A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Kolbenheyer olvas XXXI.: Darwin forever

2009.09.12. 07:00 kolbenheyer

Kétszáz éve született Charles Darwin és százötven éve írta meg fő művét A fajok eredeté-t. A benne kifejtett evolúció-elmélet nem csak a biológiát forradalmasította, de megtermékenyítőleg hatott a többi természettudományra is, hiszen kitűzte a „nagy elmélet” keresésének célját. De talán még fontosabb, hogy milyen nagy hatással volt a mindennapi gondolkodásra, nagyobbal talán, mint bármilyen tudományos magyarázat. Mára tudományos megalapozottsága vitathatatlanná vált, és a közgondolkodásba is beépült néhány panel, bár ez sokszor meglehetős leegyszerűsítése, vagy akár teljes félreértése is Darwin gondolatainak. Ha tehát jó darwinistát akarunk olvasni, mégiscsak biológushoz kel fordulnunk. Stephen Jay Gould nem csak jó szakember, de ragyogó író is, publicisztikai formában megjelent tanulmányait több kötet foglalja össze, ezek közül most a magyarul is hozzáférhető A panda hüvelykujjá-t (Európa, Budapest, 1990, a válogatás két ktetből történt: The Panda's Thumb, Norton, New York-London, 1980, Hen's Teeth and Horse's Toes, Norton, New York-London, 1983) mutatom be. Nem az egészet, csak a három legérdekesebb tanulmányt. Mert hát kit ne érdekelne, hogy miért van a pandának hat ujja, miért különbözők a zebrák csíkjai és miért változott meg az idők során Miki egér?

A panda medve létére növényevő, sőt kizárólag a bambusz friss rügyeit eszi. Ehhez le kell hántania a leveleket, hogy hozzáférjen a tövükben növő rügyekhez. Így aztán áthúzza a bambusz-szárat a többi ujjával szembefordított hüvelykujja és a többi ujja között. Nos, itt a gond: a szembefordítható hüvelykujj nem csak az emberszabású majmok jellemzője? Sőt, ha jobban odafigyelünk, láthatjuk, hogy a gond még nagyobb: a pandának a „kezén” hat ujja van, míg a „lábán” csak a szabály szerinti öt. Itt valami nem stimmel. Ha megröntgenezzük a pandát, rögtön kiderül a turpisság. Bizony, neki is csak öt ujja van, mint minden rendes medvének, és a hüvelykujja sem fordítható szembe a többivel. Viszont az egyik csuklócsontja oldalirányban megnőtt, hatodik ujjá vált, ráadásul a hüvelykujj mozgatására szolgáló izmok tapadási pontja némileg megváltozott, így ez a hatodik ujj mozog, sőt szembefordul a valódi ujjakkal. Miért érdekes ez? A kreacionisták általában az élőlények tökéletes funkcionalitását tekintik a teremtés melletti érvnek. Az evolucionisták ezzel pl. a panda hüvelykujját szegezik szembe. A pandának szüksége volt egy szembefordítható hüvelykujjra, de a valódi ujja már máshogy fejlődött. Így lett a csuklócsontból ujj, ráadásul mivel a gének ezt kombinálva szabályozzák, a „lábán” is megnőtt ez a csont, bár ujj nem lett belőle. A természet hozott anyagból dolgozik.

Az egyes zebrafajok csíkozása eltérő. A fő különbség a törzs és a tompor csíkozásában van: némelyiknek ott is sűrűn vannak vékonyabb csíkjai, míg másoké arrafelé ritkás és vastag. Van-e olyan általános szabálya a csíkozásnak, ami ezt a különbséget megmagyarázhatja? Úgy tűnik, igen. A válasz az embrionális fejlődésben keresendő. A három zebrafaj ugyanis nem ugyanakkor kezd el csíkozódni, egyik már háromhetesen, míg a másik négyhetesen, végül az utolsó öthetesen. Az embriók alakja azonban egészen más: a fej és a végtagok hamarabb növésnek indulnak, míg a zebra hátulja csak később. Ha tehát ugyanolyan kód indítja be a csíkozást („x távolságonként fess y vastagságú csíkot”), akkor különböző mennyiségű csík fér rá az embriókra. Amelyiknél korán kezdődött, annak – mire megnő – hátul vastag csíkjai lesznek, de kevés. A később kezdőnek viszont több csíkja lesz – neki már nagyobb volt a tompora –, de vékonyabb. Kell még bizonyíték? Milyen lesz a zebra és ló keveréke? Kevésbé csíkos, hiszen a csíkosság és csíktalanság között ez a kompromisszum? Nem. Csíkosabb. A csíkozódás és nem csíkozódás között ugyanis a később csíkozódás a kompromisszum, amikor azonban az embrióra már több csík fér rá.

Nézzünk utána, milyen volt Miki egér eredetileg, 1928-ban! Vékony és hosszú volt a keze és a lába. Hosszú volt az orra, sőt elég nagy a fejéhez képest. A szeme pedig két kis gomb volt. És milyen lett napjainkra? A végtagjai vastagabbak lettek, ezáltal tömzsibbnek tűnik. Az orra rövidebb és felfelé kunkorodó lett, határozottan eltörpül hatalmas, boltozatos homloka alatt. Végül szemei óriásira nőttek: az eredeti szemek a mostani pupilláivá változtak. Igen ám, de nem csak a külseje változott meg. A régi Miki gonosz kis jószág volt, kegyetlenkedett a többi szereplővel. A mai viszont a jóság maga. Van-e összefüggés a küllem és a jellem között? Mire emlékeztet minket egy olyan alak, akinek nagyok a szemei, az agykoponyája dominál (az arckoponyához képest), pisze az orra és kicsi az álla? Bizony egy gyerekre. Ösztönösen szeretjük az ilyen formákat, ezért tetszenek azok az állatok, és különösen az állatkölykök, amik saját gyermekeinkre emlékeztetnek. Ha tehát szeretnivaló rajzfilm-figurát akarsz rajzolni, tedd gyerekszerűvé. Egy újabb bizonyíték arra, hogy kultúránk mennyi mindent örökölt állati ösztöneinktől.
 

6 komment

Címkék: evolúció darwin biológia kolbenheyer olvas stephen jay gould

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr871198757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

molaris 2009.09.13. 09:29:54

Azért a protestánsokat és zsidókat még meg kell majd győzni, a katolikus tanok helyességéről. Azért erre, valljuk meg kicsi az esély.

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.09.13. 13:12:17

ez vicces, de a párhuzamot a miki egér és az evolúció között nem teljesen értem?

kolbenheyer 2009.09.13. 21:20:45

@calam (vdani):
Persze, hisz nincs. :-) Az az írás nem direkt az evolúcióról szól, csupán az ösztöneinkből fakadó esztétikáról. De mivel Miki egér az idők folyamán változott, mondhatjuk, hogy evolúciós változáson esett át, alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. :-)

Bell & Sebastian 2009.09.13. 22:23:54

Wikipédia:

Funkcionális analfabéta
(Még nincs ilyen szócikk.)

A szókapcsolat megértése senkinek sem sikerült.