Krokodillal ketten elmentünk az értelmiségiek sajtótájékoztatójára. Valójában nem is sajtótájékoztató volt: a már korábban is nyilvánvaló tartalmú nyilatkozatok mellett a szónokok leginkább a sajtót akarták bevonni akciójukba. A tájékoztató végén Lányi András a magyar nyilvánosságot és a sajtót arra kérte fel, hogy támogassa Sólyom László köztársasági elnökségét. A kezdeményezés egyértelmű célja, hogy meginduljon a nyilvánosság előtt a vita az elnök személyéről és hivataláról, hiszen egyelőre csak elbizonytalanító jelek érkeztek a kétharmados kormánypárt felől, és - ahogyan Tölgyessy Péter elmondta - nem merült fel egyetlen jelölt neve sem, sőt még maga Sólyom László is csak jelölt-jelölt. A tájékoztató mindenesetre láthatóan elérte a célját: a teremben nyüzsögtek a sajtósok (Tölgyessy: "Ennyi fotós nincs a világon").
Mi pedig magunkra vettük a célzást, és odamentünk a kezdeményezőkhöz, hogy elindítsuk a vitát a kérdésben. Kérdésünkre, hogy az ötletként már felmerült prezidenciális rendszerben is Sólyom Lászlót tartaná-e a megfelelő elnöknek, Tölgyessy Péter azt válaszolta: nem tartja valószínűnek, hogy a Fidesz a választási kampány során hangoztatott állásponttal szemben gyökeresen át akarná alakítani az alkotmányos rendszert. Az elnökválasztás a jelenlegi rendszerben történik, melynek megváltoztatására a választásig idő sem volna, tehát ő a jelenlegi rendszerben támogatja Sólyom Lászlót, mint az alkotmány és a demokrácia alapvető értékeinek következetes védőjét.
Lányi András ezzel szemben azt mondta: függetlenül attól, hogy a kérdés elméleti, ő mindenféle rendszerben támogatná Sólyom László köztársasági elnökségét. Szerinte Sólyom a lehető legjobban tölti be az elnöki tisztséget.
Karátson Gáborral kicsit hosszabban beszélgettünk. A Duna Kör elnöke korábban elmondta, hogy Sólyom Lászlót elsősorban mint talán az egész világon egyetlen zöld elnököt támogatja. Éppen ezért kérdeztük, hogy mégis mit tehet egy magyar elnök a környezetvédelemért. Karátson szerint inkább szimbolikus ennek a jelentősége, hiszen a köztársasági elnök szintjére nem igazán jutnak el a környezetvédelmi viták. Ugyanakkor alacsonyabb szinten rendkívül nagy jelentősége van Magyarországon a környezetvédelemnek, hiszen a rendszerváltozásban is döntő szerepe volt a vízlépcső-ellenes 
mozgalomnak. Elmondta, hogy rendkívül nyugtalanítja, hogy az általa egyébként messzemenően támogatott Fideszt megkörnyékezték vízlépcső-párti csoportok, ami azért meglepő, mert 1998-ban a Fidesz kimondottan a Duna Kör támogatásával jutott hatalomra. Kérdésünkre, hogy mit látna szívesebben: a jelenlegi rendszert Orbán Viktorral mint miniszterelnökkel és Sólyom Lászlóval mint köztársasági elnökkel, vagy egy prezidenciális rendszert Orbán Viktorral az elnöki székben, azt felelte: érdekesnek találná az utóbbit is, de mindenképpen szívesen látna nagyobb elnöki hatalmat, ugyanis egyszerűen nem néz ki jól, hogy a köztársasági elnöknek alig van valódi gyakorlati mozgástere.
A vita mindenesetre elindult, így a következő hónapokban kiderül, hogy a civil szféra által elindított köztársasági elnököt vajon az öt évvel öregebb civil szféra meg tudja-e tartani tisztségében.
