Ez a cikk calam tegnapi cikkével vitatkozik. Miután calamban a legjobb barátomat tisztelhetem, és a két cikk egymással élesen ellentétes állításokat fogalmaz meg, olvasóink láthatják: nagyon észnél kell lenni ezekben az időkben. Természetesen fenntartom, hogy ezúttal én vagyok inkább észnél, mint calam. Ugyanis:
Tegnap a Fidesz nem törölte el a szabadságot Magyarországon. A szabadság nem attól nagyobb, hogy demokratikusabbak az intézmények. A weimari köztársaságban egyáltalán nem volt magas a szabadságfok, pedig ott igencsak demokratikus alkotmány volt érvényben - többek között ez is lett a veszte. Nagy-Britannia nevében sem demokratikus köztársaság, intézményrendszere az elavult királyság maradványaival van tele, s mégis a demokrácia és a szabadság ott sokkal nagyobb fokú, mint bárhol a Kárpát-medencében.
A korrekció lehetősége most is megvan. Ameddig Magyarországon a független pártok nagyjából szabadok, a sajtó és a véleménynyilvánítás nagyjából szabad, a választás nincs ellenőrzés alatt, addig megvan a korrekció lehetősége.
A magánvagyon a demokráciának csak az egyik pillére. A "komoly károkat okozó cég", amelyre calam utalt, emberek halálát okozta. Aki ezért személyesen felelős, az nem csak a vagyonával felelős. Aki pedig nem felelős, attól nem lehet elvenni a vagyonát, és nem is fogják - ezt pedig a bíróság dolga eldönteni.
Az MSZP-t és SZDSZ-t védő Bauer, Kis János és még sokan már régesrég második Hitlernek állították be Orbán Viktort. Elvették tőlem, az antifasisztától a "náci" szót, amellyel a Jobbik veszélyére fel tudnám hívni a figyelmet. Ők személy szerint legalább annyira felelősek a mai magyarországi antiszemitizmusért és főleg anticigányizmusért, mint akár Vona Gábor. Valószínűleg egyikük sem ütött meg soha cigányt - de a szavaik aláásták a magyar állampolgárok toleranciáját.
Calam nem veszi észre, mekkora hatalmas különbség van aközött, hogy a kormány a nyugdíjak kezelését veszi kézbe, vagy eltulajdonítja a megtakarítást. Ugyanígy nem veszi észre, hogy a sajtót szigorúan (és helytelenül) szabályozó intézkedések más kategóriába esnek, mint a jogtalan lehallgatás.
A Fidesz valóban hajmeresztő intézkedések sorát foganatosította az elmúlt hónapok során. Én, aki részben erre a pártra szavaztam, csalódtam a kormányban - rosszra számítottam, de nem ennyire rosszra. Ráadásul a magyar náci párt a parlamentben van.
Éppen az ilyen súlyos időkben kell higgadtnak lenni. Nem nácit kiáltani arra, aki nem náci; nem beszélni a szabadság eltörléséről, amikor az nem következett be. Mert veszélyes a helyzet. És mit mondunk, ha tényleges hatalmat kapnak az újnácik? Mit mondunk, ha egyszer tényleg az utcára kellene mennünk, mert ezen a blogon sem gyalázhatnánk a kormány gyalázatos intézkedéseit?
Calam cikkének végkövetkeztetése rémes módon mossa el az elmúlt húsz év lényegét. Tudniillik azt, hogy végig küzdenünk kellett, vagy legalábbis kellett volna a szabadságért. Kaptunk egy demokráciát, de azt meg kell szilárdítanunk. Minden önkényes alkotmánymódosítás a kormány részéről, de minden, a kormányt kritizáló hamis állítás is gyengíti a szabadságunkat. S a legrémesebb, hogy calam, miután fél éve egyre növekvő rosszallással nézem a Fidesz tevékenységét, rávett, hogy a Fideszt védjem ebben a cikkben.
Egy LMP-hez közeli Facebook-indítvány, melyet alapvetően én is támogatok: "El a kezekkel a jogállamtól!".