Ma 79 éve halt meg, 67 éves korában Rátz László (a fotó a www.versenyvizsga.hu-n található), a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás matematikatanára. Egyike volt azon nagy tanároknak, melyek a korszak magyar tudományos életét sosem látott magasságokba emelték. Emlékére minden évben megszervezésre kerül a Rátz László Vándorgyűlés a Bolyai János Matematikai Társulat által, illetve kiosztásra kerül a Rátz Tanár Úr Életműdíj a kiemelkedő matematika-, fizika-, kémia- és biológiatanárok részére.
Tanítványa volt többek közt Neumann János illetve a Nobel-díjas Wigner Jenő és Harsányi János is. Ezzel közvetetten mindannyiuk munkájában részt vett; az informatika, a kvantummechanika, a játékelmélet mind-mind nagyapját láthatja Rátz Lászlóban. Mai szemmel nézve furcsának tűnhet, hogy egy ekkora zseni egy középiskolában "vesztegette" tehetségét, ám talán épp ez volt a kulcsa annak, hogy a tanítványai minden idők legnagyobb tudósai közé kerültek. A mai gyakorlat szerint a tanári fizetésből nem csak hogy nem lehet megélni - az ország legtöbb középiskolájának színvonala rendkívül alacsony, így érthető, hogy nem túl csábítóak hosszú távon. Azon szerencsés kevesek, akik pedig egy "elit" gimnáziumban taníthatnak, gyakran nem is csak a tehetségüknek köszönhetik azt - egy trend, amely a magyar egyetemeken is jellemző; aki egyszer bekerült, attól lehetetlen megszabadulni, még ha lenne a fiatalabbak közt tehetségesebb is, így aztán az oktatás meg-meg torpan évtizedekre (ahogy azt az egyetemeken szokták mondani: akkor változik a tananyag, ha meghal a professzor).
Ezért is érdemes minden lehetőséget megragadni, hogy segítsük a magyar oktatás helyzetét. A statisztikák lesújtó képet nyújtanak - a fizikaoktatás megítélése például a legrosszabb a diákok közt, és az elmúlt évtizedben mélyponton van a természettudományos képzésekre jelentkezők száma. (Idén az ELTE-re 3557-en jelentkeztek a TTK-ra, míg 7073-an a BTK-ra, 4043-an az ÁJK-ra és 2604-en a TÁTK-ra; Ez majdnem 4 "diplomás munkanélkülit" jelent természettudósonként) Követendő kezdeményezés például a "Fizikatanítás tartalmasan és érdekesen", melyet az ELTE Fizika Doktori Iskolája szervez, vagy az MTA által létrehozott Lendület Fiatal Kutatói Program.
Mint ahogy azt Pálinkás József, az MTA elnöke is elmondta a fent említett konferencia megnyitóján, a természettudományos oktatásnak nem csak a kutató- és mérnökképzésben van kulcsszerepe, de elsősorban meg kell hogy tanítsa a diákokat gondolkodni, és azt, hogy érdeklődjenek a világ iránt. Sokatmondó az, hogy ahogy esik vissza a diplomás tanárok száma és csökken a középiskolai oktatás minősége, Magyarország ismét kontinenselső valamiben: a TV előtt töltött órák számában. Épp ezért Rátz László és korszakának többi remek tanárára (Mikola Sándor, Kürschák József, stb.) emlékezve jusson eszünkbe, hogy a mi felelősségünk az, hogy az utánunk jövőknek lesz-e még mit megköszönnie tanárainak.
