Január 10-ét az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a korábbi megállapodással (azaz, hogy munkanap, amellyel a január 2-át dolgozzuk le) ellentétben munkaszüneti nappá nyilvánította. Egy ilyen döntés nem kavar nagy port, hiszen mégiscsak egy szombatról van szó, amely végül az őt megillető státuszt kapja. Mégis érdemes erről egy kicsit elgondolkodni, ha nem is biztos konklúzió, de egy pár elgondolkodtató kérdés reményében.
Magyarország kereskedelmi-, és stratégiai tározóiban összesen 3,5 milliárd köbméter gáz an. Hogy ez milyen körülmények között, hány fogyasztónak mennyi időre elég ez egy nagyon bizonytalan találgatás kérdése. Esetünkben pedig egyelőre nem is elsődleges fontosságú. Az ugyanis remélhető, hogy abból nem lesz probléma, hogy ez mind elfogy. A szűk keresztmetszet az, hogy napi szinten mennyire van szükség, és mennyit lehet kinyerni. Jelenleg ugyanis az Ukrajnán át Oroszországból nem érkezik semennyi gáz sem. A stratégiai tározókból napi 3,6, a kereskedelmi tározókból napi 51,5, a hazai kitermelésből pedig 10 millió köbméter nyerhető ki. Ez összesen 65,1 millió köbméter. Kedden 68 millió köbméter volt az ország gázfogyasztása, ami szerda estére nagyjából 64-re esett vissza a korlátozásoknak köszönhetően. Ezt tehát tudná fedezni a hazai tározók kitermelése, szombatra azonban nagy hidegeket jósoltak, ami úgy hat gázigényre, hogy ha a hőmérséklet 1 fokkal esik, akkor az ország 2,5 millió köbméterrel több gázt használ fel. Ez pedig minden valószínűség szerint azt jelentené, hogy szombaton nem tudnának eleget kitermelni a tározókból. Erre találta ki a kormány azt a megoldást, hogy szombat legyen munkaszüneti nap, mert munkaszüneti napokon 6 millió köbméterrel kevesebb gáz fogy, mint munkanapokon.
A kérdés az, hogy jó, adekvát megoldás-e ez.
A részkérdések pedig a következőek: Ha ekkora a baj, akkor a kormányzati kommunikáció miért odáig terjed, hogy "nyuginyugi, a lakásokba tuti lesz elég gáz, ha minden kötél szakad, akkor is", miért nem hangzik el az, hogy azért nem rózsás a helyzet, tessék odafigyelni arra, hogy megy-e a fűtés a vakvilágba, ne adj isten ha van rá mód, akkor az, aki eddig 23-ra fűtötte a lakását most csak 22-re fűtse. Az ugyanis világos, hogy emberek nem fagyhatnak meg úgy, hogy gyárak még mennek, veszélyben sem lehetnek, de nem biztos, hogy az kéne, legyen az első zsigeri reakció, hogy korlátozni kell, nosza, akkor a versenyszféra leáll. Persze érthető ez a reakció a kormány oldaláról, ez egyszerűen megléphető, egy erőskezűnek bemutatható lépés. Nem szabad azonban azt elfelejteni, hogy a gazdaságban ennek tovagyűrűző hatása van. Jelenleg pedig amúgy is szar a helyzet, azaz most egy amúgy is a földön fekvő emberbe rúgnak bele.
Fontos továbbá azt meglátni ennél a szombatmégsemmunkanap megoldásnál, hogy ez semmiben nem különbözik attól, mint ha a jövő héten szerdán mondanák azt, hogy ez most mégsem munkanap. Sőt. A munkatervekben ugyanis ezzel úgy számoltak, mint munkanap. Aki megteheti, az valószínűleg mégis inkább kiveszi/kiadta ezt a napot, aki azonban úgy ítéli meg, hogy mint munkanapon neki bizony ekkor is kell dolgoznia/dolgoztatnia az most itt áll úgy, hogy három nappal előre szólnak neki, hogy mégsem munkanap. Ezen a szombaton tehát valószínűleg nem lehet annyit nyerni, mint máskor mivel egyfelől most amúgy sem dolgoztak volna annyian, mint más munkanapokon, másfelől akik mégis úgy tervezték, hogy dolgoznak, mert kell, azok így is, akkor is bemennek, hogy az OÉT változtatott.
Érdemes továbbá elgondolkodni azon, hogy a Molnár Csaba miniszterúr által elővezetett megoldáson kívül milyen alternatívák léteznek. Lehetne-e esetleg csak a közhivatalokban munkanap, avagy fel lehetne-e hívni a lakosságot a takarékoskodásra. A logika ugyanis az, hogy mivel a fűtési energia csak a kinti-, és a szobahőmérséklet közti különbség fenntartására megy el, így ha lakásokban 1 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet állítaná be mindenki, az egyenértékű lenne gázfelhasználás szempontjából azzal, mint ha 1 fokkal melegebb lenne, azaz 2,5 millió köbméterrel kevesebb gáz fogyna.
Apropó 2,5 millió köbméter. Nagyjából ennyi gázra lenne szüksége Szerbiának. Hozzájuk sem érkezik ugyanis most földgáz, nekik azonban tározóból is sokkal kevesebb van, mint hazánknak. Így a magyar kormányhoz fordultak segítségül. Jelenleg ha akarnánk, sem nagyon tudnánk elég földgázt adni Szerbiának, de kérdés, hogy egyáltalán adjunk-e. Történt ugyanis, még amikor hazánk építette a tározóit, hogy felajánlotta Szerbiának, hogy Magyarország területén felépítenek nekik is tározókat, ha fedezik a költségeket, ezzel a lehetőséggel azonban szomszédunk nem élt. Ez pedig a hangya és a tücsök meséjének klasszikus esete. A tücsök nem rakott el az ínséges időkre, de amikor beköszöntöttek az ínséges idők ment a hangyához, hogy az adjon neki, segítsen. (Még rosszabb a helyzet egyébként Boszniában, ahol egyáltalán nincsenek tározók, van viszont -15 fokos hideg például Szarajevóban.)
Szóval egész érdekes kérdés: Jó megoldás vajon e munkaszüneti nap beiktatása, vagy másképpen kellett volna áthidalni a szombatot?
Szerintetek, kedves olvasók?
(A hőszabályzót lecsavartátok 1-2 fokkal?)
