Elmentünk a tegnap esti Jobbik lakossági fórumra, amit a József Attila Művelődési Központ nagytermében tartottak. Krokodil szerint 500 néző volt, szerintem 400-500, a velünk tartó, színházi termeken edződött lány barátunk szeme is 500 nézőt látott. A közönség soraiban vegyesen voltak fiatalok, idősek - főleg ez utóbbiak voltak most többségében. Erősnek gondolt, ám inkább vicces gárdista sorfalon keresztül lehetett bemenni a terembe. A 2-3 gárdista inkább rossz, mint elhivatott arcú volt (ők később fontos szerepet kaptak).
A fórum előtt (ami 5-6 perces késéssel kezdődött) fura, számunkra ismeretlen zene szólt. Szerencsére a közelünkben ült le egy piros pulcsis nyugdíjas hölgy, akiről kiderült, hogy nagy jobbikos, sok fórumra jár - közbekiabálásai segítettek nekünk értelmezni a mondatokat. Mielőtt bejöttek volna az előadók, méltatlankodva mesélte, hogy Újpesten egy tűt sem lehetett leejteni - most lehetett, bár valóban sokan voltak.
A pártaktíva a Himnusszal kezdődött - a piros pulcsis mindig kicsit lassabb volt, mint a hangszóróból áradó magyarság, nyilván nem véletlenül. Érdekes volt hallgatni, ahogy áthatja a nemzettudat (az este egy későbbi pontján Pörzse erről azt mondta, hogy ez már nincs, lerombolták). Ez után az unalomig ismételt Adjon az Isten! - Szebb Jövőt harci kiáltás következett, majd végre elkezdődött a műsor. A fellépők bevonulása hatalmas állótapsot váltott ki a nézők soraiban.
Először Kovács Béla kezdett beszélni, aki saját magát a kerület alapító elnökeként aposztrofálta - gondolom a jobbikos alapszervezetre gondolt. Lényegi mondandója két dologból állt. Tudja, hogy vannak a teremben emberek, akik nagyon figyelnek és jegyzetelnek (itt egy picit megijedtem) és tudósítani fognak. Nekik üzente, hogy reméli, nem fognak sokáig tudósítani. A közönségből ez váltotta ki az első röhögést. Majd elmondta, hogy öt kitartó ember és azok szemeinek köszönheti a helyi Jobbik a sikert. Utána következett Pörzse Sándor.
Pörzse azzal kezdte, hogy nagyon izgul, ha mikrofon elé kerül, mert szokatlan neki a helyzet. Először arra kérte a jelenlévőket, hogy nagyon őszintén nyilatkozzanak arról, hogy kik ikszeltek 2002-ben legalább egyszer a Fideszre. Krokodil itt bátran tippelt 50 százalék fölé, a velünk lévő barátunk 75-80, én 80-90 százalékra tippeltem, végül kiegyeztünk 75-80 százalékban. Az mindenesetre biztosan látszott, hogy a közönség jelentős többsége 2002-ben még fideszes volt. Erre a szavazósdira azért volt szükség, hogy megmagyarázhassa, miért is lett újságíróból pártmunkás.
Azzal kezdte magyarázatát, hogy vannak még nála is radikálisabb barátai, amit szerinte úgy szokta nevezni, hogy leesnek jobboldalon, Morvai itt közbeszólt, hogy azok már börtönben vannak. Az előttünk ülő piros pulcsis nő valamiért ezen is hatalmasat röhögött. Aztán elkezdte sorolni a Fidesz bűneit, gyengeségeit, kollaborációit: Románia EU-csatlakozásának, a Lisszaboni-szerződés megszavazásának eseteit hozta fel elsősorban. Szerinte ez utóbbit senki nem olvasta az országgyűlésben, ő megígérte, hogy még a kutyák vadkörmeinek levágásáról szóló törvényt is ismerni fogja - majd hozzátette, hogy a szerződés elfogadása "majd' hogy nem, ha nem hazaárulás volt", amit szerinte apáink nem szavaztak volna meg.
Számára 2006 október 23-án "bezárult a narancsköd kapuja", mert megverték a népet és Orbán Viktor nem ment le övéi közé, csak Révész Máriusz, akit a "héber rendőr nem ismert fel, azt agyba-főbe verte". Szerinte az igazi hazafi az, aki kimegy a nép közé, és ha kell még börtönbe is megy érte. A Fidesz bűneként hozta fel, hogy a népszavazások idején kivették a földügyet a kérdések sorából.
Ezek után rátért végre a lényegre. Bajnai Gordon hazafinak nevezte Orbán Viktort, ami már önmagában is abszurditás, hiszen szerinte Bajnai bűnöző, valamint nem mond igazat. (Itt egy néni közbekiabált, hogy csókolóznak is.) Majd alig kódolt buzizás formájában megjegyzést tett Szijjártó Péter rózsaszín pulcsijára, és az általa elképzelt meleg hanghordozással imitálta, hogy szerinte hogy beszél a Fidesz szóvivője.
Kiemelte, hogy őket nem az MSZP pénzeli, majd elmondta: ha létezik politikusbűnözés, akkor létezik médiabűnözés is, amit egyszer még elő akarnak venni.
Szerinte kikezdhetetlen a programjuk, amiben nincs(!) egy darab kampánymondat(!) sem. Mikor Vona Gábor megmutatta neki, hogy a Jobbiknak van etikai kódexe, akkor Vona kezébe csapott és azt mondta, hogy szeretne harcostárs lenni. Mindezt azért, mert a Jobbik etikai kódexe a képviselők visszahívhatóságáról is szól - arról nem beszélt, hogy ezt hogyan kívánják bevezeti a Parlamentben. Ezután hozta fel csörtéjüket Bayer Zsolttal, és hozzátette: a sajtótörténetben még nem volt arra példa, hogy egy nyílt levélre ne hozták volna le a választ. Most ez is megtörtént. Szerinte a Jobbik jól jött ki az egészből, mert "6000 ún. csettelő ment fel a Magyar Hírlap onlájnra és szólt hozzá". Többen ott azt írták, hogy eddig fideszesek voltak, most már nem azok, sőt, állítólag 300 már le is mondták az újságot - mondta Pörzse. Úgy tűnik, hogy az online fórumozás, kommentelés szokásaiban nem annyira járatos, mint a hun-szittya-kelta-sumer-magyar vérvonal elemzésében. (A poszt írásakor 11581 komment érkezett a hivatkozott Bayer cikkhez.)
Majd rátért a Programra. Beszélt politikusbűnözésről, hivatkozott Bogár László korrupciós számításaira, illetve arról, hogy egy politikus kétszer annyi büntetést kapjon, mint egy civil. Majd jött a következő buzizás. Azon háborgott, hogy a Parlamentbe be nem jutó képviselők végkielégítést kapnak. Majd képzelgése hívta a nézőket. Azt mondta, hogy képzeljük el, amint Kóka és Szanyi egymás mögött totyognak a pénzükért, majd hozzátette: szerinte az egymás háta mögötti totyogás nagyon veszélyes, mert egy eszdéeszes politikusról is szó van. Hatalmas röhögést váltott ki a nézőkből ez a vízió.
Majd megígérte, hogy aki a nemzeti vagyont akár egy forinttal is megkárosítja, azt tényleges letöltendő életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. A Jobbik nem akar kettős állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak. Ők magyar állampolgárokat akarnak, választójoggal. Arról nem beszélt, hogy mi van azokkal, akik esetleg nem akarnak csak magyar állampolgárok lenni.
Ezután érzékelhetően melléfogott Pörzse, hiszen elkezdett a nyugdíjrendszerről beszélni, amit a közönség nem nagyon értett. Megígérte, hogy aki dolgozik, az a személyi jövedelemadója egy részét a szülei nyugdíj-számlájára utalja majd. Így mindenki ösztönözve lesz arra, hogy sok-sok gyereket csináljon és azok hasznos (értsd: dolgozó) tagjai legyenek a társadalomnak. Sajnos nem beszélt a szülést befolyásoló egyéb tényezőkről, így valószínűleg szerinte csak a pénz számít a gyerekvállalásnál.
És ezután következett a várva várt a cigányozás is. Morvai Krisztina azt állította - Pörzse beszédét megszakítva -, hogy ő vizsgázott Gönczöl Katalinnál a cigánybűnözés fogalmából. Gonczöl Katalin ugyan nyilatkozatban cáfolta, hogy ő valaha is beszélt vagy kutatott volna cigánybűnözésről (Gönczöl szerint sincs ilyen) - ez azonban látványosan nem zavarja a jobbikosokat. Érdekes, hogy az általuk annyira gyűlölt kommunista rendszer dicsérték, hiszen akkor még lehetett használni ezt a kifejezést. Szerencsére akkor is volt szebb jövő. Itt mesélt el Pörzse egy sokkoló adatot. Tiszavasváriban valamivel kevesebb, mint 10 ezren élnek, és több mint 7000 kopogtató cetlit gyűjöttek össze.
A szociális hálót átalakítanák, minden segélyt kártyára utalnának és azt is közmunkához kötnék. A családi pótlékot a harmadik gyerek után adókedvezmény formájában adnák oda, hiszen szerinte a nyolc éven aluli gyerekek fele már cigány, és akkor ki fog majd minket eltartani - tette hozzá Pörzse. Arról nem beszélt, hogy a cigány gyerekek nem szükségszerűen lesznek munkanélküliek. Ezzel együtt azt is figyelmen kívül hagyta, hogy vannak az országnak egyes részei, ahol semmi munka nincsen, az ott éló nem cigányok is rosszul járnának az adókedvezmény formájában juttatott családi pótlékkal. Persze ilyen apróságokkal nem foglalkozott.
A börtönöket önfenntartókká alakítaná át a Jobbik, mert szerinte most wellnes börtönökben élnek a rabok. Azt mondta, "ha Sztojka Iván és Bajnai Gordon nem dolgozik, [akkor] aznap nincsen vacsora".
A "népet néppé silányította" az SZDSZ az oktatáson és a kultúrán keresztül. A magyar gyerekeknek újra meg kell tanítani a magyarságtudatot, majd elmondta, hogy szerinte hogyan is alakul ez a folyamat. Úgy gondolja, akkor lesz szebb jövő, ha (ahogy a lányai szobájában is történt) lekerülnek a falakról a Brad Pitt és Jackson képek, helyükre a kereszt és a Nagy-Magyarország térkép kerül. Ez majd megoldja a Trianon traumát, legalábbis a fejekben.
Szerinte a kultúra meg van hamisítva, mert "Imre Kertész" kapta a Nobel-díjat, valamint Alföldi Róbert a Nemzeti színház igazgatója. Az előttünk ülő piros pulcsis közbekiabálta, hogy "buzi hermafrodita". Nyilvánvaló volt: életükben nem jártak még olyan színházi előadáson, amihez Alföldinek köze lett volna. Az egyetlen gond az, hogy Alföldi meleg.
Végül megpróbált szavazókat szerezni a Fidesztől, az ő választóiak nem ellenségnek, hanem meggyőzhető jobboldaliaknak tekintette. Végül arról beszélt, hogy Magyarországon a rendszerváltás után három államférfi volt. Az első Orbán Viktor, a második egy nő(?), Morvai Krisztina - a harmadikról nem esett szó.
Pörzse után ismét Kovács Béla következett, aki Pörzse nevében is bocsánatot kért, aki ment a szombati harmadik lakossági fórumát megtartani. Mi ekkor álltunk fel és mentünk az egyik ajtó mellé. Kovács azt mondta, hogy nézzék meg a középsó ajtónál álló három fiatalt, akik mennyi mindent megtettek a Jobbikkért. Szerencsére nem rólunk, hanem három, a következő ajtónál álló Gárdistáról beszélt. Ezután eljöttünk, így nem tudjuk, hogy a két jelölt és Morvai "Díva" Krisztina miről beszélt.
