Ez a bejegyzés egy cikksorozat része. A teljes sorozat ide kattintva érhető el.
A következő rész pedig itt található.
Egy nappal a szárazföldi offenzíva beindítása után a Gázai-övezetet kettévágta az izraeli hadsereg. Közben egy izraeli katona halt meg – palesztin források szerint a Hamasz eközben mindössze tíz harcost veszített: az áldozatok jobbára a lakosság soraiból kerültek ki. A Hamasz azt állítja, hogy előfordult szemtől szembeni harc, de Izrael szerint többnyire távolról, rögtönzött bombák és gránátvetők segítségével tartják állásaikat a palesztinok.
Az előző cikkben azt írtam: az izraeli katonák most egyenként fogják leszedni a terroristákat. Ha a palesztin forrás hitelesnek tekinthető, azaz a halálos áldozatok száma ötszázra emelkedett a késődélutáni órákig, de a hetven új halottból csak tíz hamaszos, az újabb bizonyíték arra, hogy a Hamasz a civil lakosságot pajzsként tartja maga elé.
Ugyanis ahogyan a légi hadviselésben, úgy a földön is csak akkor lehet pontosan célozni, ha közel az ellenség. A Hamasznak nem az a célja, hogy mennél több izraeli katonát pusztítson el – erre közelharcban, fedezékek mögül jóval több esélye lehetne – hanem az, hogy az izraeli katonáknak ennél több lövésükbe kerüljön az előrehaladás. Több lövés – több mellélövés. Ez igaz a Hamasz fegyvereseire is, bár az izraeliek relatíve kevés veszteségét megmagyarázza a páncélos járművek használata. A Gázai-övezet területe (360 km2) mintegy kétharmada Budapestének, lakossága (1,5 millió fő) azonban majdnem ugyanannyi. Ráadásul körülbelül ötszázezren élnek Gázavárosban, azaz akkora helyen (45 km2), mint két átlagos budapesti kerület. A Hamasz módszere pontosan olyan, mintha az augusztus huszadikai tűzijátéknál az emberek közül lőnék a petárdákat, és azt várnák, hogy valaki pontosan eltalálja a rakétakilövőket az Oktogonról. Persze sántít a párhuzam: a Hamasz erői nyilván folyamatosan változtatják a helyüket. Az pedig, hogy a golyóálló mellényként használt civilek nem golyóállók, máris a terror mellé állította a sajtó nagy részét és a nyugat-európai tüntetőket.
A lánctalpakon és a közvélemény fogain kívül a diplomácia fogaskerekei is csikorogni kezdtek. Lassan kialakul, hogy melyik állam melyik oldalt választja ebben a konfliktusban. Az Egyesült Államok továbbra is Izrael mellett áll. Az alelnök, Dick Cheney védelmébe vette a szárazföldi bevonulást, bár megjegyezte, hogy Izrael nem kérte ki az USA véleményét a hadműveletről, Condoleeza Rice külügyminiszter pedig elhalasztja szerdai kínai látogatását, hogy a konfliktussal foglalkozhasson. Nicolas Sarkozy francia elnök három libanoni napilapnak adott interjújában a Hamaszt súlyos felelősséggel vádolta a gázai palesztinok szenvedésében. Az EU-elnökség véleménye kicsit a palesztinok oldalára billent tegnap óta: a civil áldozatok miatt az Unió nem tartja jogosnak a szárazföldi bevonulást, noha továbbra is jogosnak tartja, hogy Izrael védelmi hadműveletet folytasson. Angela Merkel német kancellár már egyenesen tűzszünetet javasolt az izraeli miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében, de csak abban az esetben, ha Izrael biztonsága sértetlen lesz. Az angol miniszterelnök, Gordon Brown mindössze azonnali tűzszünetre szólította fel a harcolókat, az orosz kormány pedig egyszerűen csak részvétét fejezte ki a palesztin áldozatok miatt. A tűzszünettel az a baj, hogy csak arra jó, hogy a Hamasz jobban felfegyverkezhessen. Az Európai Unió márpedig tűzszünetet akar, Oroszország eleve csak a Hamaszt támogatja, és egyedül az Egyesült Államok helyesli a szárazföldi harcokat. Eközben mindezek az államok kormányzati szinten küldenek delegációkat a Közel-Keletre (Egyiptomba, Izraelbe és a palesztin területekre), hogy a közelből figyelhessék az események alakulását.
Izraellel szemben persze több kritika is jogos lehet. Egyrészt: a BBC szerint a katonák nem engedik be a riportereket Gázába. (Persze pont a BBC-nek van bent riportere, dehát a vetélytársakat is megilletik az egyenlő esélyek.) Másrészt: Simon Peresz izraeli elnök ma azt nyilatkozta, hogy nem céljuk a Hamasz megsemmisítése. Ha ez igaz, akkor nem indokolt a teljes invázió, és a civil áldozatokat sem lehet sehogyan sem magyarázni. Ha pedig nem igaz, és valóban Izrael célja, hogy a Hamasz a mai alapjain ne létezhessen (azaz minimum átalakuljon politikai szervezetté), akkor miért nem mond igazat? Az események alapján mindenesetre szinte biztos, hogy a Hamaszt Izrael ezúttal addig fogja támadni, amíg bírja.
A lánckerekek pedig tovább csikorognak. Nagyon kis terület a Gázai-övezet. Napokon belül ki fog derülni, milyen hosszúra nyúlhat ez a háború. Az elsődleges stratégiai célt: a rakétatámadások megszüntetését eddig nem sikerült elérni, és a nemzetközi diplomácia sem mutatta ki eddig a foga fehérjét. Most Izraelen a sor, hogy „ellenálljon”.
Hírcsatornák
Alapvetően problémás több patinás nyugat-európai hírforrás hozzáállása a kérdéshez. Ennek ellenére ezek közül linkeltem be kettőt, ugyanis tények tekintetében teljesen hitelesek. A probléma ott van, ahol értelmezni próbálják az eseményeket.
http://news.bbc.co.uk/2/hi/middle_east/7810804.stm
