Öt diákot szegregált az önkormányzat Miskolcon roma származásuk miatt, mégsem kapnak kártérítést. A bíróság szerint nem származott káruk abból, hogy csak szegregált iskolába járhattak, hiszen az átlageredményeik nem voltak rosszabbak az országos átlagnál és középiskolába is tudtak menni, hiszen oda csak az átlag számít.
A dolog pikantériája, hogy ugyanaz a bíró, aki kimondta a szegregációt, indoklásában arra hivatkozva, hogy az az iskola, ahova a diákok járhattak köztudomásúan rosszabb minőségű, mint a többi miskolci tanintézet, most ő állítja, hogy szerinte mégsem bizonyítható, hogy emiatt (az elkülönítésre utalva) bármi káruk keletkezett volna. Érdekes az is, hogy Miskolcon akkor csak abba a középiskolába nem volt felvételi, ahova végül a roma gyerekek be tudtak iratkozni, az összes többi tanintézetbe volt valamilyen vizsga. Fura, hogy a bíró úgy tesz, mintha Magyarországon egységes lenne az osztályozás, vagyis, hogyha az átlagok azonosak két iskolában, akkor az azonos tudást is jelentene.
Mint kiderült, a diákoknak keletkezett káruk, hiszen csak rosszabb minőségű középiskolába tudtak beiratkozni, ahol, Mohácsi Erzsébet állítása szerint, csak teljesen piacképtelen szakmákat tanulhatnak. A bíróság elsőfokon tehát nem ítélt meg kártérítést, még ha újra ki is mondta a szegregáció tényét.
Számatalan szociológiai felmérés bebizonyította, hogy azok az iskolák, ahova zömében cigány gyerekek járnak rosszabb minőségű oktatást nyújt, esetleg a pedagógusok sem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel. Az sem ritka eset, hogy cigány gyerekeket kisegítő/felzárkózató osztályokba osztanak be, ami nyolc év elvégzése esetén is csak hatot ér. Erre nem lenne szükség, hiszen a cigány gyerekek szellemi képességei nem rosszabbak, mint a nem-cigányoké, csak a rasszista, szegregációpárti döntések miatt kerülnek az alacsonyabb szintű oktatás keretei közé.
Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a cigányok (vagy cigányoknak véltek) körében nagyon magas a munkanélküliség, illetve alacsony az iskolai végzettség. (Természetesen a kutatások különböző módszereket alkalmaznak annak megállapítására, hogy ki cigány és ki nem)
*
Nagyon rossz üzenetet küldött ezzel a döntéssel a bíróság. Egyszerre mondja ki a szegregációt és dönt úgy, hogy ez mégsem olyan nagy baj, kártérítést azért nem érdemelnek. Képzeljük csak el ennek az öt gyereknek az életét. Papírjuk van róla, hogy megkülönböztették őket cigányságuk miatt, ám emiatt semmiféle kárpótlást nem kapnak. Ez a kirekesztés ráadásul egész életüket befolyásolta, hiszen nagyon nehezen fognak tudni munkát találni. Egy ilyen elkülönítés az oktatási rendszer kudarca is egyben. Nem tud mit kezdeni olyan gyerekekkel, akiket cigányoknak néznek, vagy a nem-cigány szülők annak néznek, ezért elviszik a gyerekeiket az iskolából. Nem tud mit kezdeni a rendszer sok szegény gyerekkel, akiknek nem olyan a családi háttere, hogy könyvet adjon a kezükbe, hogy, valamiféle rendszerességet mutasson nekik, mert a szülők életében sincs. Részben a képzetlenség, részben a szegregáció részben egyéni okok miatt.
A bíróság nem vállalt föl egy olyan döntést, ami pici reményt adhatott volna sok-sok ezer gyereknek, akik rossz, ócska minőségű oktatásban részesülnek a szegregáció, a rasszizmus és az oktatási rendszer tehetetlensége miatt.
