Branko Milanovic könyve a címében hordozza az alaptézisét: Capitalism, alone (Csak a kapitalizmus; Cambridge, Harvard University Press, 2019), napjainkban a világtörténelemben először az emberiség egésze egyetlen gazdasági és társadalmi rendszerben él, a kapitalizmusban. A termelőeszközök java…

Alexander Mikaberidze The Napoleonic Wars (A napóleoni háborúk; London, Oxford University Press, 2020) című könyve közel ezer oldal – még ha ennek a fele lábjegyzet is –, de ezt önmagában nem bánjuk, hiszen alcíméhez méltóan valóban világtörténelmi keretbe helyezi a bő húszéves konfiktussorozatot. A…

Amikor nemrég Klima László, a kiváló finnugrista, régész, blogszerző és nem mellékesen kapus tanulmánykötetét ismertettem, azt írtam, hogy az olvasó a sokszínűség öröme mellett sajnálja, hogy mindenből csak kóstolót kap, illetve, hogy összekötő ív híján nehéz ismertetni. Jelentem, tévedtem. A…

Az igazán érdekes tudományos könyvek mindig arról szólnak, hogy mindent rosszul tudunk (vagy valójában semmit sem tudunk), és milyen témában szólhatna ennél jobban erről egy könyv, mint az emberi őstörténet. David Graeber antropológus és David Wengrow régész vaskos kötete, a The Dawn of Everything…

Jogos a kérdés, hogy ezt a könyvet meg miért olvastam el. Inkább el sem mesélem, mert én se igazán értem. Ez nem kritika – ahogy az remélhetőleg hamarosan kiderül –, hanem egyszerű ténymegállapítás: se az ír történelem általában, se az egyes konkrét történelmi események bemutatásának műfaja nem…

Niall Fergusontól akkor se lehet elvitatni a tehetséget, ha már többször mérgelődtem a könyvein. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy többször viszont dicsértem. És most nemcsak arra gondolok, hogy az is tehetség, hogy történészként mennyire ráérez a kurrens témákra, milyen gyorsan könyvvé formálja a…

Tim Marshall könyve a Falak. Életünk kerítések árnyékában (Budapest, Park, 2021; az angol eredeti: Divided. London, Elliot & Thompson, 2018) állítólag nagyon aktuális, ehhez képest nem siették el a magyar kiadást. Pedig a szöveg java napjaink falairól szól a szó legszorosabb értelmében. És elég…

Klima László Válogatott rénhíreim (Budapest, Finnugor Népek Világkongresszusa, 2020) című kötete minden öregedő blogger álma. Persze, tudjuk, hogy ma már minden fenn van az interneten, de azért mégis van valami varázsa a jó öreg papírnak, meg a könyvészeti hivatkozásoknak: hogy itt és itt, ekkor és…

Anne Applebaum politikai esszéje, a Twilight of Democracy (A demokrácia, alkonya; New York, Doubleday, 2020) a klasszikus, liberális konzervatív, reagani vagy thatcheri irányzat megszűnéséről, pontosabban Trump, Johnson, Kaczynski és Orbán felemelkedéséről, még pontosabban az „írástudók árulásáról”,…

John Kampfner, évtizedekig Németországból (pontosabban akkor még Nyugat-Németországból) tudósító brit újságíró friss könyve a Why the Germans Do it Better (Miért csinálják jobban a németek?, London, Atlantic Books, 2020). De mit is csinálnak jobban szerinte a németek? Nagyjából mindent, és mindjárt…

Ötödszörre ismertetek könyvet Niall Fergusontől, de ezúttal temetni jöttem Caesart, nem dicsérni. Jobban belegondolva, temettem már őt. Mert az első világháborúról tényleg szenzációs könyvet írt, a 20. század háborúiról tisztességeset, a „Mi lett volna, ha …” kérdéséről érdekeset szerkesztett, de a…

A klasszikus vicc szerint a kínai történészek azért nem jönnek el a francia forradalom kétszáz éves évfordulóján rendezett konferenciára, mert a nevezett esemény óta még túl kevés idő telt el, és nincs meg a történészi rálátás. Örök kérdés, hogy a történész meddig próbálhatja meg értelmezni a…

Jared Diamond minden könyvét imádtam. Ornitológusból lett geográfusként egyszerre vizsgálja madártávlatból és a legközelebb hajolva a világunkat, amelynek kevés szegletét nem járta be és nem ismeri személyesen. Legújabb könyve, az Upheaval (Felfordulás; New York, Hachette, 2019) is egyszerre mesél…

Kezdjük a könyv számomra legszívmelengetőbb konklúziójával: a bölcsészettudomány igenis fontos. Scott Montgomery és Daniel Chirot The Shape of the New: Four Big Ideas and How They Made the Modern World (A modernitás körvonalai: négy hatalmas elmélet, melyek világunkat alakították; New Jersey,…

Nem most olvastam, de munka miatt elővettem, és ha már, akkor ismertetem is. Nem mintha nagyon kellene, hiszen Timothy Snyder Fekete föld (Budapest, 21. Század, 2016; az amerikai eredeti Black Earth; New York, Penguin Random House, 2015) című könyvét elég gyorsan lefordították magyarra, és sokat…

Daron Acemoglu és James Robinson is régi ismerőseink, Miért buknak el a nemzetek? című könyvük azóta (Mióta? Hát azóta, hogy ismertettem …) magyarul is siker lett. Tegyünk ezért most kísérletet újabb munkájuk promotálására. A The Narrow Corridor (A szűk folyosó; London, Penguin, 2019) sokban…

Yuval Harari ott hagyta abba Sapiens című remek könyvét, hogy mit is hozhat a jövő az emberiség történelmében. Most innen folytatva egy újabb egész könyvet szánt a kérdésnek, hogy aztán jó történészként előző állításait jól zárójelbe is tegye egy még meghökkentőbb értelmezési keret kedvéért: Homo…

Nem kell alternatív történelmi regényeket olvasnunk, a valós történelem is tele van értelmezendő alternatívákkal. Norman Davies Vanished Kingdoms (Eltűnt királyságok; London, Allen Lane, 2011) című könyvét csak annak ajánlom, aki nem fárad bele egyhamar sosem hallott uralkodók sosem hallott…

Ian Morris legutóbbi könyvét imádva gyűlöltem: a Why the West Rules hihetetlenül izgalmas történelmi panoráma volt meghökkentően blazírt elméleti szósszal. Úgy tűnik, mégis az imádat volt az erősebb, mert nem bírtam ellenállni a most ismertetendő könyvnek: War! What it is Good For? (Mire jó a…

Már-már lemondtam Matthew Shardlake-ről, amikor váratlanul visszatért. C. J. Sansom Tudor-kori krimisorozatát imádtam, de 2010-ben olvastam az előzőt és megfeledkeztem róla. Persze én bambultam el, hiszen a legújabb kötet már két éve megjelent, míg aztán tavaly a magyar fordítás is kijött: Egy bűnös…

Statisztikailag alighanem igaz, hogy a második részek eleve kudarcra vannak ítélve. Legalábbis a jól sikerült első részek, még pontosabban, a jól sikerült, ugyanakkor nem nyilvánvalóan folytatásosra tervezett első részek második részei vannak kudarcra ítélve. A világot és a…

Ígérem, egy darabig utoljára szemezgetek a Beck kiadó sorozatából, de legutóbb marokszám akadtak a kezembe, és hát tényleg az egyik jobb, mint a másik. Barbara Stollberg-Rilinger Das Heilige Römische Reich Deutscher Nation (A német nemzet Szent Római Birodalma; München, Beck, 2009)…

Múltkor az iráni „nemzeti történelem” dekonstrukcióját mutattam be, most viszont egy olyan könyvet fogok, ahol a nemzeti perspektíva hiánya jelenti a problémát. Suraiya Faroqhi Geschichte des Osmanischen Reiches (Az Oszmán Birodalom története; München, Beck, 2000) című könyve…

Már többször háborogtam a nemzeti történetírás ellen, hiszen a modern nemzetállamok keretének visszavetítése a történelembe tudománytalan és sokszor politikai motiváltsága miatt veszélyes fikció. Mondhatjuk persze, hogy vannak „természetesebb” keretek, olyan történeti…

Nagy Sándor ugyan a világtörténelem egyik legismertebb alakja, a hellenizmus kora mégis általában csak a klasszikus görög történelem hanyatló utózöngéjeként vagy a klasszikus római történelem dekadensen jelentéktelen mellékszíntereként él a köztudatban. Heinz Heinen Geschichte des Hellenismus (A…