A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Forradalom vagy demokrácia felszámolás?

2011.01.17. 16:00 Sárdobáló

Az alábbiakban vendégszerzőnk, Csaba Orsolya posztját olvashatjátok:

„Forradalomként” vagy a „demokrácia felszámolásaként” értelmezhetjük a második Orbán-kormány gyakorlatát? 

 

Orbán Viktor már megválasztásának estéjén úgy értékelte a választás eredményét, mint forradalmat. Hogy miben áll is ez a forradalom, így magyarázta:
„Ma forradalom történt a szavazófülkékben… A magyarok ma rendszert buktattak, új rendszert alapítottak: a halatommal visszaélő oligarchák rendszere helyett a nemzeti együttműködés rendszerét.”

Hannah Arendt viszont a következő definíciót fogalmazta meg:
„Forradalomról csak ott beszélhetünk, ahol a változás új kezdetként értelmezhető, ahol erőszakot egy egészen új állam létrehozásáért alkalmaznak, s ahol az elnyomás alóli felszabadulás legalább célnak tekinti a szabadság elérését.” (Hannah Arendt(1991.): A forradalom. Európa, Budapest. 45.o.)

Ebben az értelemben semmiképp sem beszélhetünk forradalomról, hiszen ennek értelmezésem szerint új politikai rendszer létrejöttét is kellene eredményeznie. A politikai berendezkedés alapvetően nem változott, és természetesen a politikai elit cseréje sem ment végbe. Hiszen a demokratikus rendszer sajátossága, hogy az a párt, amely elveszít egy választást, még négy év múlva ismét hatalomra kerülhet, illetve a győztes is elveszítheti pozícióját. Ez a demokratikus versengés és szabad választás lényege. Már csak azért sem beszélhetünk elitcseréről, hiszen a Fidesz és többi ellenzéki párt tagjai, de legalábbis prominensei eddig is a politikai elithez tartoztak, és a mostani ellenzék is oda tartozik.

1990 óta Magyarországon szabad, demokratikus választások voltak. Ez valószínűleg a jövőben sem lesz máshogy. A „forradalom-retorika” a korábbi választásokat és annak eredményeit mintha nem fogadná el legitimnek, ennek megkérdőjelezése pedig véleményem szerint veszélyes út, és a demokratikus értékek relativizálásához vezethet. Az, ha egy politikai vezetés sikertelen volt, nem az alkotmányos berendezkedés hibája, amennyiben azok játékszabályait betartották. Ha pedig egy sikertelen kormányt újraválasztanak, az sem a rendszer alapjaiban kereshető, hanem sok más egyéb tényezőben, mint például a választópolgárok tájékozottságában, a politikai kultúra nem megfelelő szintjében, vagy akár a pártok meg nem valósítható ígéreteinek kampányában.

Ezek figyelembevételével csak remélni tudom, hogy a „forradalom” kifejezés a Fidesz részéről elsősorban kampányfogás, és a gyökeres változások, és a korábbi rossz gyakorlat kiküszöbölésére, és nem az egész alkotmányos alapszerkezet alapjainak megváltoztatására utal.

A másik szélsőséges értelmezése napjaink történéseinek, hogy a Fidesz a demokrácia felszámolására törekszik. Vannak olyan intézkedései a jelenlegi kormánynak, amelyre hivatkozva alátámaszthatónak tűnik ez az állítás. (ellensúlyok gyengítése, visszamenőleges hatályú törvénykezés, magántulajdon megsértése) Ennek ellenére úgy gondolom, hogy korai és elhamarkodott ilyen állítást megfogalmazni.

A Fidesz demokratikus és szabad választásokon alkotmányozásra is elegendő, soha nem látott felhatalmazást kapott a választóktól, tehát a kormány legitim. Lehet (és sokszor érdemes is) arra hivatkozni, hogy a Fidesz programjában nem szerepeltek a most végrehajtott intézkedések, azonban ez sokszor igaz, gondoljunk csak arra, hogy senki nem szokott a megszorításokkal kampányolni, amely azonban sokszor elkerülhetetlen. Ilyen alapon szinte bármely kormány kritizálható.

Úgy gondolom, hogy a kormány tényleg a lehető legszélsőségesebben igyekszik saját hatalmát kiszélesíteni, de – legalábbis jogilag – az alkotmányosság keretein belül. Arról lehet és kell is vitatkozni, hogy sért-e egyes demokratikus normákat, de ez azért messze nem a demokrácia megszűntetését jelenti. A demokrácia felszámolásáról pedig majd akkor beszélhetünk, ha Magyarországon nem lesznek szabad választások, a választók nem mernek, vagy nem tudnak majd másik politikai erőre szavazni. Ettől azonban még elég messze vagyunk.

 

4 komment · 3 trackback

Címkék: fidesz magyarország demokrácia forradalom

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr712589797

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Azért is alkotmányoznak 2011.01.21. 14:21:44

Forradalom van. Kétharmados, fülke- és ellenforradalom. Már csak az Alkotmány – kétharmados többséggel szemben gyönge – korlátai gátolják a tobzódó többség kiteljesülését.A társadalompolitikai tendenciák egyértelműek. És katasztrofálisak. A...

Trackback: Hamis hang 2011.01.20. 15:26:11

„Les verts et moi personellement, nous aimons la Hongrie.” Azaz: „A Zöldek és jómagam is szeretjük Magyarországot.” Ezt mondta Cohn-Bendit. És vagyunk még pár millióan, aki hasonlóan érzünk. Vagyunk még, akik szeretjük...

Trackback: Kiürített demokrácia 2011.01.18. 01:41:28

A megélhetési és az autodidakta amatőr rettegőknek nincs igazuk, nem diktatúra készül itt.A népképviseleti elv működik: szabad, titkos választás, általános egyenlő választójog, ilyesmik.Tehát semmi gond.A jogokkal élés esélye már más kérdés. Előfordul,...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Carlos> · http://banana-daiquiri.blog.hu 2011.01.18. 12:54:41

A legsemmitmondóbb írás volt a témában, amit valaha olvastam. Megtudhattuk belőle, hogy a szerző bizakodó.

legeslegujabbkor 2011.01.18. 18:27:00

Azt is megtudhattuk, hogy a szerző szerint is minden alkalommal hazudik Orbán Viktor, amikor azt mondogatja, hogy ez a kormányváltás forradalom volt. Hiszen még nem tiltották be az ellenzéki pártokat, és lesznek választások is. Csak optimistán!

Pelso.. 2011.01.18. 21:11:42

"Ettől azonban még elég messze vagyunk." Aha, alig több, mint három évre.

Treuga Mei 2011.01.21. 14:33:59

Nem nagyon értem a posztot. Putyin Oroszországában sincs semmi akadálya annak, hogy a választásokon négyévente voksoljunk, csak az alternatívákat gazdaságilag, mediálisan, kommunikációsan ellehetetlenítik. A neten mindent lehet írni, csak nem mindenki olvassa. A hálózatelmélet alapszabályai szerint az információ éppúgy csomópontokat alakít ki, mint a társadalom vagy a gazdaság. Ezt szabéályozókkal lehet inspirálni a szabad választások akadályozása nélkül is.
Hadd említsem meg, hogy Hugo Chavez eddig mindig tiszta választásokon nyert (igaz az egy baloldali populista reakció egy tőkés demagógiára)! Hadd említsem meg, hogy III. Napóleon ötévenként (vagy hét, erre most nem emlékszem) választásokon erősíttette meg császári hatalmát! Hadd említsem meg, hogy Arafat is szabad választásokon nyert!
A mediális tőkeképzés, a szabályozók adott társadalmi közegben egyoldalúvá tétele a de iure szabad választásokat is csak formalizálja. Az a törökgáboriánus üres állítás, hogy a négyévenkénti választás önmagában legitim demokratikus rendszert biztosít, kevéssé használható. A demokráciának ugyanis vannak fokozatai.
És mi épp igen alacsony fokozaton pöfögünk.