A Tűzraktér Független Kulturális Központot és Alkotóházat egy tollvonással szüntetné meg Terézváros Önkormányzata. Március 31-ével a 374 főt befogadó Alkotóházat kiürítésre kötelezték.

A Tűzrakteret a korábbi városvezetés számos elismerésben részesítette, nem is véletlenül. Bár a kulturális közösség nem fejtett ki politikai aktivitást, a Demszky-éra egyetlen igazi előnye a kulturális sokszínűség volt - például a Városháza előtti téren, ahol SZDSZ-sátor is felbukkant, máskor pálinkafesztivált rendeztek. A kulturális kínálatot Demszky tőle szokatlan módon válogatás nélkül támogatta vagy legalábbis engedélyezte - nem úgy, mint mondjuk a fővárosi traktorközlekedést a gazdatüntetések idején. A városépítészet botrányaival és ingatlanpanamáival szemben a képző- és előadóművészet virágzott Budapesten.

Érdekes, hogy most, hogy a Fidesz van hatalmon, és a vaskalapos konzervatív Tarlós István a főpolgármester, lassan korlátok közé kerül a kultúra. Az alternatív színházak támogatása körüli hercehurcák után most a Tűzraktér a soros. Nem vitás, hogy egy ilyen ellenőrizhetetlen, önfejlesztő művészeti közösség veszélyeztetné a nemzeti szempontú kultúra térhódítását.

Nem az az érv a Tűzraktér mellett, hogy Demszkyék szerették, hiszen Demszky ízlése finoman szólva sem mérvadó. Viszont a kulturális fejlődésnek mindennél jobban szüksége van szabadságra. Nem kell iszonyatos állami pénzeket költeni rá, de ha talál magának helyet, amit másra nem használnak, engedni kell, hogy fejlődésnek induljon. Aztán ha intézményesül, világos karaktere és célja lesz, akkor lehet esetleg támogatni, és akadémikus kultúrát csinálni belőle. De amikor még csak egy halom művészeti csoport közös műhelye, akkor csak békén kell hagyni.

Kivéve persze, ha ez a dekadencia veszélyt jelent az egészséges, magyar, nemzeti és homofób környezetben nevelkedő fiaink számára. A lányok nem érdekesek, ők úgyis otthon főznek.