A „cigánybűnözés” szó azt jelenti: olyan bűnözés, amelyet cigányok azért követnek el bizonyos homályos statisztikák miatt gyakrabban, mint a nem-cigányok, mert cigány származásukból (eufemisztikusan: kultúrájukból) öröklik az adott bűnözésre való hajlamot. Ez színtiszta rasszizmus. A politikailag – és erkölcsileg – korrekt gondolkodású ember ezt a fogalmat nem használja.
Erkölcsileg korrekt polkorrektség
Ha valaki azt mondja: „a rasszista indíttatású bűncselekmények nagy részét Magyarországon nem cigányok követték el”, mondhatná ehelyett inkorrekt módon ezt is: „a rasszista indíttatású bűncselekmények tipikus elemei a magyarbűnözésnek”. Rám nézve azonban, akiről sok rosszat el lehet mondani, de ezt éppen nem, hát rám nézve ez rettentő sértő volna. Ugyanis magyar vagyok, és nem fogadom el, hogy valaki származásomat, nemzetiségemet vagy kultúrámat a bűnözéssel kapcsolja egy fogalomba. (Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy azt sem fogadom el, hogy rám a „magyar” szót mint a „nem cigány” szinonimáját alkalmazzák.)
Lehetne erre azt mondani, hogy puszta szőrszálhasogatás, és hogy néhány ragon pattogok. De ez tévedés volna. A magyar nyelv ugyanis képes igen pontosan kifejezni a lényeges különbségeket, és a politika központi témáiról való véleménynyilvánítás minden szava lényeges – nyelvi, értelmezési szempontból. Én pedig az ellen is tiltakozom, hogy bárki – pláne nemzeti szempontokra hivatkozva – a magyar nyelvet kiforgassa, pontatlanul használja olyan kérdésben, amelyen emberéletek milliói múltak és múlnak szerte a világon.
De nem is csak puszta nemzetieskedés ez. Történelem is. Ez a magyar nemzet ugyanis 1848 óta számos alkalommal próbálta meg kivívni a politikai vélemény és véleménynyilvánítás szabadságát. Sikerült – és most arra használnánk, hogy elveszítsük a képességünket a véleménynyilvánításra?
Erkölcsileg inkorrekt polkorrektség
Persze ha valaki valóban a „cigánybűnözésről” akar beszélni, akkor használja csak nyugodtan ezt a szót. Ez politikailag korrekt, bár erkölcsileg nem. De megintcsak vállalni kell a magyar nyelv pontosságát. Ha valaki azt mondja rá, hogy rasszista, válaszolja csak nyugodtan: „igen, rasszista vagyok”. Persze egy erkölcsileg hajlékony embertől miért is várnánk el, hogy beismerje azt, amit mások hibának, sőt bűnnek tartanak, és ő pedig szégyell?
