Mai hírek szerint le fog mondani Gyurcsány Ferenc, az eddig leghosszabb ideig pozíciójában lévő miniszterelnök. Az MSZP-nek két héten belül kellene valakivel kiegyeznie, hogy ne legyen előrehozott választás, és ők adhassanak miniszterelnököt. Most a két kispárt, az MDF és az SZDSZ ideje jött el, az ő segítségükkel ülhet valaki a miniszterelnöki székbe. Lendvai Ildikó szerint Bokros Lajos (valószínűleg) mindenesetre nem lesz miniszterelnök, mert a kongresszus nem fogja őt támogatni (persze ígért ő olyat, hogy nem lesz gázáremelés). A Fideszen kívül persze egyik pártnak sem érdeke az előrehozott választás, hiszen az MSZP csúfos vereséget szenvedne, az SZDSZ és az MDF pedig jó eséllyel kiesne a parlamentből. A Fidesznek lehetősége lenne a 2/3-os többség megszerzésére, amit nyilvánvalóan meg akarnak akadályozni a pártok, és az országnak sem lenne jó egy erő nélküli ellenzék.
Egész héten lehetett olyan pletykákat hallani, hogy Gyurcsány le fog mondani. A két baloldali napilapban, a Népszabadságban és a Népszavában már meg is jelentek a lemondását követelő, illetve ezt ki nem mondva, a miniszterelnökcserét ajánló írások. Ettől függetlenül a héten még az elemzések, vezércikkek nem valószínűsítették Gyurcsány leváltását. A miniszterelnök ezek elébe ment, és felajánlotta lemondását.
Igazából ezzel jót tett az országnak. Gyurcsány az utóbbi időben hibát hibára halmozott. Valószínűleg igaza van: egy ideje már ő volt a reformok akadálya, hiszen túl nagy volt vele szemben az indulat és elégedetlenség. Szavahihetőségét is teljesen elveszítette. A folyamatos irányváltoztatgatás, hetente változó elképzelése a gazdaságról sem tett jót a megítélésének. (Emlékszünk még: amikor megjelent a Reformszövetség anyaga, Gyurcsány még dermesztőnek nevezte az ötleteket, néhány nappal később meg már túl akart azokon haladni.) Gyurcsány lemondásának csak örülhetünk, hiszen káros volt amit csinált. Valószínűleg a legvonalasabb avarjánosokon kívül senkinek sem tetszett, amit csinált.
Azonban ami most jön, az könnyen lehet, hogy sokkal rosszabb lesz. Gyurcsány rossz miniszterelnök volt, akinek kevés jó döntést lehet a számlájára írni. (Körülbelül csak annyi volt, amennyit ő maga is felsorolt: TB, oktatás. Ezek azonban nagyon kevesek.) Képzeljük el, amikor a miniszterelnök(nő) Szili Katalin, Lamperth Mónika, Szanyi Tibor, Szekeres Jimmy vagy esetleg Kis Péter lesz. Egy igazi baloldali ember, aki hangoztathatja, hogy ő még dolgozott a Rákosi acélművekben. Ez az ország szempontjából is rosszabb lenne, rosszabb, mint Gyurcsány miniszterelnöksége. Neki azonban menni kell, mert már csak izzadságszagú, rossz, hiteltelen ötletei voltak, amikkel remény sem volt arra, hogy valami válságkezelő csomagot hozzon létre.
A Fidesz egyelőre nem beszél, hiszen neki most nem osztottak lapot, és Gyurcsány a konstruktív bizalmatlanság benyújtásával Sólyom kezéből is kiveszi az irányítás lehetőségét. Így most a két kis ellenzéki párt és az MSZP meccsét nézhetjük az elkövetkezendő két hétben.
Gyurcsány pedig, miután átadta a helyét egy másik madámnak, végre nekiállhat annak a kibaszott jó könyvnek a modern baloldalról.
