A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Kiművelt emberfők

2012.02.08. 07:00 kolbenheyer

Ez egy Fülke- poszt

Most meg éppen az oktatási rendszert reformálják. Ez önmagában jó hír is lehetne, de mégsem az. Amit a Fidesz (vagy a KDNP?) szándékaiból látni lehet, azt négy pontban foglalhatjuk össze:
1. Az oktatáson keresztül erősítsük a nemzeti identitást.
2. Állítsuk helyre a régi színvonalat (ez valójában erősen egybeesik az első ponttal, pl. amikor Hoffmann államtitkár asszony János vitéz vs. Harry Potter küzdelmet vizionált, úgyis mint a magyar minőség és a globális szenny harcát).
3. Alkalmazkodjunk a piac igényeihez, azaz legyen rövidebb a tankötelezettség, könnyebb a szakiskola és szakmaibb a felsőoktatás (a piac ebben a kontextusban mindig Demján Sándor és Széles Gábor vállalkozókat jelenti pars pro toto).
4. Mivel nem merjük megfizettetni a hallgatókkal a felsőoktatás költségeit, röghözkötéssel oldjuk meg a problémát.
A következőkben csak a 2-4. pontokkal foglalkoznék. (Bár szakmámból fakadóan kéjes élvezettek turkálok a naftalinszagú múltban, az oktatást nem a 19. század veszélyes hulladék-lerakó telepének tekintem, de erről majd máskor.) Az oktatás ugyanis olyan nagyüzem, ami ún. humán tőkét termel, ez pedig elengedhetetlen feltétele, sőt, valójában a legfontosabb motorja a gazdasági növekedésnek. És mint oly sok más esetben, ennek a hatékonyságát is megmérték mások, máshol, az eredmények figyelmen hagyása saját ignoranciánk jele. Miért ne így reformáljunk?

Mitől gazdag egy ország? Ezer dologtól, de talán mégsem véletlen egybeesés, hogy az USA a világ vezető gazdasági hatalma már több, mint száz éve, és éppen ez a kor a humán tőke kora. Amikor a munkaerő iskolázottsága vált a legfontosabb tőkévé, ami a gazdasági növekedést generálja. Sírhatunk a Trianonban elvett bányák és vasutak miatt, nem ez a lényeg. Büszkeségünk, Klebelsberg Kunó elérte, hogy minden magyar gyerek hat évig iskolába járhasson. Ugyanekkor az USA-ban mindenki járhatott, és ingyen járhatott középiskolába! Ezt a versenyelőnyét az USA csak az 1970-es évekre vesztette el, ekkorra zárkóztak fel hozzá az európai államok. Manapság divat az amerikaiakat tanulatlan bunkóknak látni, de ez puszta irigység: az amerikai közoktatás hullámzó, és gyakran gyatra teljesítménye mellett a felsőoktatás még mindig a legjobb a világon, és sikeresen el is szipkázza a legjobb agyakat mindenhonnan. És ezek a legjobbak azok, akik aztán megmérik és kiszámítják, hogy milyen oktatási folyamatok hatnak és hogyan a munkaerőpiacra, a bérekre és a technológiai innovációra. Ha több a képzett munkaerő, akkor a cégeknek megéri a fejlesztés, mert kapnak hozzáértő munkatársakat, ezzel nő a termelékenység és az átlagos bérszínvonal is. De az ördög a részletekben lakik.

A technológiai innováció ugyanis meg is szüntet munkahelyeket, hiszen bizonyos munkák feleslegessé válnak. Jellemzően a közepesen képzett embereké: ezt már megéri gépesíteni, de lehet is. Ők ezért vagy igyekeznek továbbképezni magukat, és a nagyon képzettekkel versengeni, ebben az esetben tovább pörgetik az innovációt és a termelékenység-növekedést. Vagy a képzetlenek munkáját veszik át, ám azt egyben fejlesztik is, minőségi szolgáltatást nyújtanak a nagyon képzettek szélesedő rétegének. Az eredmény, hogy hosszabb távon az alsó és a felső jövedelmi sávok reálbérei nőnek, a középsőé nem annyira. Mi a tanulság? Egyrészt minél jobb felsőoktatásra van szükség, sőt azon belül is elitképzésre, mert ez a növekedés motorja. Másrészt viszont mindenkit képezni kell, mert a képzetlenek munkalehetőségei és bérei is nőni fognak. Oké, ez Amerika, de mi a helyzet Magyarországon?

A tankötelezettség megkurtítása, a közismereti tárgyak súlyának csökkentése a szakiskolákban és a felsőoktatás konkrét szakmákhoz kötése tragikus zsákutca. Az alacsonyan képzettek nem egyfajta munkát fognak egész életükben végezni (csak Demján és Széles szeretnék, hogy olcsón lapátoljanak az állam finanszírozta építkezéseiken), ezért éppen az a lényeg, hogy a tanuláshoz való készségeket szerezzék meg, és elsajátítsák a közösség alapműveltségét. Ez azonban semmiképpen sem a „régi” minőség, hanem éppen a ma új minősége: mai témák, mai tudás, mai készségek. Az alsófokú oktatásban dől (ha nem már az óvodában), hogy ki meddig juthat el. És merjünk mindenkit gimnáziumba küldeni, tizenkét év kötelező oktatást! A mindenkinek járó minőségi oktatás nem zárja ki az érdem alapú elitképzést, sőt annak motivációs eleme is lehet. Legyenek elit gimnáziumok, de be lehessen oda kerülni. Próbálkozhatunk persze unortodox megoldásokkal is, de minden külföldi példa azt mutatja, hogy ugrásszerű gazdasági növekedést a széleskörű minőségi oktatás tett lehetővé.

A felsőoktatással azonban egyedül nem fogunk boldogulni. A legjobbak már most külföldre mennek. Ezt semmi sem akadályozhatja meg, a világ sokkal mobilisabb lett. A magyar egyetemek csak akkor törhetnek ki a provinciális középszerből, ha versengenek a külföldiekkel. Ehhez nemzetközileg elismert minőséget kell felmutatni, és persze más nyelven is oktatni. Hogy aki itt végez, az lehet, hogy elmegy? Nem baj, ha jön helyette máshonnan más. Nem hiszem, hogy aki Arizonában végzett, az csak ott dolgozhat. Igen, szerintem az európai felsőoktatás számára csak az európai integráció lehet a kiút. Átjárható és egymással versengő európai egyetemek kellenek, csak akkor nem mennek el a legjobbjaink Amerikába. Szoronghatunk persze tovább, hogy a mi pénzünkön képzett elmék a külföldet gazdagítják, és ezért megtilthatjuk a kiköltözést. Na, akkor lesz csak itt igazán magyar ugar.

Kolbenheyer kommentpolitikája
 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás fidesz usa

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr164069049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.