A miniszterelnök szombati bejelentése óta folyamatosan újabb és újabb neveket dob be a köztudatba a média, szerencsére a nevetséges/képtelen jelölteken (Gráf) már túlléptünk, kezd kicsit tisztulni a kép. Jelenleg úgy tűnik, hogy Surányi György, az MNB volt elnöke lesz Magyarország következő miniszterelnöke. Bármennyire biztos is vagyok ezen kijelentésemben, nem fogom biztosra mondani, nem akarok úgy járni, mint a CNN 2000-ben Floridával. (annak se lett jó vége…)

Látnunk kell azonban, hogy a miniszterelnök személye igazából lényegtelen. Amikor az MSZP/SZDSZ/MDF úgy tesz mintha személyes sértődöttségénél fontosabb akadálya lenne annak, hogy akár Bajnai Gordon vagy Bokros Lajos legyen a miniszterelnök, nem tesz mást, mint a Magyarországon olyan jól begyakorolt politikai színjátékot folytatja. (hamarosan eséllyelpályáznak a Tony díjra is) A miniszterelnök személye azért fontos, mert kell találni egy bábot, aki elviszi a balhét, és akit 2010-ben a Fidesz fűnek-fának elmondhat. Sovány vígasz, hogy 10-20 (vagy 30) év múlva a történelemkönyvekben már el fogják ismerni munkásságát, dehát miért tekintenének a magyarok ennyire a jövőbe. Az egyetlen fontos pontja ennek az egész huzavonának: a program.

Bárki lesz is a miniszterelnök, viszonylag szűk mozgástér jut neki. Aki még nem szembesült vele az elmúlt évek során, annak én is megpróbálom elmagyarázni. A magyar költségvetés/gazdaság a jelenlegi kiadásokat nem tudja finanszírozni. Egyszerűen nem. Ez olyan, mintha a fűtés számlát nem tudnám fizetni, de azért egy LCD Tv-t vennék a nappaliba. Hogy miért nem, arra az emúlt 20 év a magyarázat

(Azok, akik írtóznak a történelemtől vagy történelemtanárok nyugodtan átugorhatják a következő pár bekezdést.) 

1995-ben a Bokros-Surányi duó szembesült vele, hogy a magyar gazdaságot csak a kemény megszorítás menti meg az államcsődtől. Akkor még nem voltunk EU tagok, de még csak a NATO tagjai sem. Kis nyomik voltunk Közép-Európában, akik a rendszerváltás után szomorúan tapasztalták, hogy csak azért mert több név van a választócédulán (sarkított példa) még nem lesz kolbászból a kerítés, sőt még lehet hogy a régi kerítést is elveszik… Akkor még hatalmas mennyiségű állami vagyon állt rendelkezésre, így 5 hónap alatt többtől szabadult meg az állam, mint az azt megelőző 5 évben együttvéve. A privazizáció és a megszorítások beváltották a hozzájuk fűzött reményt, így 1998 körülre elkezdtek megmutatkozni az eredmények. A Horn kormány bénaságának köszönhető, hogy akkor elvesztették a választásokat annak ellenére, hogy akkor még volt is pénz, amivel megnyerhették volna. 2001-ig a Fidesz kormány becsületesen szigorú gazdaságpolitikát diktált, azonban mivel politikai párt, szerette volna bebiztosítani győzelmét a 2002-es választásokon. Bármit is mondunk a jelenlegi miniszterelnökre, ez az a pont ahol Magyarország lelépett a helyes útról. 

Az akkori MNB elnöke kapható volt rá, hogy segítse a Fidesz kormány választási győzelmét, ezért a 2002-es inflációt szándékosan a valóságosnál alacsonyabbnak prognosztizálta. Nem akarok belemenni a számítás részébe a dolognak (amennyiben ezen kijelentésemnek nagyon nekiestek, természetesen kifejtem ha nagyon muszáj), de a lényeg hogy hála az MNB közreműködésének a 2002-es évre keletkezett 300 milliárd forintnyi többlet a költségvetésben, amit választási ígéretekre lehetett volna fordítani. Csakhogy itt jön a második nagy szemétség, amire nem számíthattak a Fideszen belül sem, hogy az MSZP még erre a plusz 300 milliárdra is ráígér nagyjából ugyanannyit. (amire viszont már fedezet sem volt) Ebből a pénzből született meg a 13. havi nyugdíj és a hasonló fincsiségek, amik most a fekete lyukat jelentik a költségvetésben. Ezt egyszerűen nem tudjuk fenntartani. Talán ha Magyarországon nem 3 millió aktív állampolgár élne, vagy nem lenne 800 ezer rokkantnyugdíjas, akkor lenne pénz rá, csakhogy amíg ez a helyzet, ez folyamatosan olyan teher lesz, amit nem bír el a magyar gazdaság. De ne érezzék a nyugdíjasok, hogy ez mind miattuk van, az ingyenes oktatás is hihetetlen költség, főleg ha ma Magyarországon 73 egyetem működik. Sok, nagyon sok. SZDSZ válasza: túl sok a köztisztviselő, felezzük meg a számukat, Európában is sokkal kevesebb van. Nem Fodor úr, nincs kevesebb. Magyarországon ma az aktív népességre vetítve van több köztisztviselő, de épp mivel ez csupán 3 millió ember, ez a statisztika szart sem ér. Nem lehet 1500 embert elküldeni az APEH-től és az ügyszámot megkétszerezni, még akkor sem, ha a lakosságban az a legenda él, hogy azok ott mind lopnak.

Akinek van agykapacitása és kedve, számolja végig mennyi pénz tűnhet el évente ha minden egyes politikus korrupt, minden köztisztviselőt kilora meg lehet venni. Ebben az egyenletben mennyi pénz tűnhet el évente. A legextrémebb esetben 2-3 milliárd? Mekkora lyuk van a költségvetésben? 400-500 milliárd? Persze, erkölcsileg pofátlanság és szánalmas ha valaki közpénzt lop. De nem azért vagyunk ma szarban, mert ezek a pénzek hiányoznak. És aki állandóan ezekkel jön elő, nem tesz mást, mint elvonja a figyelmet a fontos problémákról. Tudjuk, hogy 2/3-os többség nélkül se az önkormányzati rendszert, se más fontos társadalmi intézményt nem lehet megreformálni. Még az új választási rendszert sem sikerül átnyomni a parlamenten, pedig azt hinné az ember, Orbán Viktornak tényleg mindegy milyen szisztéma szerint nyer jövőre. Egyszerűen nem megy, és ebben Gyurcsány Ferencnek igaza van. Nincs kompromisszum, nincs fél akivel tárgyalhatnának. A mostani válság épp ezért problémás, és a címben is épp ezért szerepel a Fidesz elnöke. 

Jelenleg két forgatókönyv lehetséges: 1. Előrehozott választás. 2. Új miniszerelnök egy évig. A két lehetőség egy dologban hasonlít: egyik sem jó. Az első eset, mely ugyan biztos többséget és hitelt jelentene az új kormánynak túl lassú. Mire ebből föláll az új kormány, az legalább 4 hónap. Amikor a piaci mutatók állandóan ugrálnak és gyors válaszokra/intézkedésekre van szükség, ez a 4 hónap tehetetlenség katasztrofális eredménnyel járhat. A második esetben 1 hónapon belül felállhat a kormány és mondjuk 2 hónapon belül fontosabb törvényeket is ki tud adni, azonban nem lesz mögötte a szükséges társadalmi támogatás. Jelenleg úgy tűnik a második forgatókönyv valósul meg, és épp ezért a legnagyobb szerepe a 2009-es év alakulásában Orbán Viktornak és pártjának lesz.

Nyilván senki sem számít rá, hogy például a 13. havi nyugdíj megszűntetését a Fidesz megszavazza. Azonban nem mindegy, hogy kifelé mit kommunikál. A legfontosabb dolog, és amit én is elvárok Orbán Viktortól, hogy ne tegye nehezebbé. Nyilván segíteni nem fog, de ne tegye nehezebbé. Fájdalmas döntéseket kell meghozni és fájni fog amit meg kell tenni. Nem kicsit, nagyon. De ha Orbán úr úgy dönt, hogy neki a hatalom minél hamarabb kell és utcára viszi az embereket, akkor az elmúlt 6-7 év kiheverése nem 3 évig fog tartani, hanem 13-ig. Bár sok rosszat el lehet mondani az ellenzék vezérére is, nem szabad érdemeit megkérdőjelezni, és épp ezért remélem, ha eljön az idő, felelősségteljes politikusként fog viselkedni és türelmesen kivárja a hátralevő egy évet. Senkinek ne legyen kétsége, neki ugyanezeket a döntéseket kéne meghoznia ha hatalomra kerül. Hála az IMF és EU hiteleknek, ma Magyarország költségvetési mozgástere gyakorlatilag nem létezik. Eltűnt. Nem lehet még csak a 2,6%-os költségvetési hiány fölé menni se. Nem lehet, mert azok, akiktől ezeket az életmentő pénzeket adták, gondolkodás nélkül kirántják a talajt a magyar gazdaság alól. Gyurcsány Ferenc sem csak ideológia és túlélési okból távozik posztjáról, hanem mert megmondták neki, hogy vége a tökölésnek, valamit már ideje csinálni. Ezt ő nem vállalta, mert egyrészt politikai öngyilkosság (nagyobb, mint az Őszödi beszéd és a konvergencia program szorzata), másrészt talán már kapacitása és hitele sem volt hozzá. (se párton belül, se párton kívül)

Egyes országok már látják a pislákoló fényt az alagút végén, de mi még csak most jutunk el az alagút közepére. Remélem a mi alagútunkat nem az M6-os autópálya kivitelezői építették…