Az utóbbi idöszak egyik legvitatottabb brit reklámkampányát indították el a múlt héten a szigetországi ateisták, mely 800 busz oldalán hirdeti: There's probably no God, so stop worrying and enjoy your life. - Isten valószinüleg nem létezik. Most hagyd abba az aggódást és élvezd az életed. A probably szó két okból került a mondatba. Egyrészt egy igazi humanista nem állít semmit biztosra, mert nyitott az új bizonyításokra és érvekre és nem a vak hite vezeti. Másrészt [és ez a prózaibb] a brit hatóságok nem hagyták volna, hogy olyan állítást pakoljanak ki 800 busz oldalára, ami nem bizonyítható. A kampány megnyitóján Richard Dawkins [aki mellesleg több ezer fonttal támogatta az akciót] és a Brit Humanista Szövetség képviselöi mondtak feltüzelö beszédeket. A szervezetnek nem ez volt az elsö ilyen jellegü kampánya. Novemberben a Humanista Szövetség amerikai szárnya Washington DC. 240 buszára írt ki egy kevésbé konfrontatív szöveget: Why believe in a god? Just be good for goodness' sake. - Miért hinnél istenben? Csak jóság [és ne Isten] miatt legyél jó!. Az ateisták Dawkins nagysikerü Isteni Téveszméje után most szervezett mozgalommá válnak.
Több nyugati újságíró is feltette a kérdést, hogy a szervezetté válás nem játszik-e az ellenség kezére? A humanizmus élelmesebb ellenségei most mondhatják, hogy a humanizmus is csak egy izmus a sok közül, így lealacsonyítva egy tudományos módszert egy izmussá. A kreacionizmus tanítása mögött az a "logika" áll, hogy az evolúció csak egy elmélet a sok közül ezért, ha nyitottak vagyunk, akkor muszáj ugyanannyi idöt bizosítani a keresztények istenének aktív közremüködésének tanítására is. Csakhogy a kettö között óriási a különbség. A keresztényeknek hitük van, míg az ateistáknak és humanistáknak az értelem és a tudományos megfigyelés. Nem kéne odáig alacsonyítani magunkat, hogy a tudományt egy ösi meséhez hasonlítjuk, ami 5000 évvel ezelött élt közel-keleti pásztorok furcsa történeteiböl származik. Nem biztos, hogy az ateistáknak vitákba kénye bonyolódniuk, ahogy azt a buszok teszik. Az embereknek a vallásra olyan dolgok miatt van szükségük, aminek semmi köze például a fizikához. Ahogy Marx mondta: A vallás az elnyomott lények sóhajtása, szív a szívtelen világban, és lélek a lélektelen körülményekben.
.jpg)
A humanizmus egyik alapgondolata, hogy az nem jó, ha az ember elmegy a templomba és ott megmondják neki, hogy mit kell csinálni, mi a jó és mi a rossz. Az ilyen humanista szövetségek ugyanezt hozzák vissza, csak egy másik dimenzióban: Dawkins és Hitchens mint militáns ateista téritök, akik hírdetik a humanista igét. Az ateistáknak nem kéne téríteniük, mert akkor valóban a hivök szintjére alacsonyodnak: Az ateisták nem csinálnak mást, csak azt mondják, hogy nem. Elegük van az akaratos tudatlanságból és hogy az agyukat akarják mosni. Ez az eszmerendszer csak úgy tudna tiszta és öszinte maradni, ha hívei önálló és felelös döntések által csatlakoznának hozzá [szigorúan átvitt értelemben] és nem a vallásokból oly ismerös szent könyvek [Dawkins: Isteni téveszme, Hitchens: God is not Great] és prédikációk miatt.
Dawkinsék amúgy talán észre sem veszik, hogy gyakorlatilag nyitott kapukat döngetnek, mert a szekuláris humanizmus már csaknem teljesen gyözedelmeskedett. Annak ellenségei - jelenleg növekvö számuk ellenére - már csak marginális szerepet játszanak a nyugati civilizációban, a hatalomból szinte teljesen kiszorulva. A vallásszabadság szerte Európában és E-Amerikában a vallástól való szabadságot is jelenti. A legtöbb hívö nem gondolja - mint ahogy azt gondolniuk kéne -, hogy más vallások hívei átkozottak lennének és a magukat kereszténynek valló modern városlakókat sem nagyon aggasztja a házasság elötti szex terhe. A modern nyugati ember - vallásoktól függetlenül - szekularistaként él.
