A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Kolbenheyer olvas LXVII.: Dr. Livingstone, ha nem tévedek?

2011.01.22. 07:00 kolbenheyer

Egy selejtezésnek köszönhetem ezt a könyvet, ebből is látszik, hogy abban is van jó, amikor az emberek kidobnak könyveket. Utoljára ugyanis általános iskolás koromban olvastam egzotikus útleírásokat, utána valahogy az a tévképzetem keletkezett, hogy kinőttem belőlük. Persze az is lehet, hogy csak tudni kell mesélni, és Gianni Guadalupi meg Antony Shugaar nagyon tudnak. Latitude Zero (Nulla szélesség; Caroll & Graf, New York, 2001) című könyvüknek az a pofonegyszerű alapötlete, hogy egy kötetbe gereblyéznek történeteket, amik az egyenlítő vidékén estek meg a középkortól a 19. századig. A történeteket az eredeti úti beszámolók, naplók, krónikák feldolgozásával tálalják könnyed tollal, finom humorral és nagyon sok együttérzéssel az egyenlítői emberek iránt. Mert persze az utazók és így a tudósítók zöme európai, akik jó esetben kíváncsiságból és kalandvágyból, de általában mégis kapzsiságból vágnak neki a veszélyes útnak. A címben idézett híres mondat minden felfedezők archetípusának, Stanley-nek szájából hangzott el a saját maga költötte legenda szerint, amikor „megtalálta” az elveszettnek hitt Livingstone-t. A korlátolt agresszorok dicsőítése helyett ismertetőmben én inkább mégis olyan epizódokat szeretnék felvillantani, melyek némileg eltérnek a véreskezű konkvisztádorok és a megszállott tudósok ideáltipikus meséitől. Lenne még persze bőven, különösen a galápagosi meztelen bárónőt és Sarawak fehér rádzsáját sajnálom kihagyni, de hát tessék csak elolvasni a könyvet!

Azt írtam az imént, hogy a történetek az egyenlítőn játszódnak, de íróik és főszerepelőik európaiak. Nos, a valóságban korántsem volt eleve lefutott meccs, hogy a világot a fehér ember fogja felfedezni és meghódítani. 1405-ben, jó évtizeddel a portugálok észak-afrikai expedíciói előtt egy hatvan hajóból álló, huszonhétezer fős kínai flotta futott ki a tengerre Cseng Ho admirális, császári eunuch vezetésével. A mongolokat legyőző, új Ming-dinasztia számára presztízs-kérdés volt a tengeri uralom bizonyítása. A kétéves utazás során a kínaiak bejárták az indonéz szigetvilágot, Indiát és Arábiát. Az első expedíciót még hat további követte Cseng Ho vezényletével, melynek során nem csak a kenyai partokig jutottak (ahonnan pl. egy zsiráfot vittek a császárnak), hanem kereskedelemi kapcsolatokat építettek ki, diplomáciai missziót teljesítettek, sőt az indonéz szigetekre a Középső Birodalom politikai befolyását is kiterjesztették. 1433-ban, Mekkából hazafelé tartva (ahol jó muszlimként részt vett a haddzson is) Cseng Ho meghalt. Az udvarban győzött az izolacionista párt, a flottát leszerelték, és Kína befejezte tengerentúli kalandját. A portugálok ekkor még csak az Azori-szigeteknél jártak …

A 15-16. századi ibériai felfedezők természetesen a kereszténység, pontosabban a katolicizmus elterjesztését tekintették egyik fő hivatásuknak. A Kongó vidékén hatalmas királyság jött létre I. Alfonz (Mbemba Nzinga) vezetésével, aki fővárost is alapított Sao Salvador névvel. Az idők során aztán az Angolában lábukat megvető portugálok terjeszkedni is kezdtek, és ennek áldozatául esett a kongói királyság fővárosostul. Mígnem 1705-ben feltűnt egy fiatal lány, Kimpa Vita (alias Dona Beatriz), akit saját bevallása szerint Szent Antal lelke szállt meg. A prófétanőt egyre többen követték, a főváros újjáépült és a királyság is helyreállt. Prédikációi nyomán új, szinkretista vallás keletkezett: Jézus az új teológiában természetesen Sao Salvadorban született és fekete volt. A kritikus pillanat akkor következett be, amikor kiderült, hogy a szent szűz gyermeket vár, akinek nincs földi apja. Mielőtt túl hatalmassá és legyőzhetetlenné vált volna, maga a kongói király tartóztatta le istenkáromlásért, és az udvarában tartózkodó portugál kapucinusok segítségével elítélte, majd kivégeztette. A kongói Szent Johanna sírja mély kúttá változott, mely fölött csillag ragyog …

Az 1870-es években, nem sokkal azelőtt, hogy brit protektorátussá vált volna, Egyiptom birodalomépítésbe fogott. A formálisan az oszmán szultán nevében uralkodó khedive, bizonyos Iszmail elhatározta, hogy Egyiptomhoz csatolja a Nílus felső szakaszát és forrásvidékét, azt a hatalmas területet, amit ma Szudánnak hívunk. Az egyiptomi hadsereget nemcsak európai fegyverekkel szerelték fel, de európai vezetőt is kapott. Először a nagy tavak egyik felfedezője, Samuel Baker indult el, meg is hódította a területet egészen az egyenlítőig. A helyi hatalmat birtokló rabszolga-kereskedőkkel aztán a következő években egy másik angol, Charles Gordon vívott elkeseredett háborút. Az eredmény az egész Szudánnak a „törökök” ellen ingerlése lett, ami egy új próféta, a Mahdi vezette szent háborúban csúcsosodott ki. Szudán elveszni látszott, épp csak a legdélebbi csücske tartott ki, Equatoria, melyet Gordon orvosa, Emin bej kormányzott, aki Eduard Schnitzler néven, porosz zsidóként látta meg a napvilágot. És ki is tartott volna végig, ha a civilizált világban el nem terjed a barbár Afrika szívében hősiesen kitartó fehér ember megmentésének vágya (aki erről mit sem tudott), és el nem küldik Henry Stanleyt, a legnagyobb felfedezőt a megmentésére. Stanley aztán elérte, hogy Emin emberei pánikba essenek, fellázadjanak, a Mahdi elfoglalhassa Equatoriát, így végül tényleg nem maradt más, mint a menekülés. A világhírű agresszor 570 fős karavánjából 290 lélek élte túl az utazást 1889-ben. Három év múlva Lugard kapitány kihozta a cserbenhagyott kilencezer egyiptomit – sértetlenül, de világhír nélkül …

Kolbenheyer kommentpolitikája
 

3 komment

Címkék: afrika kína egyenlítő kolbenheyer olvas felfedezések guadalupi shugaar

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr512451242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pg09 2011.01.22. 11:07:57

Mar rendelem is...
Koszi!

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2011.01.22. 13:09:24

Ez nagyon érdekesnek látszik... hol lehet ilyesmit beszerezni vagy rendelni?

Pg09 2011.01.22. 13:48:01

En az Amazonrol rendeltem, 4 font volt, igaz Angliai cimre...