A minap azt álmodtam, hogy Szlovákia tulajdonképpen olyan, mint Izrael. Mindkét helyen kormányon van a szélsőjobb. Aztán mindkét helynek ott van egy kis szomszédja, ahol a többség a múlt század elején elvesztett Nagy-Palesztina emlékén kesereg, s többmillióval több palesztin állampolgárról álmodik, mint ahány jelenleg az egész területen található.
Álmomban a probléma mindkét helyen ugyanaz: a gazdagabb ország szélsőjobbjának le kéne szállnia a magas lóról; a területét a világpolitika viharaiban elvesztett ország lakosságának pedig meg kéne elégednie azzal, amit békésen elérhet, és nem kellene már olyan dolgokon keseregnie, mint holmi elvesztett történelmi helyek. Persze ehhez szükséges volna leszerelni a terrorszervezeteket és barátaikat. Ha béke lenne, akkor az ember nyugodtan reklámozhatna magyarul Pozsonyban, és biztonságosan látogathatná a jeruzsálemi szent helyeket.
Felébredtem, és mit láttam?