A tegnapi zenés bejegyzés után ma egy mesét teszünk közzé. Egy vállaltan cigány írónő művét. Szintén azért, hogy megismerkedjünk legalább egy kicsit a cigányság nagyon színes kulturájával.
Szécsi Magda*: A cigányasszony meg az ördög
"Élt egyszer valamikor régen, amikor még csak a cigányok tudtak sírni, egy tündökletesen szép asszony, akinek tizenhárom gyereke volt. Úgy hívták, Vunida. Olyan szegények voltak, hogy reggeltől estig csak aludtak, hogy ne kínozza gyomrukat az éhség! Vunida szívét betegre marcangolta a bánat, ha csontsovány fiaira nézett.
- Mit tegyek? Mit tegyek! - sikoltozta hosszú haját tépve.
Egy reggel felvette egyetlen jó ruháját, felkötötte féltve őrzött rózsás kendőjét, hogy elmegy szerencsét próbálni, kenyeret koldulni a fényes paloták felé. Meghagyta gyerekeinek, hogy a kunyhóba senkit ne engedjenek be, majd elővette esztendeje elhalt ura zöld kalapját, letette a földre és háromszor átugrotta, hogy szerencsével járjon. Elindult. Ahogy ment, mendegélt, meglátta őt az ördög, aki nyomban beleszeretett az asszonyba. Meg is szólította rögtön."...
A továbbiakat a RomaPage oldalán olvashatják.
(*Szécsi Magda: újságíró, grafikus, meseszerző.)