Mitől is borult ki a nemzetközi közvélemény a hétfői izraeli eset kapcsán? A kommandósoktól és az eset helyszínétől. A kommandósok bevetése valóban rossz ötletnek bizonyult, nemcsak azért, mert így nem lehetett elkerülni a halálos áldozatokat, de azért is, mert a hadsereg oldalán is komoly veszteséget okozott, kommandósokhoz méltatlan módon.

Azonban az egész ügyet igazolni lehetne azzal, hogy megsértették Izrael tengeri határait, ha így történ volna. Izrael a Gázai-övezetből való kivonulásának jelenlegi állásánál fenntartja az övezet légterének és tengerpartjának ellenőrzését, az utóbbit a szokásos 12 mérföldes sáv helyett 20 mérföldre terjesztve ki. Az incidens a gázai partoktól mintegy 40 tengeri mérföldre, azaz körülbelül 64 kilométerre történt.

Provokálni nem szép dolog. De nemzetközi vizeken azt mondok, amit akarok, és amíg nem megyek bele a 20 mérföldes sávba, addig egy ujjal se érjenek hozzám. A probléma az, hogy ez az izraeli hadművelet nem egy Izraellel alapvetően ellenséges ország hajója ellen irányult. Az ilyesmi casus belli, amint azt a szépcímű török Radikal napilap is megjegyezte. De a casus belli nem igazán értelmezhető, amikor nem kapcsolódik hozzá valódi háborús szándék. Ha egy iráni tulajdonú segélyhajó ellen intézett volna támadást az izraeli véderő, senki nem hördült volna fel.

Izraelnek határozott politikára, kemény akciókra van szüksége. De nem brutálisakra. Nagyon sok mindent dönthet el, hogy a következő segélyszállítmányokkal hogyan bánik a közel-keleti ország haditengerészete.