Nemrég azt írtam, Thomas Brussig a kedvenc német szerzőm, de most némileg elbizonytalanodtam. Daniel Kehlmann erős ellenfél. Pedig Kehlmann ízig-vérig posztmodern író, nála nyoma sincs az olyan konkrét történelmi háttérnek és társadalmi mondanivalónak, mint Brussignak az NDK-ról…