, hogy kitűnő koponya volt, csak tépelődő alkat, aki képtelen volt a döntéshozatalra, mindenkivel ki akart egyezni, jóban akart lenni, be akarta bizonyítani, hogy ő milyen konstruktív. (Lásd elhibázott szovjet-politika.) Voltak persze neki is sikerei - ne feledjük a Camp David-i megállapodásokat – de az általános téblábolásának az lett a következménye, hogy az eredményeit is részben elfelejtette az utókor. Én úgy látom, hogy Obamánál is fenyeget ez a veszély, de persze két év alapján ezt nem lehet egyértelműen megítélni.

Rebca 2010.11.09. 02:55:02

"szilikon-völgyi" ??? most komolyan, vagy csak a SZILÍCIUM-völgyet néztétek be?
silicon --> szilícium

igenember 2010.11.09. 03:17:46

Ha 2012-ben a republikánusok nyernek, akkor kábé Iránnak és Észak-Koreának meszeltek. Sajnos az amerikai gazdaság háború vezérelt, ezt a R-esek tudják a D-sek meg nem akarják tudni. Így jár az az ország, aki 2 milliós fejlett hadsereget tart fenn. Állandó ellenségképet keres (és talál), ezt egy 300 milliós ország egy külön kontinensen elszigetelve megteheti, viszont egy kis 80 milliós ország Európa közepén nem. Sajnos a literenkénti 153 forintos benzinért folyamatosan harcolni kell szerte a világban.

Nem értek egyet a republikánusokkal. Sztem most Clinton lenne a legalkalmasabb elnök, a világnak is az lenne most a legjobb. Obama képtelen levezényelni a világ hatalmi középpontjának keletre tolódását.

dH2K · http://dh.squidcode.com 2010.11.09. 03:58:18

Sajnos, a vallási fanatikus, a mai napig csak földben gondolkodni képes parasztok az USÁban éppen úgy megtalálhatóak, mint hazánkban. És mivel sokan vannak, időnként Jesusland kerekedik felül ( dh2k.tumblr.com/post/1453822042/generic1-the-world-according-to-san-francisco ) - ugyanúgy, ahogy nálunk is megszavazzák időnként az istenfélő parasztjaink a jobboldali retorikájú zászlólengetős kommunistákat.

ninimimi 2010.11.09. 07:29:19

Már megint itt a jó öreg "időközi választás".
Pedig napokig félidős választásként fordították végre a - tudatos - ferdítés helyett.
Az "időközi választás" a magyarban rendkívüliséget, a megszokott választási menettől történő eltérést jelent. Ehhez az amerikai, megszokott rendszer szerinti "félidős választások"-nak a világon semmi köze. Csak éppen fenn "kell" tartani a ködös zavart a nyugati demokráciáról a magyar fejekben. Erről szól a "félidős választások" - akció a hazai médiában.
Nálunk azt próbálja elhitetni a posztkommunista média a zemberekkel, hogy a demokrácia lényege és a nép döntésekbe történő, szinte kizárólagos beleszólási lehetősége a négyévenkénti választás. Mint ahogyan az USA-ról azt a látszatot próbálják kelteni nálunk, hogy a 4 évenkénti elnökválasztásból áll a nép beleszólása az ottani közéletbe. Holott szinte folyamatos beleszólásuk van, például önmagában az elnökválasztásig eljutni is közel egy éves küzdelem után lehet.

Vagy ott van ez az "időközi választás" címen lefordított, pontosabb lefedített "mid-term election", amelyet "félidős választások" néven kellene magyarul mondani. Gyanúm szerint szánt szándékkal fordítják rosszul a magyar médiában, nehogy a plebs nálunk megértse a lényeget: az USA-ban még két évre se helyezheti kényelembe magát egy győztes a politikában, mert már félidőben óriási pofont kaphat. A nép már félidőben elveheti a törvényhozási többségét.
Nehogy megvilágosodjon a magyar fejekben, mi a demokrácia lényege. Azt próbálja nálunk elhitetni a posztkommunista média, hogy
a demokrácia lényege és a nép döntésekbe történő, szinte kizárólagos beleszólási lehetősége a négyévenkénti választás. Mint ahogyan az USA-ról azt a látszatot próbálják kelteni nálunk, hogy a 4 évenkénti elnökválasztásból áll a nép beleszólása az ottani közéletbe. Holott szinte folyamatos beleszólásuk van, például önmagában az elnökválasztásig eljutni is közel egy éves küzdelem után lehet.

Erről szól ez az "időközi választás" címen lefordított, pontosabb leferdített "mid-term election", amelyet "félidős választások" néven kellene magyarul mondani. Gyanúm szerint szánt szándékkal fordítják rosszul a magyar médiában, nehogy a plebs nálunk megértse a lényeget: az USA-ban még két évre se helyezheti kényelembe magát egy győztes a politikában, mert már félidőben óriási pofont kaphat. A nép már félidőben elveheti a törvényhozási többségét.

Egyébként meg önmagát minősíti, aki így gúnyolódik: jött a jobb szélről Ronald Reagan, hogy „visszaadja az amerikaiak hitét önmagukban”. Az USA hite nélkül a vállalkozás szabadságában, a népek szabadságában, nem sikerült volna legyőzni Hitler készülő világdiktatúráját, a kommunista világbirodalmat, de az emberi civilizáció se itt tartana. Sok minden nem lenne, Internet sem, amin ez a a blog létrejött.

ninimimi 2010.11.09. 07:31:58

@ninimimi: Bocsánat a szövegismétlésért, siettem.

kamasuka 2010.11.09. 08:08:44

"Az, hogy rendelkezik-e valódi politikai tehetséggel, valójában csak most fog kiderülni ..."

Nem rendelkezik. Iszonyat jól alányúltak, de amikor nyert SEM rendelkezett ezzel, csak egyszerűen tele volt a tökük a republikánusokkal a választóknak, ennek ellenére a választási rendszer miatt akár még nyerhettek is volna.

"Sok minden nem lenne, Internet sem, amin ez a a blog létrejött."
Valami hasonló biztos lenne, csak most a német választási rendszerről beszélgetnénk rajta, vagyis hogy Horst Buchenwald vagy Dietrich Zangerlöwe lesz-e az Német Gyarmatok amerikai alkirálya ... :)

Huntington Sámuel 2010.11.09. 11:39:19

@Rebca: jogos észrevétel, javítottam. :)

Huntington Sámuel 2010.11.09. 12:05:01

@ninimimi:
Kedves Ninimimi!

1. Teljesen igazad van, az időközi választás tényleg torz, félrevezető fordítás, a félidős lenne a helyes. De az a hosszú elmélkedés, amit ehhez hozzáfűztél, a média szándékos torzításáról az emberek félrevezetése érdekében, szerintem úgy marhaság ahogy van.

2. Eszem ágában nem volt gúnyolódni, vagy Reagan érdemeit elvitatni, esetleg relativizálni alapvető amerikai értékek fontosságát. Az idézőjel annak szólt, hogy ezt a fordulatot Reagan szívesen használta, ha arról faggatták, mi a célja elnökként. Feltűnhetett volna, hogy ez a post alapvetően egy távolságtartó elemzés, nem pedig politikai állásfoglalás a részemről akárki mellett vagy ellen. Azt pedig, hogy a „jobbszél” kifejezést milyen értelemben használtam, fentebb már tisztáztam, Andor kommentjére válaszolva.

ninimimi 2010.11.09. 13:31:16

@Huntington Sámuel: Köszönöm az egyetértést. Sajnálom, hogy gúnyolódásnak éreztem, ami nem volt az, de hidd el, sokan gondolták annak!

Hazánk elmúlt 20 éves helyben járása - vagy, az a fejlődés, amit annak éreztünk -, jórészt annak a fű alatti propagandának "köszönhető", amit a megdöntött diktatúra helyben hagyott propagandistái azóta is folytatnak. Részben bosszúból, mert elmúlt a "szép kis" diktatúrájuk, részben bizonyságul: "látjátok, milyen ez a demokrácia, kellett ez nektek?!"

Mivel ennek a sunyi propagandának példáival naponta találkozom, ne haragudj, ha ebben a mondatban is ezt véltem felfedezni! A többi megfogalmazásodból látszik, hogy ebben tévedtem.

Cartert viszont meg kell védenem. Noha jól emlékszem, mennyit méltatlankodtunk a ténykedésén a Szabad Európa Rádiót hallgatva. Mégis ő volt az, aki visszaadta a Szent Koronát a kommunista Magyarországnak, és sok más békülékeny lépést tett. Neki, ennek az enyhülésnek köszönhetem, hogy például nyugati útlevelet kaptam.

Azonban az őt (időrendben) követő Ronald Reagen volt az első olyan elnök, aki végre szó szerint azt mondta, amit mi itt évekkel korábban megfogalmaztunk arról, hogy miket kellene mondania egy USA elnöknek ahhoz, hogy megfékezze a szovjet birodalmat.

Neki sikerült is az, amiről álmodni se mertünk. Ma már olyan természetesnek tűnik a rendszerváltás, pedig nem sokon múlt, hogy a mai napig is egy sötét diktatúrában kelljen élnünk.

ninimimi 2010.11.09. 13:33:13

Bocs, lemaradt a megszólítás, pedig viszonozni akartam jóleső megszólításodat:

Kedves @Huntington Sámuel!

igenember 2010.11.10. 03:11:03

@ninimimi: Huh, egy kis zavart érzek az erőben nálad. Nem is értem mire gondolsz "posztkommunista média" alatt? A Hirtv-t? Echo tv-t? Magyar Nemzetet? m1-t? Duna tv-t? Kurucinfo-t?

Tudtommal ezek mind-mind jobbos orgánumok néha nacionalizmusba, olykor-olykor fasizmusba hajló felhangokkal. Az általad felhozott: "látjátok, milyen ez a demokrácia, kellett ez nektek?!" frázis kábé Türmer Gyulára az MSZMP elnökére jellemző aki hál istennek kíméletlenül eltűnt a történelem süllyesztőjében. Oda is való.