Az AB tegnapi határozata nyomán többen felhördültek. Azonban azt senki nem kritizálta, hogy az Alkotmánybíróság alapjában véve semmi kivetnivalót nem talált a vagyonadóban. Pedig a vagyon megadóztatása olyan kérdés, amelyre nem szabad legyinteni. Hiszen sokan vannak, akiknek adott esetben nagyobb ingatlanjuk van, de áron alul nem akarják kiadni, vagy esetleg nem akarják eladni, mert nyomottak az ingatlanárak. Esetleg azt várják, hogy a gyerek majd felnőjön, és beleköltözzön, addig viszont nem lenne jó, ha lelaknák. De az is előfordulhat, hogy valakinek egy darabig éppenhogy van pénze fenntartani a szülőktől örökölt ingatlant. Ez esetben az ingatlanadó tulajdonosi jogának feladására kényszerítheti az illetőt. Márpedig a tulajdonhoz mindenkinek joga van. A tulajdon pedig elvileg nem feltétlenül változó dolog: az ingatlan például kimondottan stabilnak mondható, önmagában nem hullik belőle pénz, nem eredményez jövedelmet.

Ha persze a tulajdonos azt akarja, hogy az ingatlan mégis eredményezzen jövedelmet, akkor kiadja. Tehát az ingatlanadó a lakáskiadást ösztönzi, egyúttal a lakbéreket tolja lejjebb. De ez mit sem változtat azon, hogy a tulajdonjog gyakorlása ez esetben is pénzbe kerül, illetve hogy az ember elveszti a tulajdonhoz való jogát, ha nem fizet érte. Rendben van ez?

Volna inkább egy alternatív javaslatom. Ha már megvan ez a remek, az AB által kárhoztatott ingatlanérték-kalkulátorunk, javítsuk ki a problémás elemeit, és határozzunk meg lakbér-adót. Ha mondjuk egy 10 millió forintos értékű lakást ad ki az ember, fizessen 10 ezer forintot. Ennek akkor kellene érvényesnek lennie, ha van ingatlan-bérbeadási szerződés. Így nem fordulhat elő, hogy a 10 milliós lakás 60 ezer forintos lakbére a szerződésben 15 ezer forintként szerepel, ami az utána befizetendő SZJA-t hivatott csökkenteni. Tök mindegy, mi van a szerződésben, határozzunk meg átlagárat. Ha pedig valaki baráti áron akarja kiadni a lakást, akkor vagy osztozzon a teherviselésben a barátjával, vagy adja kölcsön neki a lakást szerződés nélkül, becsületszóra, amennyiért akarja. Egy ilyen adó nem csorbítaná a tulajdonjogot, ellenben hozzájárulást szerezne azoktól, akik valójában munka nélkül, de nem is tőkejáradékból szerzik jövedelmük egy részét.