Ezeket a posztokat a Kádár-rendszer egyik sötétfoltjának, az állambiztonságnak kibeszéletlensége miatt fogom megírni. Az utóbbi 18 évben nagyon sokszor előkerült a téma, hatalmas indulatokat kiváltva, ami mutatja a téma érzékenységét. Távoli ismerősök autójában ülve egyszer-egyszer végighallgattam, amint válogatás nélkül bárkire rásütik, hogy III/III-as, esetleg III/II-es volt. Ez egyrészt bántó lehet, másrészt, pedig nem segíti elő a téma kibeszélését. Valószínűleg az emberek úgy gondolják, hogy ez egy mindent átfogó, mindenhol jelenlévő szervezet volt, aminek mindenki a tagja volt, persze saját magukon kívül. A nyáron megjelent Tabajdi-Ungváry: Elhallgatott múlt című könyve ezekre a kérdésekre is választ ad. Többek között azt is megtudjuk, hogy ennek a szervezetnek nem volt mindenki a tagja, sőt! 1989. júniusában 8478 hálózati személy volt a tagja, ez az adat nem tartalmazza az állambiztonságis tisztek számát.
Néhány éve még, ha kiderült valakiről, hogy kapcsolata volt az állambiztonsággal hatalmas média felháborodás volt, erről írt a sajtó napokon keresztül, az embereket érdekelte a téma, baráti beszélgetések erről szóltak kocsmákban és bulikon is. Szabó István ügyétől hetekig visszhangzott a sajtó, emlékszünk is, hogy milyen stílusban. Ezek az emberek mind elkezdtek védekezni, tévébe, rádióba jártak, hogy megvédjék magukat, esetleg értelmiségi haverjaikat is megmozgatták, hogy kimossák őket a szarból (bocsánat, az állambiztonságis múltból). Most, 2008. októberében újabb ügynökügy került elő. Kárpáti György, olimpiai bajnokról azt állítja a Hírszerző, hogy a titkosrendőrségnek dolgozott 1962-től egészen 1987-ig. Most nem volt hatalmas sajtóvisszhang, nem volt sok-sok interjú, mozgosítás, nyilvános megbánás vagy hazudozás. Kárpáti egész egyszerűen kussol és perel. Természetesen az ügy kínos a Fidesznek, nekik is csak a másik komcsija büdös. Ez így vállalhatatlan. (Az MSZP-ről nincs miért beszélni, hiszen ott sokaknak ismerjük a múltját, valamint Medgyessy Pétert. A képet árnyalja, hogy most Gyurcsány állította föl a Kenedi-bizottságot. Ők meg is írták jelentésüket, kiderül, hogy mi lesz belőle. Van egy tippem: semmi, marad az agyonhallgatás, dezinformálás.)
És itt érkeztünk el arra a pontra, hogy elmagyarázzam, miért is állambiztonságis jelen a posztok címe. Magyarországon az átvilágítási feladatokat átvilágítási bírók végezték, ellentétben más volt szocialista országokkal, ahol az illetékes levéltárak kapták feladatul. Úgy tűnik, hogy a magyar rendszer volt a legkevésbé hatékony. „A magyar átvilágítóbíráknak a vonatkozó törvény rendkívül szűk értelmezési lehetőségeket adott ítéleteik meghozatalában, annak során a levéltári anyagnak csak csekély részét vehették figyelembe, mérlegelési lehetőségük az érintettek tényleges hálózati tevékenységét illetően nem volt. A kritériumok, amelyek alapján elmarasztaló megállapításokat tehettek, a potenciálisan átvilágítandók kevesebb mint 0,1%-ánál álltak fenn, mivel a magyar jogszabály csak saját kézzel írt, illetve saját kezűleg aláírt hálózati jelentés (ami nem volt kötelezően előírva), vagy aláírással igazolt anyagi juttatás átvétele (ami viszonylag ritkán fordult elő), illetve aláírt beszervezési nyilatkozat esetében (amelyeket majdnem teljes körűen megsemmisítettek) tette lehetővé annak megállapítását, hogy az érintett hálózati személy, de a vizsgálandó iratok köréből eleve kivette a hírszerzés, kémelhárítás és a katonai elhárítás, illetve felderítés iratait.” (Kenedi-bizottság jelentése, Ungváry, 180. oldal)
Értitek? A remek magyar törvények szerint az érintett közszereplők kevesebb, mint 0,1%-a volt hálózati személy. Vagyis a sok-sok ember, aki pénzt és energiát nem spórolva próbál kibújni saját múltja alól ilyen módon könnyen meg is teheti. Például Martonyi János, vagy Kondor Katalin is. Az, hogy a törvények ilyenek, csak részben a mai magyar politikai elit felelőssége. Ez az állam(nemzet)biztonság dezinformációs tevékenységének eredménye. És ez nagyon nincs így jól. A törvényeket úgy kell módosítani, hogy minél nagyobb legyen az iratnyilvánosság és a megismerhetőség.
Gondoljuk végig a legutóbbi megfigyelési ügyben kik is játszották a főszerepet? Egyik oldalon Laborc Sándor, az NBH főnöke (akiről nem tudjuk, csak sejthetjük, hogy lehetett köze a KGB-hez), a másik oldalon két volt III/III-as tiszt, kiegészítve Magyarország leggazdagabb emberével. Nagy vonalakban így már érthető, hogy miért is lett ilyen a mi kis rendszerváltásunk.
A végén kiderül, hogy bankártitkosszolgálatunk van?
