Tíz éve, 1999. augusztus 11-én történt, hogy Magyarország és Európa felett teljes napfogyatkozás volt. A napfogyatkozás a Wikipedia szerint a következő:
A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold. (A holdpálya nagyjából 5°-os szöget zár be az ekliptikával, azaz a Hold hol kissé a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett, hol pedig alatta van. Amikor a vonal közelébe kerül – ezek a fel- ill. leszálló csomópontok –, akkor figyelhető meg a napfogyatkozás.) A Hold átmérője 400-szor kisebb a Napénál, ám 400-szor közelebb is van, ez okozza, hogy a Nap és a Hold látszólagos átmérője közel azonos, így amikor megfelelő helyzetbe kerülnek az égitestek, akkor a Hold teljesen képes eltakarni a Napot.
Magyarországon részleges napfogyatkozás augusztus elsején volt, teljesre viszonylag sokáig kell még várni. Magyarország felett legközelebb 2081 szeptember 3-án lesz. Előtte 2075-ben lesz gyűrüs jelenség.
Én 1999-ben még eléggé fiatal voltam, ezért családommal nyaraltam a Balatonnál, Széplakon. A szüleim és a bátyám évekkel korábban kinézték, hogy abban a két hétben nyaraljunk. Mindenki tonnaszámra vásárolta a szemüveget, amivel lehetett nézni a jelenséget, mert a speciális védőeszköz nélkül elég veszélyes lett volna. A teljes terület megtelt emberekkel, a bátyám fél osztálya abból a hatalmas kertből nézte az eget, ahol nyaraltunk. Az üdülő étkezője is más időpontban adott ebédet, nem 12 és 13 óra között, hanem hamarabb, illetve később, turnustól függően.
Egészen korán délelőttől kezdve lehetett látni, hogy fogy a nap, egyre kisebb. Aztán amikor dél után valamivel - egészen pontosan 12 óra 48 perckor és 8 másodperckor - teljes lett a sötétség egészen meglepő volt a természet viselkedése. A levegő nagyon lehűlt, igazi félhomály volt, miközben a nap gyűrűje gyönyörűen sütött. Azok a bogarak, amik az esti foci közben kezdtek megjelenni, hirtelen délben előjöttek, a szúnyogok elkezdtek csípni.
Volt a társaságunkban egy csecsemő is, ő még semmit sem értett abból, hogy mi történik körülötte - valószínűleg észre sem vette. Akkor is gondolkoztam, és azóta is az jár a fejemben. hogy ő még talán láthatja Magyarországról a következő teljes Napfogyatkozást. Egy ilyen jelenség látványa mindenkinek kijárna egy életben.