Amikor elöször láttam tévében a brit alsóházat, csalódott voltam. Túl szüknek tartottam a padok elhelyezését, ráadásul szerencsétlen MPknek saját karfájuk sem volt - biztos kényelmetlen lehet. Az empátiám egészen odáig ment, hogy megsajnáltam a kormány tagjait, hogy szorosan egymás mellett ulve izzadnak és még csak egy pad sincs elöttuk, igy azonnal észreveszik, ha újságot probálnak olvasni vagy játszani egy kis aknakeresöt a laptopon.
Ezzel szemben a magyar parlament méretei igencsak tetszettek. Mindenkinek saját karfa, képviselöink egymástól fényévekre ülnek és az elöttük lévö pad jótékony takarásában a legvadabb dolgok is megvalósíthatóak.
Humoros megnyilvánulásokból egyik törvényhozás sem szenved hiányt, azonban apróbb különbségek ebben is vannak a két ország között. Míg idehaza leginkább néhány bunkó bekiabálás - Lógni fogsz! - ad okot keserü mosolyra, addig az Egyesült Királyságban a kormány és árnyékkormány vitáiba beleremeg Westminster. A youtuberól leszüreteltem két igen szórakoztató párbajt, amit Munkáspárt skót miniszterelnöke és David Cameron konzervatív vezér vívtak.
Mindkét vitában van 1-2 olyan perc, amikor felváltva beszélnek - improvizálva! - és egy-egy jól bevitt ütést a saját képviselöik tapssal és nevetéssel ünnepelnek. Kiváló anyag.
Elsö menet:
...és a visszavágó:
Hogy a kép teljes legyen: A sokszor lejárató jellegü beszólások ellenére a brit politika messze nem olyan polarizált, mint a miénk. Cameron legidösebb fiának decemberi halála után Brown írt egy levelet a konzervatív politikusnak, melyben együttérzéséröl biztosította. Cameron visszatérése elsö napján a parlamentben köszönte meg a szívhez szóló, öszinte szavakat. Történt egy másik jelképes esemény is a közelmúltban: Kiderült, hogy a Downing Street 10-böl a Brownhoz közel álló
Gyurcsány: Most nem csináltunk semmi rosszat. XY teljes bizalmamat élvezi. Orbán pedig fasiszta.