A Vasfüggöny lebontásának huszadik évfordulóját a város útlezárásokkal ünnepelte. A delegációknak nem esett bántódásuk, a turisták pedig kérdezősködtek, hogy miért nem lehet megtekinteni a város nevezetességeit. A megemlékezés rendben lezajlott, és ezúttal nem voltak tömegmegmozdulások sem, pedig a várost keresztül-kasul behálózó kordonok vizuálisan is a műszaki határzárat idézték.

Műszaki határzár - legutóbb a 2005-ös EP-választások előtt kiadott MSZP-szóróanyagon olvastam ezt a szót. Azt a képet illusztrálta, amelyen a hős Horn Gyula erővágóval átvágja a kerítést. Gondolom, a kerítést már előtte áramtalanították. A határnyitás után alig öt évvel a hős Horn Gyula, nemzetünk nagy '56-relativizálója, a szabad Magyarország miniszterelnöke lett.

2004-ben, amikor hazánk az Európai Unió tagja lett, ismét olyan miniszterelnökünk volt, aki tevékenyen részt vett a rendszerváltásban, hiszen a '80-as években egyre jelentősebb posztokat töltött be. A csatlakozási ünnepségen felhangzott az Európai Unió himnusza, amely lényegileg annyiban különbözik a IX. szimfóniából kivágott Öröm-ódától, hogy rá van írva: Herbert von Karajan hangszerelte. Herbert von Karajan, aki két különböző sorszámú nácipárt-tagságival is rendelkezett az 1933-tól 1945-ig tartó időszakban.

És most, hatvanhárom évvel Churchill fultoni beszéde után, amelyben először használta a "Vasfüggöny" kifejezést, és húsz évvel Közép-Európa felszabadulása után, az Európai Parlamentben komoly szélsőjobboldali előretörésről ír a sajtó, és még mindig nem tudom kiverni a fejemből, hogy miért kellett az egész belvárost telepakolni kordonokkal. Aztán eszembe jut: nem akarták, hogy a "Magyar Gárda" és barátai felvonulást rendezzenek. Csakhogy a kordonok nem csak a gárdások elől zárják el az utat, előlem is, mindenki elől.

Európa a miénk, a demokrácia a miénk. Mi, európai állampolgárok döntjük el, mire használjuk. Ha belenyugszunk a jobbikos nézetek térnyerésébe, cserébe biztonsági intézkedéseket kapunk a nyakunkba. És persze mennél tovább van olyan kormányunk, amelyik nem mer kimenni az ünnepség színhelyére, csak ha százméternyi üres tér veszi körül, annál könnyebben tör előre a Harmadik Birodalom eszmeiségét idéző "Harmadik Erő".

A múltat végképp eltörölni nem lehet, nem is kell. Európa még sok-sok éven át fogja hordozni magával a húsz évvel ezelőtti és mostani konfliktusok nyomait. De ettől Európa és az európai összetartás nem lesz rossz. Csak egyelőre óvatosan kell bánni a lelkesedéssel, és durván a gyűlöletkeltőkkel.