A Fidesz alkotmányozni fog. Már persze, ha lesz kétharmados többsége, ami a pécsi polgármester-választás után nem is tűnik lehetetlennek. Ráadásul Orbán Viktor sem hessegeti már el ezt a gondolatot, hanem arra emlékeztet, hogy Horn Gyula idején az MSZP és az SZDSZ sem fogta vissza magát. Szerintem három kérdés merül fel. Jogos-e a hivatkozás az 1994-es eseményekre? Milyen változtatásokat akar a Fidesz az alkotmányban? Miért beszél most erről Orbán?

1994-ben az akkori koalíció tényleg belenyúlt az Alkotmányba, lehetővé tette, hogy képviselők is lehessenek polgármesterek, illetve az utóbbiakat közvetlenül válasszák. Egyik sem tragikus változás, utóbbival egyet is értek, előbbivel nem, de mindegyik párt kihasználja a helyzetet. A gond az, hogy a kétharmad úgy jött létre, hogy a választási rendszer sajátosságai miatt magát túlnyerő MSZP mellé hirtelen odaállt a szövetségeseit faképnél hagyó SZDSZ, és így módosították akkor a saját javukra az erőviszonyokat. Ez a Fidesznek akkora pofon volt, amit nem tudott máig sem kiheverni. Akkor ismerte fel Orbán, hogy nincs háromosztatú tér, az MSZP ellen az egész jobboldalt fel kell sorakoztatni. Történetileg tehát valóban az MSZP rúgta fel először az íratlan megegyezést (bár ők inkább az ezutáni önmegtartóztatásra hivatkoznak, azaz hogy több változtatást nem tettek). Ez azonban erkölcsileg nem mentség. Ha Orbán erre hivatkozva fog alkotmányozni, csupán annyit mond: pont olyan vagyok, mint ti. Lelke rajta …

De mit is akar megváltoztatni a Fidesz? Erről keveset hallani. Szokás hivatkozni Stumpf Istvánra, aki szerint megerősítenék a köztársasági elnök jogköreit, és ezek után esetleg maga Orbán lenne az elnök. Felmerült az is, hogy a Fidesz a kormány alá rendelné az ügyészséget. Egyik sem antidemokratikus önmagában, Európában mindegyikre van példa. Természetesen tudom, hogy a magyar alkotmányosság fiatalabb és sérülékenyebb az európai átlagnál, ezért óvatosabbnak kell lennünk, illetve nem alakult még ki a valóban független intézmények egymást kiegyensúlyozó rendszere. Azaz, ha nem is tűnnek veszélyesnek ezek a változtatások, nem is szükségesek, sőt inkább kerülendők. De vajon tényleg tesz-e ilyet a Fidesz? Magyarország az EU tagja, és láttunk már arra példát, hogy az Unió hogyan bánik a szerinte renitenskedő tagokkal. Orbánnak elég sok baja van a rossz külföldi megítéléssel, kormányon nem akarja ezt tovább növelni. Valószínűbbnek tartok egy szimbolikus alkotmányozást: a jobboldalt kezdettől fogva zavarja, hogy jogtechnikailag még mindig az 1949-es alkotmány van érvényben, még ha szinte minden sorát ki is cserélték.

De miért beszél erről most Orbán? Ha nem akar alkotmányozni, akkor azért furcsa, ha meg akar, akkor is többet veszthet evvel, mint nyerhet, hiszen az MSZP és az SZDSZ szájába adja: ránk szavazzatok, ha meg akarjátok akadályozni Orbán alkotmánymódosítását. Szerintem Orbán három problémát akar megoldani. Egyrészt ígérni kell valamit azoknak a híveknek, akik Pécs után még többre várnak. Másrészt viszont fenn kell tartani azoknak az aktivitását, akik már annyira biztosak a Fidesz-győzelemben, hogy úgy gondolják, el sem kell menni szavazni. És harmadszor: Orbán nem szeretné benn látni a Parlamentben a Jobbikot. Erre akkor van esély, ha a bizonytalan jobboldaliak a kétharmad reményében inkább a Fideszre szavaznak, illetve ha minél magasabb a részvételi arány. A csekély részvétel tudvalevőleg a kisebb pártoknak kedvez, mert fegyelmezett szavazótáboruk súlya megnő. A nagy részvételnél viszont a nagy néppártok lazábban kötődő választói döntenek, így a kicsik az öt százalékos küszöb alá süllyedhetnek. Ezért beszél Orbán az alkotmányozásról.