A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rukverc (15) rükverc (11) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Kolbenheyer olvas CCLX.: A fal a világ körül

2021.09.18. 09:00 kolbenheyer

Könyv: Falak (Tim Marshall)Tim Marshall könyve a Falak. Életünk kerítések árnyékában (Budapest, Park, 2021; az angol eredeti: Divided. London, Elliot & Thompson, 2018) állítólag nagyon aktuális, ehhez képest nem siették el a magyar kiadást. Pedig a szöveg java napjaink falairól szól a szó legszorosabb értelmében. És elég furcsa úgy olvasni Trump faláról vagy Orbán kerítéséről, hogy a kontextus azóta azért változott. A falak persze nem új dolgok, a legelső városokat a falaik tették azokká, amik. A nagy birodalmak falai pedig évszázadokra, sőt napjainkig kijelölték a határokat. Angliát és Skóciát Hadrianus fala választja el, és a kínai nagy fal is csak azért tűnik úgy, mintha az ország belsejében lenne, mert a mai Kína – minden ellenkező híresztelés ellenére – nem nemzetállam, hanem gyarmatosító birodalom. Marshall újságíró, ennek megfelelően könyve nem tudományos elemzés, hanem útirajz sok-sok személyes tapasztalattal. A falak egyszerre nagyon konkrétak (miből készültek, milyen terepen épültek, hogy próbálnak átjutni rajta az ottaniak), és egyszerre metaforikusak, ahogy erre mindjárt visszatérek.

 

Az országhatárokon épült falak ma már nem az ellenséges hadsereget, csupán a modern népvándorlást próbálják megállítani. Ami engem meglepett, hogy nem csak a gazdag világ próbál elzárkózni a latin-amerikai, afrikai és közel-keleti menekültektől / bevándorlóktól / migránsoktól (a nem kívánt törlendő). India is falat épített a bangladesi határon, mert „kis” szomszédjához képest még India is a jólét földje. De falat épített Botswana és Dél-Afrika is a zimbabweiket, vagy Szaúd-Arábia az irakiakat és jemenieket távol tartandó. Marshall nem kertel a falakkal kapcsolatban. Egyrészt nem működnek – az egyetlen kivétel talán Izrael, erre még visszatérünk –, csak fizikai akadállyal lehetetlen lezárni a menekülők útját. Másrészt sokszor kegyetlenek és a helybéliek számára érthetetlenek, hiszen a fal két oldalán azonos nyelvű és kultúrájú emberek élnek, akiket az európai gyarmatosítók által húzott határok választanak csak el egymástól. Akkor miért épülnek? Mert a politikusoknak fel kell mutatniuk valamit. Felépítettük, cselekedtünk, betartottuk az ígéretünket. De miért kell ilyet ígérni? Azért, mert mindezektől függetlenül és mindezek ellenére teljesen érthető emberközösségek félelme a gyökeres demográfiai változástól, és nem megoldás, sőt a probléma súlyosbítása ezt egyszerűen rasszizmusnak minősítve elítélni.

 

Az izraeli fal nem egyszerűen migrációt, hanem terroristák beszivárgását hivatott megakadályozni. Ez ugyan hivatkozási alap Amerikában és Európában is, de míg ezeken a helyeken ez nyilvánvaló politikusi csúsztatás, ott tökéletesen érthető. Hatékonysága – ami persze vitatott, hiszen nem bizonyítható, hogy mekkora mértékben a falnak köszönhető a terrorcselekmények alábbhagyása – azonban az ellenőrzés mértékének köszönhető. Hatása viszont pusztító. Megszünteti az izraeliek és a palesztinok közti érintkezés lehetőségét is, így nehezítve a megbékélést. Sőt, a fal éppen a szembenállás, a gyűlölet szimbóluma, ami a palesztinok szerint az izraeli területrablás eszköze is egyben, hiszen a megszállt területekre épült zsidó telepeket is leválasztja Palesztináról. Hogy mindez hova vezethet, azt mutatja Észak-Írország sorsa. A legtöbb nagyvárosban falak választják el a katolikus és protestáns negyedeket. Nincs ellenőrzés, át lehet járni, de világos, hogy hol vannak a határok, hol számít valami már provokációnak. A két közösség párhuzamos világban él, külön iskolarendszerrel a közös nyelv és a gyakorló vallásosság visszaszorulásával gyakorlatilag közös kultúra ellenére.

 

A falak tehát leginkább a fejünkben vannak. Sokminden elválaszthat minket egymástól: a bőrszín, a vallás, a nyelv és persze a társadalmi helyzet. De hogy ezek mikor tesznek minket falakkal elhatárolt, ellenséges, de legalábbis bizalmatlan csoportokká, az rajtunk is múlik. És falakat könnyebb építeni, mint lerombolni. A falak visszaigazolják, és ezzel megerősítik – megkockáztathatjuk: létrehozzák? – a másságot. Kínában nem lehet engedély nélkül a szegény vidékről a gazdag városba költözni, mert nem bírná az oktatási és egészségügyi rendszer. Főleg Dél-, de Észak-Amerikában is egyre több a fallal körülvett lakópark, már nemcsak a gazdagoknak, hanem a középosztálynak is: a szegénységtől és az azzal azonosított bűnözéstől való félelem miatt. A Brexit miatt bürokratikus falak emelkednek az Egyesült Királyság körül. És persze az európai menekülthullámot sem a magyar kerítés állította meg, hanem csendesedett a szíriai polgárháború és sikerült lefizetni Törökországot. Sok más mellett ezek azok a problémák, amiket időben felismerhetünk, és megpróbálhatunk kezelni, mielőtt falakat kezdünk építeni.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem társadalom földrajz migráció marshall

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr216655288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.