A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Miért vagyok katolikus?

2012.01.13. 07:00 kolbenheyer

A poszt előzményeit itt és itt olvashatod.

Ez egy Fülke- poszt

− Te miért lettél katolikus?
− Bonyolult. Majd egyszer elmesélem.

Nem kerülgethetem tovább a forró kását, megpróbálom szavakba önteni, miért vagyok katolikus. Két oka van: a szabad akarat és a bűnbocsánat. Ha valaki megbarátkozik a Gondviselés gondolatával (hogy miért is tenné ezt, azt egyelőre tegyük még zárójelbe), akkor elég hamar beleütközik a mindenhatóság és a szabad akarat paradoxonába. Mert, hogy az egyiknek szükségszerűen ki kell zárnia a másikat. Nem fogom megoldani a paradoxont, csak kikerülöm, de a számomra leghitelesebb úton. Egyszerűen nem látom értelmét az egész teremtésnek, ha minden óraműszerkezetként jár a kiszabott úton. Ha a kereszténység egyik fő üzenete a szeretet, akkor őszintén szerető felekre van szükség, az pedig lehetetlen előre eltervezve. A mindenhatóság igazi ismérve talán éppen a saját mindenhatóság felfüggesztésének képessége: a szabadság adományozására való képesség. Csak a szabad akarat magyarázhatja a világban fellelhető töménytelen gonoszságot, de csak ez magyarázhatja az érdek nélküli jóság hihetetlen csodáit is. A mindenhatóság fennmarad azonban egy lényeges ponton: nagyon úgy tűnik, hogy az ember, gyarlósága okán, képtelen egyedül visszatalálni a teremtőjéhez, ehhez annak segítsége, az isteni kegyelem szükséges. A meghívás mindenkinek szól, de vissza is lehet utasítani.

Mielőtt a fenti gondolatmenetet továbbfűzöm, muszáj közbeszúrnom még valamit. Saját gyarlóságaim egyike az intellektus túlértékelése (misére is csak oda tudok járni, ahol a prédikáció leköti az agysejtjeimet). Az emberi értelem csodálatos eszköz, biztos, hogy fontos célja van. Megint csak értelmetlennek tűnne, ha nem egészítené ki a szabad akarat: a döntések, választások képessége, a kíváncsiságé. Nem tudom elképzelni, hogy a kérdezés bármikor is tilos, vagy káros lenne. A válaszok lehetnek zavarba ejtőek, de sosem maga a kérdés a hibás. A katolikus egyház szervezetként nem nőtt fel a karizmájához: szűk kantáron tartja a kíváncsiságot. Mégis, történelme során (nyilván egyszerűen a hossza miatt is, no, de pont ez a lényeg) oly sokfajta gondolat fogant meg benne, hogy minden mai és régi bűne ellenére tudok rá úgy tekinteni, mint a szellemi sokszínűség tárházára. Megengedem magamnak a válogatás luxusát: Ágostont sosem szerettem, Tamást viszont nagyon is. (Bérmanévnek is ezt választottam, elsősorban az Aquinói miatt, de benne volt a hitetlenkedő, és persze egy kedves barátom is.)

De vissza a kegyelemhez. Az egész kereszténység leggrandiózusabb koncepciójának a bűn, a bűnbánat és a bűnbocsánat együttesét tartom. Tudom, hogy az emberi etikai viselkedés sok elemére van már evolúciós magyarázat, de engem a természettudományos eredmények sosem tudnak eltántorítani a hit lényegétől: ha képes vagyok a teremtés hat napját metaforikusan értelmezni, akkor bármilyen más kérdésben is össze tudom egyeztetni a tudományos és a hitbéli igazságot. Márpedig az ember képes felismerni a jót és a rosszat. Azt is tudja, mikor teszi az egyiket, és mikor a másikat. A bűnnel automatikusan együtt jár a bűntudat, még ha sokszor kialakítjuk a hárítás mechanizmusait, valahol előbb-utóbb utat tör, és bevégzi munkáját. A bűntudat sokszor felér a büntetéssel, amivel nem felmentést akarok adni a bűnösöknek, csak jelezném, hogy a lelkünk ebben a kérdésben sokszor önálló életet él. A bűntudat teljében pedig egyszer csak felmagasodik a megkönnyebbülés, hogy ha visszacsinálni vagy jóvátenni nem is mindig, de megbocsátani lehet. Az a hit, hogy van valaki, aki bűneink ellenére is szeret bennünket, annyira csodálatos, hogy az illetőnek léteznie kell.

Mondhatjuk, hogy mindez közös keresztény örökség. Így van, de nekem fontos az eköré szőtt katolikus mechanizmus: ha találsz lelki vezetőt, neki elmondhatod bűneid, és ő közvetítheti a meggyőződést, hogy őszinte megbánás esetén létezik bocsánat. Léteznie kell. Én sok mindenben kételkedem. Nem tudom, mi lesz velem halálom után, de képtelen vagyok elhinni, hogy intakt személyiségként élnénk tovább. Hiszek a lélekben, de nem a testünktől független létezőként, hanem annak egyik vetületeként. De bűnbocsánatnak lennie kell. Nagy bajban vagyok, ha még sincs. Hát, én ezért vagyok katolikus.

Kolbenheyer kommentpolitikája

 

21 komment

Címkék: kereszténység katolikus egyház

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr443519521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eMJe 2012.01.13. 08:34:15

a keresztesháborúkra sosem kaptam választ, hogy egyeztethető össze ezzel a vallással. akkor még a többi gonoszságot, amit a kereszténység nevében követtek el, nem is említettem. talán majd itt?:)

Matróz Kommandó 2012.01.13. 09:09:41

@eMJe: A háborúk jellegzetessége, hogy kizárólag gazdasági érdekek miatt folynak, és mindíg erkölcsi-morális köntösbe bújnak.
Ez alól sem a keresztesháborúk sem egyéb vallásháborúk nem kivételek.
A felvilágosodás óta a szabadság nevében ölték halomra az embereket szerte a világon. Mostanában meg a demokrácia széleskörű elterjeszésébe halnak bele legtöbben.
Épp ami trendi ...

eMJe 2012.01.13. 09:23:56

ezt én is így látom, csupán azt nem értem, mivel vették rá a hívőket, hogy vallásukkal ellentmondásba kerüljenek a vallásuk nevében. bár az is lehet, bennem van tévképzet a kereszténységgel kapcsolatban, és tartalmaz valamit erre is a biblia

Cypriánus 2012.01.13. 12:11:55

Kedves eMJe! túl azon, hogy a keresztesháborúk korában a magukat kereszténynek vallók közül ki mennyire volt tényleg keresztény(azaz élő, személyes kapcsolatban lett volna az Úr Jézussal), a kereszténység soha nem ringatta magát illúziókba az emberi természetről. Ahogy Chesterton frappánsan mondta: a "kereszténységet éppúgy nem járatja le a bűn, mint a bárkát sem az özönvíz, ugyanis nem akeresztények, hanem hitetlen és szabadgondolkozó világ jövendölte a folytonos haladást és a világbékét" , mondván , hogy "az ember jó" . A kereszténység szerint viszont az emberi faj egészében céltéveszett, így az emberi exisztencia legalábbis sajátosan kettős. Az ember egyszerre vadállat és angyal...sokszor akkor vadállat, amikor azt hiszi magáról, hogy angyal- mondta Pascal. vagy ahogy röviden összefoglalta a régi katolkus hittan: "az ember értelme elhomályosult, akarata rosszra hajló, szeretete pedig töredékes". Sajnos, ez bingó.
De a kereszténység szerint nem ez az utolsó szó, mert van Isten, aki maga a szerete, és maga jött el a mi megváltásunkra, emberré válva Jézus Krisztusban...és az aszeretet az emberré levést, az emberrel való szolidaritást a sírig végigvitte.

aeidennis 2012.01.13. 12:27:23

@eMJe: Remélem tudod, hogy 1456-ban Nándorfehérvárt a Kapisztránói Szent János inkvizítor által vezetett keresztes sereg mentette föl. És remélem azt is tudod, hogy Hunyadi János ugyancsak vezetett keresztes hadjáratokat a török ellen.

''Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen.''

eMJe 2012.01.13. 12:39:55

@Cypriánus: akkor most, akik részt vettek a keresztesháborúkban, bennük épp akkor a vadállat volt jelen? ettől függetlenül nem értem, ha a "kereszténység egyik fő üzenete a szeretet", hogy tudtak annyian megbotlani? komolyan, ha egész életemben gonosz dolgokat teszek, annyi elég, hogy életem végén megbánom bűneim, és megbocsátást kapok?

@aeidennis: igen, tudom, hogy van nem egy magyar vonatkozás is, de ettől még nem értem, mivel tudtak annyi embert hadba hívni, ha a szeretet az egyik fő elv.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.01.13. 12:45:26

@eMJe: gyakori, hogy valaki az élete végén tér meg, még szentekből is van sok ilyen. Ha életed végén bánod meg a bűneid, akkor is megbocsátják, de azért vezekelni kell (eztért nagyszerű találmány a tisztítótűz: a megbocsátás, felelősség és igazság együttesének záloga).
Viszont a lelkiismeretet nevelni is kell, tehát ha azt érzed, meg kéne bánnod a bűneid, de nem teszed, akkor az bűn. :d Szóval fontos etéren is az őszitne szembenézés magunkkal, nem csak a puszta processzus kérdése.
A kereszténység pedig ugyan a szeretet vallása, de midnig is bűnös emberek vallása is, deklaráltan. Nem a tökéletesek elitklubja, hanem az esendő embernek mércét felállító vallás, ahol azonban nem rúgnak ki, ha nem ütöd meg a mércét. A háború is a bűn és rossz egy fajtája, amit meg lehet bocsátani (személyes szinten).

eMJe 2012.01.13. 12:46:15

@dobray: ha így veszem, esetleg megelőző csapásként, akkor kicsit már jobban értem, hisz a szeretteiket védték. ettől függetlenül úgy gondolom, akik valóban hívők voltak, nem kevés lelkiismeret furdalást okozott nekik, hogy "ne ölj"

eMJe 2012.01.13. 12:49:04

@dobray: tehát akkor nem elég 3 miatyánk? már elnzését a durva fogalmazásért, de nekem volt ismerősöm, aki hívő volt, mégis olyanokat tett... gondolom megvallotta bűneit, elmondta, amit kellett, és levette a válláról a terhet, hogy meg lett neki bocsátva. szerintem ez nem ilyen egyszerű, neki csupán ez csak menekülés volt önmaga, a lelkiismerete elől. ettől függetlenül már jobban értelek Titeket, köszönet az itt kapott segítségét mindenkinek

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.01.13. 13:20:17

@eMJe: Jézus is kipakolta a Kufárokat a templomból. A Ne ölj nem pacifizmust jelent. Ott van a zsarnokgyilkosság vagy a Szent Ágostoni igazságos háború (védekező háború) tana. Ott vannak a tábori püspökségek, a Mohácsnál meghalt katonapüspökök.
Természetesen nem elég, hogy elmondok ledarálva három miatyánkot, ha nem szívből jön. Persze a szentimentalizmus is kerülendő, tehát a megbánás nem azt jelenti, hogy sírogatok, hanem értelmi belátást és elhatározást.
Ott van pl. a házasság felbonthatatlanságának kérdése. VÁlni nem lehet, ám ha kiderül, hogy kényszerházasság volt, vagy az egyik fél elől súlyos dolgokat elhallgattak, vagy még számos indok, az egyik fél nem volt tudatában a döntése súlyának, stb, akkor az házasság eleve érvénytelen volt, dönthet így a kötelékbíróság. Tehát nem csak maga a házasság megkötésének ténye fontos, hanem a száéndék és tudat is. Ez van a gyónásnál is. Feloldoznak persze bűneid alól, objektíve, de mégiscask a tényleges megbánásra-belátásra épül a dolog. A gyóntató pap nem lát bele a lelkedbe, azt tudja, amit elmondasz. A forma is fontos,de belső szándák nélkül csak formalizmus.

aeidennis 2012.01.13. 13:25:55

@eMJe: Szerintem hihetetlenül nehéz feladat megérteni a XI. századi emberek gondolkodását, a mai "modern" XXI. századi gondolkodásunkal. Mindenesetre én sohasem kételkednék abban, hogy azok akik részt vettek a keresztes hadjáratokban sokkal "rosszabb" keresztények lennének azoknál, akik nem, vagy netán minálunk. Az ő meg- vagy elítélésük nem a mi dolgunk.

Cypriánus 2012.01.13. 14:29:49

valóban nem, hiszen Isten ismeri az emberi szíveket, mi még a magunkét sem mindig...de annyit megjegyeznék, hogy Jézus ugyan valóban kirakta a kufárokat a templomból, de természetesen nem ölte meg őket, ahogy soha nem is ölt volna.Az igazságos háború koncepciója is necces dolog szerintem -érdemes megfigyelni Jézus és tanítványai viszonyát a velük nemzetiségük miatt bunkózó szamaritánus falunál,(azért utálták őket, mert zsidók voltak, és a szamaritánusok és a zsidók viszonya éppen nagyon rossz volt) az apostolok jól berágtak, és megkérdezték, nem hoz e tüzet rájuk az égből, mire nagy meglepetésükre nem a velük ellenséges falusiakkal, hanem velük morgott:(Lukács 9 fejezet, 51: Amikor már közeledtek szenvedésének és megdicsőülésének napjai, szilárdan elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. 52Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, s eljutottak a szamariaiak egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. 53De nem fogadták be, mert meglátszott rajta, hogy Jeruzsálembe megy. 54Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: "Uram, ha akarod, lehívjuk az égből a tüzet, hadd pusztítsa el őket!" 55De ő hozzájuk fordult és rájuk pirított. 56Ezután más faluba mentek" .....Bizonyos értelemben meg a kereszténységnek semmi köze nem lehet a politikához, más értelemben meg persze igen...ez egy apória. A mostani pápának van egy nagyon jó tanulmánya még fiatalabb teológusi korából, mely szerint, ha direkt kapcsolat van a hit és a politika között, az az egyházat könnyen lejáratja, másrészt a hit nem evilági teljességigénye pedig a politikában idegen, és kártékony lehet. Viszont a politikát megalapozó ethoszban fontos a kereszténység,mivel az emberi személy méltóságába vetett hit , és az alázat saját magunk korlátainak fölismerése miatt fontosak a közösség józan működéséhez, ráadásul a hegyi beszédnek-ezt kár tagadni,mert egyáltalán nem baj -semmilyen olyan vonatkozása sincs, ami jogforrás lehetne, szemben a törvényvallás iszlámmal. nem véletlen, hogy a plurális újkori demokráciák anyugati keresztény civilizációban jelentek meg, és nem az iszlám világban, vagy máshol.

Szörny 2012.01.13. 15:19:22

@eMJe: Üdítő volt olvasni nem csak a posztot, hanem az egész kommentfolyamot. Különösen az ilyen, avéleméynkülönbség ellenére a másiket elismerő és megbecsülő hozzászólásokat. Az első alapján megijedtem, hogy trollkodás meg anyázás lett, de őszinte nagyrabecsülés valamennyi résztvevőnek. Egészen olyan, mintha tényleg keresztények lennénk... :-)

kolbenheyer 2012.01.13. 17:03:22

@Szörny:
A poszt megjelent a Fülke blogon is, ott többen olvasták és kommentálták (mivel az Index címlapra tette). Szerintem az a kommentfolyam is tetszeni fog.

Szörny 2012.01.13. 17:37:10

@kolbenheyer: Index címlaphoz képest valóban nem olyan rossz. Lehet, hogy az őszinte hang a legjobb moderátor? :-)

Tenderized Amen 2012.01.14. 20:04:30

Sajnos a keresztény hitet csomagban adják, aki ezzel-azzal nem ért egyet, válogat, az csak eretnek, aki a hittel kapcsolatos kötelességeit hanyagolja vagy megtagadja, az a hitehagyó, aki szakít a közösséggel. Ezért tehát kijelenthetjük, hogy egy hobbikatolikus vívódásai nem tartoznak sem az Anyaszentegyházra, sem a hobbikatolikus elhanyagolt kisközösségére.

Előbb jöjjön közelebb, lépjen be az ajtón, de előtte koncentráljon bátran az alaptételekre, a Megtestesülésre (Húsvét) és a Szentháromságra. Az Úr imája és az Apostoli a következő, a Tízparancsolat nyilván az alapszint a vetélkedőn.

A rinyálás a pokol tüzétől és a turkálás az ételben motivációnak nem utolsó, csakhogy édeskevés! Amen.

Bloodscalp 2012.01.15. 13:48:47

@dobray: még terjeszted is az eszement történelem nézeteid?:)

ikaljan · http://ikaljan.blog.hu 2012.01.15. 14:27:17

Két oka van: a szabad akarat és a bűnbocsánat.

No, evvel az erővel éppen muszlim is lehetsz. :-)

julios 2012.01.15. 22:10:33

@ikaljan: Muszlim nem: a keresztény bűnbocsánat eredete, hogy Isten együtt szenved a bűnössel. Ezt az iszlám és a zsidóság nem tudja, ott Isten/Allah jóval "zárkózottabb".

A katolikusokat a többi keresztény irányzattól az különbözteti meg, hogy vallják a pápa primátusát, a szentek közösségét és a szentségeket. A bűnbocsánat például egy szentség (reformáltaknál nem az), ezért katolikuséknál egészen más a jelentősége. Tudok "zuggyónó" reformátusokról, ezt a különbséget ők is érzik.

aeidennis 2012.01.18. 11:54:02

@juliosastre: A reformátusok is vallják a szentek közösségét és az "egyetemes" (=katolikus) anyaszentegyházat, legalábbis amikor a Hiszekegyet mondják.