Idézni csak klasszikusoktól érdemes. A címben idézett mondatot Orbán Viktor mondta 1990-ben, amikor az Antall-kormány által eltitkolt benzináremelés a taxisblokádhoz vezetett. Mivel fiatalkori önmagunkkal csak Karinthy-novellákban szokás találkozni, ezért kénytelenek vagyunk mi kimondani: ez a mostani kormány bizony hazudott, mi több, folyamatosan hazudik.

Hazudott, amikor az igazságérzetre hivatkozva terjesztette be a 98%-os büntetőadóról szóló törvényt. Ma már tudjuk, hogy a nyitva álló végrehajtási és igazságszolgáltatási lehetőségek helyett azért választotta a jogellenes törvényhozásit, hogy egyrészt tesztelje, meddig mehet el, másrészt leplezze valódi szándékát: sarccal foltozza be a maga ütötte költségvetési rést.

Hazudott, amikor a válságra hivatkozva vetett ki átmeneti ágazati különadókat. Ma már tudjuk, hogy ezeket tartós adófajtáknak tervezi, mégpedig az előbb említett okból.

Hazudott, amikor a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságát ígérte. Ma már tudjuk, hogy négy-öt év alatt fel akarja élni a magánnyugdíj-pénztárakban felhalmozott vagyont. Ezzel hosszú távra megsemmisíti a lehetőségét annak, hogy a felosztó-kirovó helyett másfajta, fenntartható nyugdíjrendszer épüljön ki. Nem mellesleg a felhalmozott vagyon nem az államadósság csökkentésére, vagy valamilyen nagy reform átállási költségére megy majd el, hanem csupán a mindennapi folyó kiadásokra.

Hazudott, amikor adócsökkentést ígért. Ma már tudjuk, hogy mivel a költségvetés kiadási oldala nem fog csökkenni, sőt, ezért a bevételek szintje is marad, legfeljebb más címen fizetik meg a polgárok. Az adóátrendezésnek kétségkívül nyertesei lesznek az adózó gyerekes családok, bár a válságadók sújtotta ágazatok áremelései, valamint a magánnyugdíjuk elvesztése hosszabb távon nekik is veszteség.

Hazudott, amikor olcsóbb államot ígért. Ma már tudjuk, hogy továbbra sem számol le azzal az illúzióval, hogy többet költhetünk el, mint amennyit megkeresünk. A költségvetés kiadásait az egész ciklus alatt nem tervezi csökkenteni.

Hazudott, amikor az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálását az igazságtétel vágyával és a demokrácia megszilárdulásával magyarázta. Ma már tudjuk, hogy erre azért volt szükség, mert csak a jogtalan válságadókkal, és a magántulajdonnak számító magánnyugdíj-pénztári megtakarítások elvételével képes a költségvetési egyensúlyt biztosítani.

Hazudott, amikor a konszenzusos demokrácia garanciális intézményeinek, az Alkotmánybíróság és a népszavazás hívének mutatta magát. Ma már tudjuk, hogy ezeket csak eszközként használta ellenzékben, kétharmados többséget szerezve azonban eldobni készül őket.

Hazudott, amikor Sólyom László tekintélye mögé bújva kritizálta a bőven kritizálható Gyurcsány-kormányt. Ma már tudjuk, hogy az öntörvényű elnököt is megalázó körülmények között cserélték le a nemzet sportbohócára.

Hazudott, amikor nemzeti együttműködésről szónokolt. Ma már tudjuk, hogy első dolga a választási szabályoknak a kisebb pártok rovására történt módosítása volt. Azt is tudjuk, hogy mindent megtesz a nem általa vezetett önkormányzatok ellehetetlenítéséért.

Hazudott, amikor húsz éven keresztül az alkotmányos jogállam őrének mutatta magát. Ma már tudjuk, hogy nem riad vissza a visszamenőleges hatályú törvényhozástól, az ad hoc-alkotmánymódosítástól, a III. magyar köztársaság hitelének tudatos és rosszindulatú aláásásától.

A kormány hazugsága nem csak önmagában, erkölcsi értelemben baj. Hanem azért is, mert lehetetlenné teszi, hogy őszintén, érvekkel vitassunk meg két, nagyon súlyos kérdést.
1. Felelős gazdaságpolitika-e a jelenlegi adóátrendezés a változatlan állami kiadások mellett, diszkriminatív adófajták kivetése és a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások felélése? Szerintem lehet érvelni a gyerekekért kapható adókedvezmény, sőt az ideiglenes válságadók mellett is. De a kormány nem ezt teszi.
2. Felelős politika-e a költségvetési egyensúly fenntartásának kétes minőségű terve miatt alapjaiban megingatni az alkotmányos jogállam alapintézményeit? Olyan látszatot kelteni, hogy a AB felesleges, hogy a tulajdonjog nem alapjog, hogy a többségi felhatalmazás technikai legitimitása morális fölény? Szerintem lehet új alkotmányt írni, lehet változtatni a III. köztársaság intézményrendszerén, ha érvekkel támasztjuk alá. De a kormány nem ezt teszi.
Már-már attól tartok, hogy Orbán Viktor éppen azt teszi, amitől a legjobban fél: hosszú távra játssza el a Fidesz esélyeit. A baj az, hogy a helyzet ennél sokkal súlyosabb.

Kolbenheyer kommentpolitikája