"A párt szerint Magyarországnak nem a Jobbiktól, hanem a cionista Izraeltől, valamint az azt itthonról is kiszolgálóktól kell félnie."

A Jobbik, miközben Gyöngyösi Márton tegnapi igen cifra zsidózása miatt kért bocsánatot, elég rosszul magyarázkodott. Bár célja szerint a rasszista megkülönböztetést az állampolgársági alapú megkülönböztetéssel akarta szalonképesebbé tenni, valahogyan mégiscsak becsúszott ugyanaz a hiba. Merthogy ki szolgálja ki itthonról is a "cionista Izraelt"? Hát persze, hogy a zsidók, hiszen Gyöngyösi képviselő úr is erről beszélt tegnap, csak nem tudta, hogy melyik ponttól kezdve kell hagyni, hogy a szavazótábor magától vonja le a tanulságot.

És itt az igazi csavar. Ha az a baj Izraellel, hogy cionista, azaz hogy a zsidók Izraelbe vándorlásáért tevékenykedik, akkor miért baj a Jobbiknak, ha a gonosz magyarországi zsidók ebben Izraelt támogatják? Hát legalább annál hamarabb elmennek; ki tudja, talán mire Gyöngyösi összeírná a zsidókat, már egy sem lesz itt, mert mind elcionizált Izraelbe.

A Jobbik retorikája fájdalmasan egyszerű. Amikor valami konkrét, megmutatható ellenséget kell találni, akkor "a cigányokra" kell beszólni, hiszen olyat már mindenki látott. Amikor pedig ismeretlen ellenségtől való félelmet kell gerjeszteni, akkor "a zsidók" a cél, vagy másik nevén "a cionista Izrael és segítői". Azt ugyan nem tudjuk, hogy ők kik, de az biztos, hogy a sajnálatos Harmadik Birodalomnál is erősebb Izraellel együtt törnek világuralomra.

A látható és láthatatlan ellenség, konkrét és filozófiai politizálás közötti váltogatásban csak akkor következik be törés, amikor valakiről mégiscsak kiderül, hogy zsidó. Akkor aztán bajban van az ideológia, és össze-vissza beszélnek.