Természetesen lehet biztosat mondani kulturálisan. Ugyan van némi egyezés az etimológiában, leginkább a nyelvtan alapvető szintjein mutatható ki a rokonság a finn és a magyar között. Az azonban nyelvészek számára evidencia, hogy a finn és a magyar között nagyobb a nyelvtörténeti távolság, mint akár az ógörög és az angol között.

A magyar szókincs jelentős része származik természetesen a török nyelvből, a honfoglalás előtti időkből és a hódoltság korából egyaránt. És az is igaz, hogy az altaji nyelvcsaládba tartozó török nyelvtan a magyarhoz némileg hasonló, toldalékolós rendszerű, ezért magyarok számára könnyű megtanulni. De a nyelvtanok közti hasonlóság bizonyíthatóan véletlen, nem úgy, mint a finn és magyar közti, akár némely szempontból halványabb hasonlóság.

@Horváth Andor Márton: én úgy vettem észre - vigyázat, nem vagyok nyelvész! - hogy az együttélés okán rengeteg török, illetve szláv jövevényszavunk van, viszont a nyelvtanunk az nagyon hasonlít a finnre. Génekről itt még szó sincs, ez tiszta nyelvészet. Most kezdtem finnül tanulni, és nem kell nagyon sasolnom ahhoz, hogy észrevegyem a (szigorúan szerkezeti!) hasonlóságokat. Az más kérdés, hogy maga a két nyelv hangzásában tök más, és vannak jellegzetes nyelvtani különbségek is (pl finneknél a partitivus eset használata mindenre, ami nálunk nincs is azt hiszem).
A géntérképünknek meg érthetően köze nincs a finnekhez, ezt senki nem is állítja. A nyelvrokonság teljesen más, mint a genetikai. Genetikailag inkább van közünk a török népekhez, akikkel sokat éltünk együtt, vagy a környező népekhez, akikkel vagy egy-egy közös ősünk van, vagy keveredtünk [pl nekem van egy olyan érzésem, hogy a románokhoz a jászok (valamikori alánok) miatt van közünk - mondom ezt úgy, hogy anyai ágról félig jász vagyok].

Akinek van ideje, olvassa végig. Eszerint Vona Gábor is ugor, meg a finnek is, amellett Vona még hun is.

A szláv és török jövevényszavak nem jövevényszavak, hanem a szlávok és a törökök vették át a magyarból.

Aki elolvassa, sok mindent meredeknek gondol majd belőle, de sok mindenen el is fog gondolkodni.

www.angelfire.com/realm3/hmult/barat/mosbar.htm

okoskák hány évig voltak itt törökök?
1544-1686
volt ahol tovább,
ez nem hatott a nyelvre:)?
és mi van a monarchiával
trotlik, tramlik, cumflik, virslik?
hapsi, cekker, haver,

@Auris: Nyelvileg lehet, hogy igaza van, de biologiailag biztos, hogy nem. A magyar genterkep arra hasonlit, mintha egy szlovak es egy roman kozos gyereket nemzene.

@sorica123: A fenti géntérképpel nem nagyon foglalkoznék, mert a jelenlegi magyar lakosság nagyon kevert (csak a kiegyezés és az első világháború között mintegy kétmillió szlovák asszimilálódott), őstörténeti kutatásokra semmiképpen nem alkalmas.

De ha elolvasod a fenti hozzászólásomban belinkelt művet, nem is fogsz csodálkozni azon, hogy nem tér el jelentősen a génkészletünk az Európaitól. Egyes kutatások szerint a magyar génkészlet egyes markerei a legősibbek Európában, amin szintén nem fogsz csodálkozni ha elolvastad a könyvet.

A sumérok tőlünk származtak, vazzeg...

@Lodovik Trema: Én nem foglalkoznék ezzel. Mindig idedörgölik nekünk, hogy nincs olyan hogy magyar, akkora volt a keveredés.

De kérdem én hol nem? Vegyük például Angliát: piktek, britonok, írek, rómaiak, vikingek, szászok, normannok, csak a középkorig. Aztán pedig jöttek a gyarmatiak... A világháborúban egy csomó francia, kanadai, lengyel, ausztrál, amerikai, stb, életerős nemzőképes férfi. Gondoljátok nem hagytak hátra pár ezer porontyot?

Hagyjuk már ezeket a faji, meg genetikai nemzetfogalmakat....

vona gábor 2/3-a finnugor, csak még nem tud róla.

@Auris: sztem mindenki szívesen hagyná ezeket, csak Vona úrék tartják folyton műsoron...

Távol áll tőlem, hogy a fenti témában nálam olvasottabbakkal vitázzak, de ez a holland tanulmány nekem kissé hiányosnak tűnik; nem tudom milyen szempontok szerint vizsgálódtak, de "fércműnek" gondolom bizonyos szempontból.
Pl. anno olvastam egy magyar genetikus írását /valami Czeizel :-)/, aki a baszkokkal és az írekkel is némileg összefüggésbe hozott minket. Most akkor ő írta azt, amit akkor kellett írni, vagy a hollandok írják, amit most kell? (kell! - értsd: nem feltétlenül az igazság)
A török-magyar genetikai-nyelvi rokonság meg egyértelmű; csak anno a Fekete-tenger meg az azóta eltelt 1500-2000 év tett minket kicsit mássá (kereszténnyé-muszlimmá, stb.)
Ha a finnekhez van is némi közünk vmilyen szempontból, szerintem az még a törökökhöz képest is jóval távolabbra visz minket időben...
Maradok tisztelettel!

A magyar nyelv nem azért finnugor származású mert a finnre hasonlít. Hanem azért mert a legegyszerűbb szavainknak finnugor eredete van. Ezek az egyszerű számnevek, testrészek nevei stb. Talán 200 szó összesen. A finnugor nyelvelmélet szerint a magyar már legalább 5-4000 éve elvált a finntől. Az hogy a magyar nyelv tele van török (és amúgy más kelet-közép ázsiai nyelvek) szavakkal és nyelvtani hasonlóságokkal semmit sem változtat azon hogy a nyelv eredete finnugor. Máskülönben igen nehéz lenne megmagyarázni azt hogy miért éppen a legállandóbb szavak finnugor eredetűek.

Ez nem jelent semmit! Attól még hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. A magyar még lehet kapcsolatban/rokonságban a hunnal, sumérrel, törökkel, etruszkal. A nyelvcsaládok nem fa-szerkezetet alkotnak hanem inkább bokrot, hálót. Nyelvek népek többször, fejlődésük különböző okán léphetnek nagyon különböző kapcsolatba egymással.

Másrészt ha jól tudom a finnugor nyelvterület az indoeurópai megjelenése előtt sokkal sokkal kiterjedtebb volt a mai elterjedésnél. Még a tokár nyelvben (amit tudok a 8.szi tokár nyelvról) is vannak finnugor elemek.

lükenek igaza van. A szomszédokkal nyilván keveredtünk, így a genetikai rokonság nem is kérdéses. Kérdés az, hogy készült ez a genetikai térkép? Milyen régiókat használtak fel hozzá? Gyorsan vagy lassan változót? Gyorsan változó esetén (pl nagy evolúciós nyomás) nem várható közösség a finnekkel, akkor sem ha a rokonság valós. A linkből ez nem derül ki, a cikket majd elolvasom. Megbízhatóbb lett volna mitokondriális mintát használni, ez az életbevágó fontossága miatt kevésbé változékony s csak anyai ágon öröklődik. Meglepő h itt nem ezt alkalmazták (ez az elterjedt, pl az Afrikából jött az emberiség elmélet is ezen alapul)

kezdjük ott, hogy Vona Gábor eredetileg Zázrivecz Gábor (hu.wikipedia.org/wiki/Vona_G%C3%A1bor)

a történelem meg a nyelvészet pedig két nem túlságosan objektív tudományág, amelyek mindig az aktuális politikai rendszert látják el elméletekkel.

abban viszont igazat adok neki, hogy nem szabad kizárólagosan egy hivatalos elmélet szerint gondolkodni, lehetőséget kell biztosítani a többi elméletnek is, de ez nem külön intézet, hanem az MTA feladata (lenne).

@sovesztomesz: Czeizel fenypontja ota hatalmasat fejlodott a genetika. A terkep keszitesehez alkalmazott modszerrol pedig ir a linkelt NYTimes cikk:

"Data for the map were generated by gene chips programmed to test and analyze 500,000 sites of common variation on the human genome, although only the 300,000 most reliable sites were used for the map. Dr. Kayser's team tested almost 2,500 people and analyzed the data by correlating the genetic variations in all the subjects. The genetic map is based on the two strongest of these sets of correlations."

@Auris: Az utolsó hozzászólásoddal egyetértek, de ez elég meredek: "A szláv és török jövevényszavak nem jövevényszavak, hanem a szlávok és a törökök vették át a magyarból." És nem is igaz.
Amúgy meg a finnugor nyelvcsaládon belül a finn és a magyar igencsak távol áll egymástól, érdemesebb összehasonlítgatni nyelvünket az ugor nyelvekkel, illetve a permiekkel...

Az orosz és a finn nyelv között átfedés?
Viccelsz? Mistä vitusta sä oikein puhut perkele?
Sä et tajuu vittu mistään yhtään mitään!

@nub!an: Amire hivatkozol nem az én véleményem, hanem az általam beidézett műben tett állítás. Magam sajna nem végeztem kutatásokat, mivel nem nyelvész lett belőlem...:)

Javaslom olvasd el, vannak benne indokok is, ha azok nem meggyőzőek, tarthatod meredeknek.

@Blassius: A normalis stilust nem csak magyarul varom el a bejegyzeseim alatt.

A ket nyelv nyelvtanaban igenis vannak hasonlosagok. A torontoi York egyetem egyik professzora (John Dingley) ennek egy tanulmanyt is szentelt.

@fabritius: Ahogyan olvastam, Vona nevelőapját hívták Zázrivecznek, és ő visszavette az eredeti családi nevét, ami Vona volt.

Esetében ez volt a névváltoztatás oka? Valaki tud ezzel szemben mást?

Hogy ne legyen olyan egyszerű a történet, némi genetika:
toriblog.blog.hu/2009/02/16/a_paleolitikumi_homo_sapiens_sapiens_genetikai_oroksege_a_ma_elo_europaiakban_az_apai_oroklodesu_y_k
Persze aki nem látja, hogy a Kárpát-medence minimum 2000 éven keresztül átjáróház volt, ahol teljesen követhetetlenül mászkált török, tatár (értsd: valamilyen ázsiai), zsidó, román, szerb, német, szlovák, cseh, osztrák, cigány és kun hogy csak a nagyobb létszámúakat említsem, az keressen genetikai rokonságot a mai magyaroknak, sok szerencsét hozzá.

@Auris: Szamit ez most?

Első lépésként azon gondolkoznék el a helyetekben, hogy a finnugor-elméletet a 19.(!!) század közepén(Bach-korszak, a '48-as szabadságharc utáni nyílt abszolutisztikus,centralista elnyomás időszaka..) találta ki egy osztrák(Budenz József) és egy német(Hunfalvy János) származású ember. Addig ez fel sem merült és egyértelműen élt a hun-szkíta származás tudata. Valahogy hitelesebbek számomra krónikásaink, mint két idegen kitalációja.

Vona szerintem inkább autista, legalábbis így a fejét elnézve.

@Auris: Kösz, kihagynám ennek az elolvasását... Micsoda fejezetek!:D "A MAGYAR-HUN TESTVÉRISÉG KIALAKULÁSA MEZOPOTÁMIÁBAN", MAGYAR-HUN TESTVÉRÜLÉS A NILUS VÖLGYBEN" Hát ez...

@Lodovik Trema: Mivel érintett személy származását(is) érinti a cikk, gondoltam legyünk tényszerűek, ha már valaki szóba hozta.

Az úgy is esélytelen, hogy a fenti gémelemzésből megtudjunk, hogy nevezett finn-ugor származású-e vagy sem?

Visszakérdezek: Az számít most?

@Lodovik Trema: Nem kétlem, hogy Czeizel óta sokat fejlődhetett a genetika; inkább arra próbáltam "rávilágítani", hogy az ilyen tanulmányokban szereplő eredmények politikailag nem függetlenek...
...A KSI amióta van, mindig az adott hatalom szája íze szerint kozmetikázza adatait.

Egyébként soha nem a mérhető, látható dolgok a lényegesek...
...Nem a nyelv, vagy a vérvonal a lényeg...
... a lélek!!!

Üdvözletem!

2500 ember alapján nem lehet pontos következtetést levonni.Ha meg jobban megnézitek az ábrát,akkor azt is lehetne mondnai,hogy a csehek,szerbek,románok,szlovákok lényegében magyarok genetikailag.

@nub!an: Hát már pont ezért megérné..:) De te tudod kérlek...

@Incinerator: Vagy inkább kárpát-medenceiek...

Arról nem lehetne egy kis eszmecserét folytatni, hogy mennyire egyedi a magyar nyelv? Mondjuk, hogy nincs még egy nyelv a földön, amelyik olyan gazdagon, színesen tudná kifejezni magát. No és arról, hogy alig változik? Egy mai francia baromira nem érti meg az 1400-as években beszélt franciát, mi meg még az Ómagyar Mária Siralmat is. Állítólag Grimm mondta, hogy a világ leglogikusabban felépített nyelve a magyar? Van itt téma gyerekek és legyetek büszkék arra, hogy ide születtetek!

@sovesztomesz: Én pedig azt gondolom, csakis a nyelv a lényeg. Az anyanyelv határozza meg a nemzeti hovatartozást jellemzően. "Nyelvében él a nemzet" ahogy meg lett mondva.

Éltem sokáig külföldön, és bizony az arcberendezés alapján gyakran meg lehet állapítani ismeretlenekről, hogy magyar-e. Ahogy a franciáknak, svédeknek, románoknak, zsidóknak is vannak jellegzetes arcvonásaik.

Nyilvánvalóan vannak genetikai átfedések a szomszéd népekkel, de a genetikusok helyében én inkább a különbözőségeket keresném, mert az alapján lehet az eredetet megállapítani. Akkor aztán kijönne, hogy mik vogymuk.

@Auris:
Arra próbáltam célozni,hogy a cikkben az van leírva,hogy mi bizony ezek és ezek vagyunk.Az senkinek nem merült fel a gondolataiban,hogy ezt akár fordítva is lehet értelmezni?

@Auris:
Akkor az Írek már nem lennének sehol!

@Incinerator:
Azért erre ne nagyon vegyél mérget. Egyrészt én még találkoztam írrel, aki beszélte az eredeti nyelvet, másrészt az ősi kultúrájukat őrzik rendesen. Más kérdés, hogy jó üzlet is.

@Incinerator: Oké értettem én, éppen ezért próbáltam a földrajzi megjelöléssel élni, mivel ez oda-vissza zajlott szerintem századokig.

@Incinerator: Hát, ahogy egyszer vhol olvastam, tényleg inkább a "magyar" gének "hengereltek" keveredés esetén itt Közép-Európában...
...De olyan, hogy teljesen magyar ma már szerintem sincs. De ez engem nem aggaszt, mert mégis ezen a szép és különleges nyelven írok.

@nub!an: Azért egy kis ízelítő, ha nem is akarod elolvasni az egészet, tele van ilyen hivatkozásokkal, ami a mennyisége alapján elgondolkodtató nekem, mint laikusnak. És kicsit több benne a korhű forrásokra utalás, mint a finnugor elméletben.

"Száz meg száz esetben szerepel a táblákon ugyanaz a mondat, amit a mai mezopotámiai tudósuk megértettek és ábécés átírásukban így hangzósították; KIMA LABIR, ISU SATIRMA BARI. Értelme: Régi eredetijéről leírva és ellenőrizve (119m. 170 sk). Írástechnikailag megvizsgálva ezt a négy szóval kifejezett mondatot, amely első pillanatra valamely idegen nyelv beszédjének tűnik fel, a következő észrevételeket tehetjük. Az első szó végén hiányzik a befejező orrhang (N, NY), amit a fonetikus írásban - tudjuk - nem kellett külön jelölni, de mai helyesírásunkkal végzett átírásban igen. A második szóként adott részleg valójában nem egy szó, hanem kettő: LAB IR.ISU. Miután már dereng előttünk a mondat értelme, azt is észrevesszük, hogy az átíró a harmadik szó elejébe beolvasztotta a nem odavaló, hanem külön írandó ,és' kötőszót. Az utolsó BARI szót viszont, akárcsak a LAB szót, lágy hanggal (B) oldotta fel, holott ezúttal annak kemény ikerhangjára (P) van szükség. Ha ezeket az észrevételeket figyelembe vesszük, a száz meg száz esetben szereplő mezopotámiai mondat így alakul: KIMANY LAP IRISU éS ATIRMA PARI. Most már látjuk, hogy magyarul van, csak éppen hangrendbe kell ugrasztani a magánhangzókat és máris tudjuk, hogy a kőtáblák átírását ellenőrző írnok széljegyzete mai grafikával így hangzik: Kemény lap írása és átírómé pára. Ez pedig kitűnő magyar mondat, pontosan azt jelenti; hogy az eredeti példány és ez átíró másolata egymással megegyezik. Nem igaz tehát a szumerológusok világgá kürtölt elmélete, hogy a szumér nyelv semmi más nyelvhez nem hasonlít, páratlanul álló jelenség, utód nélkül kihalt idióma. A szumír nyelv, ha rendesen olvassák és úgy írják át ábécére, amint kell, jól érthető magyar nyelv! "

@Fényharcos.: A tudományban az a szép, hogy nem az számít, hogy ki mond mit, hanem az, hogy mit mondanak a tények.
Márpedig a tények elég egyértelműen alátámasztják azt, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik.

@Auris: Nos, örülök, hogy magyar vagyok. Ám történelmi, nyelvi, genetikai stb. tanulmányok manipulálhatnak engem vagy a közvéleményt, de a lelkem az szent!
No, nem akarom ideológiai síkra terelni...

Üdv!

@szaszni:

"Állítólag Grimm mondta, hogy a világ leglogikusabban felépített nyelve a magyar?"

A magyar kuvasz meg a legnagyobbat szarik.

@Auris: Ja, ez tényleg baromira elgondolkozató.
Mármint az, hogy ki képes komolyan venni ezt a baromságot, mert ez így mondjuk L'art pour l'art szkeccsnek elmenne ("ez itt egy pukkasztott egyes"), de mint komolyan veendő nyelvi elemzés... hááát... érted :-D

Inkább ezt olvassátok, Nádasdy elmagyarázza közérthetően:
www.es.hu/?view=doc;25741

@Auris:

Még! Még! Nagyszerű paródia!

NA EZAZ, ezért nem érdemes nagyon eröltetni ezt a "ki mekkora magyar" dolgot!!!

@szaszni: Mondjuk érdekelne, hogy honnan a faszból veszed ezeket a marhaságokat, mert amit leírtál, abból mindegyik úgy hülyeség, ahogy van.

A népzenénk egyértelműen török eredetű.
A kultúránk nyelvünk egyedi, a genetikai kapcsolatok vizsgálatáról még ma is módszertani viták vannak.
Én azt mondom magyarnak lenni elsősorban szívügy. Az én szememben egy zsidó is lehet magyarabb magyar, mint nem zsidó honfitársa, ha egyébként a szívében magyar. Ha pl. trianon szó hallatára ugyanazt érzi mint mi.
Ezért is erősödött meg a meggyőződés bennem a Szocikkal kapcsolatban, amikor Gyurcsány győzelemként definiálta, hogy a népszavazáson elbukott a kettős állampolgárság ügye. Na ezek nem magyarok a szememben. És pont.

A nyelvrokonságot NEM a hasonlóság bizonyítja, hanem a hasonló rendszerszerű eltérések a többi nyelvtől, aki pedig a genetikát is képes iderángatni, arról lerí, hogy még a kérdést sem nagyon érti...

@birca maxval: Jakob Grimm mondta, egészen pontosan.
(a testvérek közül ő nyelvész is volt)

www.youtube.com/watch?v=lj_fHPg-HHg

Magyar nyelvtörténet. Szerk. Kiss Jenő – Pusztai Ferenc. Szerzők E. Abaffy Erzsébet – Gallasy Magdolna – Haader Lea – Horváth László – Kiss Jenő – Korompay Klára – Mátai Mária – Pusztai Ferenc – Sárosi Zsófia – Zsilinszky Éva. Budapest, 2003.

Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete. Második, bővített kiadás. Budapest, 1958.

Bárczi Géza, A magyar nyelv életrajza. Második kiadás. Budapest, 1966.

Bárczi Géza, Néhány módszertani elv a magyar nyelvtörténettel kapcsolatban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1959, 19–30.

Benkő Loránd, A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest, 1988.

Benkő Loránd, Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980.

Benkő Loránd, A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. MNyTK. 186. sz.

Benkő Loránd, A szinkrónia korlátai a történeti nyelvtudományban. In Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. Budapest, 1993, 17–24.

Benkő Loránd, A honfoglaló magyarság nyelvi viszonyai és ami ezekből következik. In Honfoglalás és nyelvészet. Szerk.: Kovács László, Veszprémy László. Budapest, 1997. 163–176.

Bereczki Gábor, A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest, 1996.

Bynon Theodora, Történeti nyelvészet. Budapest, 1997.

Gombocz Zoltán, Funkcionális nyelvszemlélet. MNy. 1934, 1–7.

Herman József, A történeti nyelvészettől a nyelvi változások elmélete felé: problémavázlatok. In Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és nyelvtörténet köréből. Budapest, 2001. 389–407.

Kálmán Béla, Analitikus és szintetikus fejlődés a magyar nyelv történetében. MNy. 1987, 461–466.

Kiss Jenő, A magyar nyelvtörténet korszakolásához. MNy. 2003, 385–392.

Kubínyi László, Magyar nyelvtörténeti változások vélhető összefüggéseiről. MNy. 213–232.

Pusztai Ferenc, A XX. század műveltségváltásai és nyelvi változásai. MNy. 2000, 385-391.

A magyar nyelv történeti nyelvtana. Főszerk.: Benkő Loránd. I. Budapest, 1991. II/1. Budapest, 1992. II/2. Budapest, 1995.

@ikri: Genetikat nem en rangattam ide, hanem Vona. O nem azt mondta, hogy a magyar nem finnugor nyelv, hanem, hogy O (mint rendes magyar) nem finnugor.

A nyelveszethez tenyleg nem ertek, de nem is veletlen, hogy ez a poszt ennyire rovid.

@ikri: Attól még ez egy ökörség...

a finnugor az egy tudományos("")elnevezés, a magyar finnugor nyelv, így vona gábor is finnugor, persze a finnugor elmélet lehet, hogy helytelen.

Ez olyan, mintha vinetu azt mondta volna, hogy ő nem indián...

"Akit érdekel részletesebben is a téma, az bőven talál érdekes forrásokat, kutatási eredményeket és értelmes vitákkal teli fórumokat a neten."

szomorú látni, h a szerző képtelen értelmezni (vagy képtelen, hogy értelmezni akarja) azt, amit a jobbikos mondott, pedig közel jár a megoldáshoz - persze, a neten sokféle vita van, viszont a "tudományos" megközelítés kb. mária terézia óta két lábbal tapos minden olyan elméletet, mely nem az akkor kanonizált finnugor elméletet fogadja el. a jobbiknak az fáj, h a "tudomány" minden alternatív elméletet kapásból lesöpör az asztalról, azokrólmég elgondolkodni se hajlandó.

megint ott vagyunk, ahol majdnem az összes, jobbikot érintő ügyben: a szélsőséget erősíti minden olyan törekvés, ami a demokrácia és pluralizmus zászlaja alatt elnyomja a társadalom egy nem elhanyagolható részének igényét és véleményét.

el lehetne végre gondolkozni, h mi fontosabb: a média, tudomány stb. területén a monopolhelyzet, a jobbosok elnyomásának kéjes érzése, vagy a szélsőségesek megerősödésének meggátolása.

a megoldás kulcsa a ballib kezében van.

amúgy párom, aki észt, tanul törökül, és azt mondja, tök hasonlít az észtre. most akkor mivan?

ja utsó, az MEGVAN, HOGY AZ ÉSZTEK (+lettlitván) NINCSENEK IS A KÉPEN???

@Blassius: Nézd Finnország vagy 100 évig orosz uralom alatt állt + ott vannak egymás mellett, hatással vannak egymásra, ugyan ez igaz igaz a Svéd-Finn vonalon, azzal különbséggel, hogy svédek maradandóbb nyomot hagytak a hosszabb uralmuk után, meg jelentős számú svéd is él/élt ott + svéd volt az elit jó része is régen. Ezektől függetlenül a finn megőrizte a sajátosságait, de hatottak rá. Pont úgy ahogy nálunk is.

@szaszni: Lehetne, például kevés nyelven lehet azt mondani, hogy amit mondtál, az irtózatos faszság.

@birca maxval: Nem az. A leglogikusabb nyelv volt valóban, mellyel egy 19. századi nyelvész kapcsolatba kerülhetett.

Ha engem kérdezel, mi az emberi kommunikáció zenitje, talán a kelet-afrikai törzsi nyelveket jelölném meg.

@Art Mooney: Persze, hülyeségeket mondani (Vona) azt lehet, az nem felelősség.

elmagyarázná nekem valaki, hogy ez az egész miért fontos?

Meggyőződésem, hogy teljesen felesleges, de akkor is kaptok még egy adagot (ha a vadmagyarok közül akár egy is eljut a könyvtárig, már megérte)...

E. Abaffy Erzsébet, A mediális igékről. MNy. 1978, 280–293.

E. Abaffy Erzsébet, A teszen : tőn típusú igék az ősmagyar kor szinkrón rendszerében. MNy. 1982, 416–425.

Balassa Iván, Az etimológia és a néprajzi kutatás. NytudÉrt. 89. sz. 63–68.

Balázs János, A latin a Duna-tájon. In Nyelvünk a Duna-tájon. Budapest, 1989, 95–140.

Benkő Loránd, A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Budapest, 1984, 40–87.

Benkő Loránd, Adatok a magyar szókincs szerkezetének változásához. NyK. 1962, 15–36.

Berrár Jolán, Az összetételek vizsgálatához. MNy. 1955, 80–83.

Gósy Mária, Hangtörténeti változások feltételezett okairól. MNy. 1998: 276-283.

Hadrovics László, Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. Budapest, 1992.

Hadrovics László, Magyar frazeológia. Budapest, 1993. (258-259, 260-292))

S. Hámori Antónia, Az eredeti és a másodlagos szófaji kettősség néhány kérdése. MNy. 1983, 429–445.

S. Hámori Antónia, A szóhasadás szerepe formaszórendszerünk kialakulásában. NytudÉrt. 58. sz. 91–94.

Kiss Jenő, Szóképzés és etimológia. Belső keletkezésű és jövevényigéink képzéséről. MNy. 1971, 170–180.

Kiss Jenő, Az onomatopoetikus igék és a jövevényigék. MNy. 1983. 284–291.

Kiss Lajos, Műveltségszók, vándorszók, nemzetközi szók. MNy. 1966, 179–188.

Laziczius Gyula, Átmeneti szókategóriák. NyK. 1941–1943, 14–25.

D. Mátai Mária, A határozószók helye a szófaji rendszerben. MNy. 1988, 31–44.

D. Mátai Mária, A határozószók funkcionális csoportjai és jelentésváltozási típusai az ómagyar kor végéig. MNy. 1992, 385–398.

D. Mátai Mária, A módosítószó-történet újragondolása. MNyj. 2000, 97–109.

Pais Dezső, Kérdések és szempontok a szóösszetételek vizsgálatához. MNy. 1951, 135–154.

Sebestyén Árpád, A magyar nyelv névutórendszere. Budapest, 1965.

Szende Tamás, A jelentés alapvonalai. A jelentés a nyelvi kommunikációban. Corvinus
Kiadó, 1996.

Techert József, Az átmeneti szókategóriák kérdéséhez. MNy. 1942, 254–267.

Temesi Mihály, A szófaji értékek változásai. In Nyelvtani Tanulmányok, 1961, 69–89.

Velcsov Mártonné, Módosítószók és kötőszók történeti összefüggései. Néprajz és

Nyelvtudomány 1982, 143–159.

Vértes O. András, Ómagyar hangváltozások akusztikai vetületéről. Általános Nyelvészeti
Tanulmányok 10. sz. 1974: 197-202.

@flamer:
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet" - mondta Grimm. Tényleg hülyeség amit leírtam? Na akkor fordísd le pontosan: "Nagy oka van keservemnek, bokros bánata szívemnek..." Bármilyen nyelvre, de úgy hogy pontosan azt fejezze ki, amit a magyar és még lehet hogy a te inci-finci, pirinyó, pöttöm elméd is megért.

@krferi: vedd már észre, h a ballib tette lehetővé vona szárnyalását, a jobbosok és gondolataik/érdekeik elnyomásával. ennyire egyszerű. ha egy ballibnek nem tetszik vona és a bandája, már ma tehet azért, h eltűnjenek. és nem hupákolásra gondolok..

@Vonatosi Márió: ennek nagyon semmi értelme, így is mán tudjuk, hoty müvvelt vagy.

:)

@Fényharcos.: igen? Julianus barát smafu?

@devadel: a ballibnek fájna engedményeket tenni a jobbosok és igényeik irányába.

a jobbosoknak fáj, h el vannak nyomva.

az egészből a szélsőségesek profitálnak.

ezért fontos.

@Alf: Bocs, a Zsaru magazinban nem találtam ide vonatkozó írást, de azt is linkeltem volna.

@ikri:

Hozzászólásodban két poént is elrejtettél. Az egyik az volt, hogy az emebri kommunikációnál felemlegetted a négereket...

@Alf: Csak annyi, hogy mindkettő agglutináló nyelv (elsősorban ragoznak, és a szórend is hasonlít). Ennyiben valóban jobban hasonlít a török az észre, mint mondjuk az angol, a német, vagy a svéd).

@szaszni: Tényleg hülyeség az, amit leírtál.
A kérdésedből persze az is látszik, hogy tényleg olyan kurvára nem vagy képben.
Az, hogy egy szövegben erős a nyelvi reflexió (és emiatt nehéz lefordítani) abszolút semmit nem bizonyít. Azt se tudnám normálisan lefordítani, hogy
"Herr: es ist Zeit. Der Sommer war sehr groß./Leg deinen Schatten auf die Sonnenuhren,/und auf den Fluren laß die Winde los.", de ebből nem következik az, hogy a német valami hihetetlenül egyedi nyelv, csak az, hogy nem vagyok jó műfordító.
A logikusságról szóló kijelentést meg nehéz értelmezni: egyrészt persze minden nyelvben nagyon egzaktul le lehet vezetni, hogy mi hogyan alakult ki úgy, ahogy van, viszont a nyelv komplett történetének ismerete nélkül a magyar határozottan kusza (kérdezz csak meg valakit, aki külföldieket tanít magyarul).

@ikri:
Miért azóta logikátlan lett, vagy valami új nyelv keletkezett? Ja hogy Afrika? Na azt elhiszem, hogy genetikailag mindenki onnan jött, de a nyelv?

@szaszni: annak aki nme beszél idegen nyelveket a magyar tényleg különleges: az egyetlen amit megért.Ilyet nyelvekhez értő nem ír le. A francia nyelv első írásos emlékei a Roland énekek kb. ugyanúgy érthetőek egy mai francia számára mint a az Ómagyar Máriasiralom nekünk.

@flamer:
Ez kurvára nem azt bizonyítja, hogy nem vagy jó műfordító, hanem azt, hogy nem ismered a nyelvünket. "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit." - mondta George Bernard Shaw. Szóval nem én mondtam, hanem egy zseni. Tanulj magyarul, míg nem késő!

A finnugornak nevezett nyelvek szavai között van úgy kb. 1000 db, amelyek úgy viszonyulnak egymáshoz, hogy az eltérések nagyon szabályosak. Emellett van egy rakás toldalék, amelyre ugyanez igaz. Ehhez még jönnek egyéb szerkezeti azonosságok (pl. tagadás igével [ennek részben már csak a nyomai vannak meg]). A közös szókincs ráadásul az emberi életmódokat tekintve régebbi (halászó-vadászó-gyűjtőgető életmódot tükröz), mint a török jövevényszavak (amelyek mezőgazdasági kultúrát tükröznek, ezeket egyébként jórészt még a honfoglalás előtt vettük át, és nem is abból a nyelvből, amiből a mai török lett, hanem egyéb türk nyelvekből). Mindezt jelen pillanatban csak a közös eredettel tudjuk magyarázni.

Ami a blogbejegyzést illeti: a finnugrászok a nyelvről beszélnek, nem a genetikáról, lévén, hogy nyelvészek, nem genetikusok. A népidentitás, a genetika és a nyelv három különálló dolog. A bejegyzés biztosan jót tesz a látogatottságnak, de annyira azért nem eredeti .-)

Érdeklődők tényleg olvassák el Nádasdy cikkét az ápr. 23-i És-ben, amire valaki már hivatkozott.

@alessandri:
Érdekes, rengeteg reneszánsz francia szöveggel találkozom és kérem a franciákat, hogy fordítsák le. Igaz nem nyelvészt, csak amolyan mezei népet. Nem tudják pontosan, csak néhány szót értenek.

@Fényharcos.:
toriblog.blog.hu/2009/03/17/mitoszok_nyomaban_i_a_habsburgok_es_a_magyar_ostortenet

@flamer: Mindenkinek leginkább a maga anyanyelve tűnik a leglogikusabbnak...
És mindenki, aki _jól_ beszél idegen nyelvet, tudja, hogy ott is megvannak azok a műalkotások, amelyeket rendkívül nehéz visszaadni akár magyarul.
Mondjuk Günther Grass egyértelműen kevésbé "teljes" magyar fordításban, mint eredetiben.

ne@sic!:
A logikusságot nem én mondtam, idéztem egy nem magyar anyanyelvű megállapítását. De igaz, hogy nem vagyok zseni, ezért megint idéznék, ha van türelme valakinek. Esetleg ismeri is!

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok-sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngélnálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmespár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet- és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Mért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtatvalahol.
Aki tipeg,mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés,
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . ..
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki 'slattyog', mért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog,mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog'az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, eloldalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt teke reg,
Elárulja kósza nesz
Itt kóvályog, itt ténfereg. . ..
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul,vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran,mért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .

@szaszni: Te valószínűleg semmilyen nyelven nem tudod megítélni, hogy az általad adott (amúgy nem túl nehéz) szöveg fordítása megfelel-e az eredetinek. Ráadásul 100%-os megfelelés nincs, még nem műfordításban sem.
De te ehhez nem értesz, csak a magyarkodáshoz.

@szaszni: Basszus, tudtam, hogy ezt az ótvar szart fogod benyomni, amiből egymillió példány kering a neten.

@szaszni: Erőltesd meg egy kicsit magad, s mielőtt "válaszolsz" olvasd el azt is, amit írtam. Tényleg nem hosszú, két mondat mindössze. Remélem, másodjára felfogod végre.

@szaszni: Van valami érved is, vagy tényleg csak annyit tudsz csinálni, hogy kamu idézeteket hozol híres emberektől?

@"the dragon": Na ez az a szint, ahova én már nem vagyok hajlandó lesüllyedni.

@szaszni: mert a francia helyesírás is rengeteget változott. Ha a Roland énekek át lennének írva úgy mint a Máriasiralom a franciák is többet értenének belőle. Mi magyarok egy modern nyelvre átírt változatot ismerünk. Azt a "mezei" magyart megnézném magamnak aki érti ezt:

O en e es urodu
eggen yg fyodum
Syrou aniath thekunched
buabeleul kyniuhhad.

Szívmelengető ez a topik, mondom én mint kezdő finnugrista. Néha szép látni, hogy az emberek hisznek a tudományban, és itt nagy részt hisznek benne.

Egyébként Vona nem finnugor, csak finnugor nyelvet beszél. Egy török sem mondaná magára, hogy altáji vagyok, egy német sem hogy indogermán.

Nálunk nagyon fel van fújva, túl van politizálva, nemzettudatkérdés van belőle csinálva nem tudom miért.

Arra meg visszatérve, hogy 2 idegenszívű ember találta ki: a forrásokból kiderül, hogy már jóval korábban foglalkoztak ezzel külföldön, főleg Németországban. De egyéb országokból is felfigyeltek a finn-lapp-obi-ugor-magyar nyelvek hasonlóságára.

@fittipaldi ügyes kísérlet egy kis zsidózásra de ez olyan durván nem nyert hogy az nem igaz. "zsidóknak is vannak jellegzetes arcvonásaik." -- nem mondod, az askenázi, a szefárd meg mondjuk a jemeni zsidóknak vannak arcvonásaik amiből kiderülne hogy zsidók? Azt sem tudod miről beszélsz.

@Leonard Zelig:
Korábban nem ezt nyomtam be, hanem egy népi szöveget, amit Bartók Béla zenésített meg. Ha esetleg ismered. Mármint Bartók Bélát. Ennyit a magyarkodásról. Neked meg jó műfordítást kívánok nyelvészkém. És jó nicknevet választottál, tényleg!

Üdv mindenkinek, aki még érez magában elég erőt, hogy egy tökéletesen parttalan, kizárólag érzelmek által vezérelt "vitában" vegyen részt. A tudományos megállapítások egzakt mivoltát kétségbe lehet vonni emocionálisan, de a finnugor vs. hun szembeállítással rendszerint előhozakodók érvrendszere szerencsés esetben is tautologikus (önmagyarázó): "Már hogy lenne finnugor, mikor nem is az, hanem hun?" Bocsánat, ezen a szinten alig néhányan lépnek túl, és ők is inkább írnak róla könyveket. Kétségkívül nagy, imitt-amott rögeszmés elszántság, valamint némi verejtékszag övezi ezeket a műveket. Nem aláznék egyet sem, mert a tiszta szándék, hogy tudatlan, vagy éppen "rosszul tudó" embertársak szemét ki akarja nyitni valaki, még akkor is becsülendő, ha egyébként teljesen abszurd, amit hirdet. De objektív megítélés szándékával olvasva ezen művek többsége... háát, én nem is tudom. (Ld.: "Bronzkori magyar írásbeliség", "Pál-Ősü Elek űr-ős tudatása az Isteni beszédről" és társaik.)
@szaszni: Latinra kétségtelenül lefordítható, az egy olyan nyelv, hogy a legfinomabb rezdülésnyi, árnyalatnyi különbségek is átvihetőek, pl. a szórendi "szabadság" miatt. Mondható, hogy a magyar nyelv kivételesen alkalmas az ókori görög ill. latin időmértékes művek visszaadására, talán az összes többinél is jobban. Most akkor rokonaik lennénk? Non credo.

En nem vonom ketsegbe a magyar es a finn nyelv rokonsagat. Nyelvrokonok vagyunk.Nyelv. A genetikai allomanyuk pedid ertelemszeruen a foldrajzi helyzetunkhoz, tortenelmunkhoz kotheto. Nagy, magyar vezerunk, Usztics Matyas is neve alapjan vlhol talana szerb gent az ereiben.En meg tudom hogy totot es lengyelt.Kis szerencsvel osztrakot is.Kulturank detto.
szerintem.
dana
U.I.:En a hiros parlamenti kemping-kor mikor elmentem megnezni azon a tablan nevettem a legnagyobbat amin a kovetkezo allt: Magyar tudosok ne hazudjatok!Nem vagyunk mi finnugorok, a hunoktol szarmazunk!

Erre a bejegyzésre is jött annyi idióta, mint az én élménybeszámolómra :-)

@bm613: A te elmenybeszamolod egy normalis iras volt. Ez pedig rovid, tudomanytalan es provokativ. :)

Nem értem, senkit sem zavar, hogy a postban ez a mondat szerepel:

"Az alábbi képen világosan latszik, hogy a finnekkel és az észtekkel nem nagyon mutatunk rokonságot, géntérképünk inkább a románokhoz, a szerb-horvátokhoz és a csehekhez hasonlít."

és közben az észtek nincsenek is a képen, a baltikum egy az egyben ki van hagyva.

Vagy lehet-é, hogy a poszt senkit nem érdekel, csak nyomatja mindenki a magáét?

@ikri:

Szó se róla, készséggel elhiszem, hogy a négerek nagyon logikusak. Elvégre sok idejük van gondolkodni, miközben ülnek a homokban és túrják az orrukat...

@szaszni: Megérted, mert tanultad az iskolában. Keress olyan ősi szöveget, amiről még nem hallottál.
Az egyébként tény, hogy a magyar VISZONYLAG keveset változott az első írásos emlékek óta, talán azért, mert nagyon eltérő nyelvekkel volt körülvéve, amelyek így maximum a szókészletükkel tudtak rá hatni (nem vagyok szakértő, ez csak amolyan amatőr okoskodás). Lehet, hogy még abban is igazad van, hogy a francia, mely eleve a középkorban alakult csak ki, sokkal többet változott. Az angolról pedig ez köztudott: Shakespeare 400 éves szövegeire nagyon sokan mondják, hogy jóval kevésbé érthetőek egy mai angolnak, mint nekünk a Mária-siralom. De ettől még nem különleges a magyar nyelv.
Tudod, melyik az az európai nyelv, amely tényleg olyan keveset változott, hogy a beszélői állítólag kb. tökéletesen megértik a 800-1000 éves szövegeket? Az izlandi. És az sem azért, mert különleges, hanem mert elszigetelten fejlődött, még szavakat sem kapott más nyelvekből.

@"the dragon": Kívánom, hogy élj olyan nyomorban, mint az afrikaiak nagy része. De őszintén... az ilyen alak azt érdemli.

@szaszni: meglepődnél, az angolban pl mennyi nüansz van azon kívül, hogy menni = to go

@bm613: vagy a litván.

@bm613: ez tetszik, énidióta el is megy most a dolgára, csak még azt felejtette(m) ki a komment(em)ből, hogy feljebb a krónikásainkba vetett bizodalom is nagyra volt értékelve (hogy germanizmus is ejttessék).
Nos, ezek azért annyira nem voltak képben. Lásd a "bécsi szablya" története...
Peace.

@iovialis: Akinek nem inge...

@Alf: Jogos, a magyar-eszt genetikat meg mashol olvastam es butan belekevertem ebbe a tortenetbe. Javitom!

A posztíró téves következtetést von le valós információkból. Magyarán: hazudik.

A "magyarok" _nem_ rokonai genetikailag románoknak, szerb-horvátoknak és cseheknek. Kicsit sem.

Ellenben a romániában, a vajdaságban és felvidéken élő magyaroknak valóban rokonai. Meglepő módon.

Ahogy a "magyarok" nem rokonai a németeknek sem, de a magyarországi svábok azok.

Döbbentes, nyilván.

Tényszerű, hogy csak azok vannak meggyőződve a magyar nyelv semmilyen más nyelvhez sem hasonlítható gazdagságáról akik nem beszélnek(jól) más nyelveket. Milyen nagyon- nagyon szegény pl. igeidőkben a magyar. Minden külföldi barátom nagyot néz, mikor megtudja,hogy csak három van.

@bm613:
No és akkor nem érdemes azon gondolkozni, hogy a magyar, amelyik a világ egyik legnagyobb ütközőpontjában fekszik, a legnagyobb keveredésnek van kitéve, hogy maradhatott VISZONYLAG állandó?

@bm613:

Anyukád biztos büszke rád, amikor így felböfög belőled a rosszindulat...

@bm613: "Tudod, melyik az az európai nyelv, amely tényleg olyan keveset változott, hogy a beszélői állítólag kb. tökéletesen megértik a 800-1000 éves szövegeket?"

Nem csak allitolag. Velem az elso ev vegen mar 700 eves szovegeket olvastattak az egyetemen.

@alessandri:
Könyörgöm, nem én mondtam hogy gazdag a magyar nyelv. Idegen anyanyelvű embereket idéztem. Miért nem lehet azt olvasni, amit írtam?

@szaszni:

"Mondjuk, hogy nincs még egy nyelv a földön, amelyik olyan gazdagon, színesen tudná kifejezni magát. No és arról, hogy alig változik?"

Mindkettő hatalmas tévhit.

@bm613: Shakespeare egy bármennyire művelt angol számára teljesen érthető, érdemes megnézni modern helyesírás szerint átírva, nincs benne semmi különös:
www.shakespeare-literature.com/Hamlet/1.html

@szaszni:

Amikor orosz iskolába jártam, ott hasonló nem-orosz szerzői listát mutogatták az orosz egyediségéről. Abban pedig minden orosz - kivéve a nyelvészeket - egyetért, hogy az orosz a legkifejezőbb nyelv a világon... :-)

Szóval ezek tévhitek, melyekkel minden országban találkozhatsz, ottani nem-szakértőktől és olyanoktól jellemzően, akik nem tudnak más nyelven kielégítő szinten.

A magyar NEM különleges nyelv, nem gazdagabb, nem kifejezőbb, nem jobb, nem szebb. Európában maximum az a különlegessége, hogy a legtöbb európai nyelvvel nem tartozik azonos nyelvcsaládba.

@cz4: De, itt olyan fokú keveredés van, hogy nem igazán lehet gének alapján elkülöníteni a közép-európai népeket.

@"the dragon": Anyámat egy ilyen senki nem emlegetheti. Szar ember vagy, és ezért fenntartom az előbbit. Élj csak úgy, mint a legtöbb fekete...

@Lodovik Trema: Akkor te is állítod :-)

@alessandri:

"Tényszerű, hogy csak azok vannak meggyőződve a magyar nyelv semmilyen más nyelvhez sem hasonlítható gazdagságáról akik nem beszélnek(jól) más nyelveket"

Ez így igaz.

@birca maxval:
Na most nem értem, hogy kikkel vitázom? Van itt angol vagy francia anyanyelvű kommentelő. A nyelvvizsgával ne gyertek. Nekem is van kettő. Nem lóvári! Igaz, hogy nyelvész nem vagyok, ezért idéztem irodalmárokat. Nem magyar irodalmárokat és nem kamu idézeteket. El lehet olvasni az eredeti interjúkat is. Vagy valakinek nagyon fáj, hogy az amerikaiak Szilárd Leóékat ufónak vélték? Ez tényleg magyarkodás? Mi van itt emberek?

@szaszni:

Nem állandó. Minden élő nyelv változik. A magyar is. A holt nyelvek nem változnak.

@bm613:

Ha úgy élnék, akkor most megkeresnélek egy bozótvágó társaságában...

@birca maxval:

Az orosz nyelvet nem véletlenül tarják olyan sokra, elvégre egy néger találta ki, akikről az imént bizonyosodott be, hogy nagyon logikusak.

@szaszni:

Sok mindenről lehet hozzászólásokat idézni, ez még semmit sem jelent.

Ajánlom neked ezt a fórumot, hasznos lesz:
seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewforum.php?f=52

A nyelv és a gének néha teljesen más utat járnak be. Egykor nagyon magával ragadott az orientalista romantika, sok előadásra jártam.
Számomra az olvasottak, hallottak és tanultak alapján az alábbi fogalmazódott meg: a magyar nyelvet nem a honfoglalók hozták be, hanem itt már korábban kialakult. A székelyek is már azt beszélték.
Mikor németet tanultam, akkor döbbentem rá, hogy mennyire hasonlóan mondunk bizonyos kifejezéseket, és ez nem kizárólag a nyelvújítás korából származhat.
Tehát az ázsiai bevándorlások (hun, avar, onogur) kezdetével kialakult egy kb. Bajorországig terjedő nyelvi terület, amely szépen szedte magára a germán, szláv, iráni és török elemeket. Ebből lett többek között a német, cseh és magyar nyelv is, csak míg az előbbiekben domináns maradt a germán ill. szláv, addig nálunk a felismerhetetlenségig összekavarodott mindegyik.
Népek esetében meg nagyon érdemes találgatni, harmadában északi típusú (germán-szláv), harmadában balkáni, harmadában meg turáni nép vagyunk. És ez így volt pont jó! :-)

@szaszni: Nyilván találnánk hasonló dicsérő idézeteket más nyelvekre vonatkozóan is, hasonlóan nagynevű emberektől.

@"the dragon": Jaj, jaj. Most félek. Nagyon.

@szaszni: Belinkelnéd az idézeteid eredetijét, hogy el tudjuk olvasni? (A Google nem nagyon akarta megtalálni őket, gondolom, ez is része a magyarellenes összeesküvésnek.)

@birca maxval:
Azt mondtam, hogy alig változik, nem azt hogy állandó. Később néhány okos ember hozzátette, hogy VISZONYLAG állandó. De legyen nektek karácsony, beszéljük meg szuhaéliül, hogy "Űztön űzte kis sereggel,
éjten éjjel, reges reggel,
át az éren, át az áron,
fegyveres népű határon.
Csodaállat, csak elillant,
lombokon át, ha megcsillant.
Csak a nyomát hagyta minden
füves földön, fájó szívben."
Várom a megfejtéseket!

@bm613: Egyébként ha úgy élnél, nem lenne neted, és csak a törzsbeli társaidnak tudnál faszságokat ugatni. Viszont ők aztán tényleg belédállítanák hamar a machetét.

@szaszni: Elhiszed, hogy egy kelet-afrikai meg szuahéliül tudna olyat írni, amit soha a büdös életben le nem fordít senki hiánytalanul magyarra?

@szaszni: Minden nyelvben talalni szep dolgokat. Az izlandiban pl. a szamitogepet "tolva"-nak hivjak - a szo eredete pedig a "tala" (szamolni) igeben es a "volva" (boszorkany) szoban keresendo.

Magyarul ezt hogyan fejezed ki?

@szaszni: Azért majd egyszer nézz bele egy etimológiai szótárba, nagyon tanulságos olvasmány, ráadásul valamennyire datálva is van a szavak megjelenése.

@szaszni: Tudok meg egy ilyet izlandiul. A telefont (amit mi atvettunk az angolbol) ok "Simi"-nek (ejtsd: szimi) mondjak ami egy osi viking szo a fonalra.

@szaszni:

Sajnos régen tanultam szuahéli nyelven, már csak 50-60 szóra emlékszem. De ez egy vers. Nem láttál még más nyelven versett?

@bm613:
Nem kétséges, de valószínűleg könnyebb dolga lenne a magyar fordítónak!

@Auris: bocsi, de ez egy picit erőltetett ám!
na jó, nem is picit!

De jó lenne, ha valaki valóban utánaolvasna, és rájönne pár dologra, ami amúgy egy iskolázott ember számára (a cikkszerző nyilvánvalóan nem az) egyértelmű:

1) A nyelvrokonság nem biológiai rokonság. Köze nincs hozzá. A nyelvrokonság ettől még jelenthet biológiai rokonságot is, de nem egy példa volt a "nyelvátvétel" intézményére a világ népeinek történelmében.

2) Minden nyelvcsaládot a két legtávolabbi tagjáról neveznek el. A finnugor nyelvcsaládban a két legtávolabbi tag a finn és az ugor, mondhatni, magyar. A mi legközelebbi nyelvrokonaink éppen kihalóban vannak, mint önálló nemzetiség, mint önálló nyelv, az pedig a hansi és manti, Oroszországban, a nagyon erős szovjetizálás majd oroszosításnak köszönhetően.

3) A magyar nyelv ún. finnugor nyelvcsaládba való besorolásának bizonyítékai olyannyira meggyőzőek, mint az evolúció, vagy esetleg a gravitáció bizonyítékai. Ez mind kutatható, és nem azzal kell foglalkozni, hogy milyen származású volt Hunfalvy vagy Budenz, mert akkor már megjegyzem, hogy Vámbéry meg zsidó volt, és ő bizonygatta a magyar-török nyelvrokonságot. Pontosan annyira teljesen mindegy Hunfaly és Budenz, mint Vámbéry felmenőinek nemzetisége, mint az, hogy Darwin meg angol, Kopernikusz meg lengyel volt.

4) A nyelvről való általános tudásszintje egy nem-nyelvész egyetemistának is pont annyira homályos, mint a kvantumgravitáció működésének mikéntje egy nem fizikus számára. Ám a legtöbb laikus, mivel nap mint nap használja a nyelvét, meg van róla győződve, hogy ért is hozzá, és hogy a tudósok csak direkte hülyeségeket mondanak, nemzetellenes érdekből.

5) A magyar nyelv igeideinek száma KETTŐ! Van egy jelen, és egy múlt időnk, a jövő időnk a XX. század elején kikopott, azóta segédigével fejezzük ki azt. A magyar nyelv egyáltalán nem gazdag -- ugyanis minden nyelvre jellemző egy taxonómia, azaz, hogy csak annyi nyelvi elemet tart fenn, ami a sikeres kommunikációhoz szükséges. A magyar nyelv azért gazdag pl. ragozásban, mert másban meg szegény.

6) Vonatosi Márió · konzervatorium.blog.hu 2010.05.02. 19:56:36 által beidézett irodalomlista helyett én csak egyet ajánlok, Domonkos Péter könyvét, Szítiától Lappóniáig címűt. Az irodalomjegyzék túl száraz, unalmas, ezt a könyvet valóban megéri elolvasni.

7) Mellékesen megjegyzem, hogy a nyelvrokonság alapja a nyelv szerkezetének alapja, mivel a nyelv szókészlete változik a leggyakrabban és leggyorsabban a kulturális hatások miatt. Erre jelen pillanatban is lehet példákat látni -- terjednek az angol szavak, és teljesen elmagyarosodnak (ettől lesznek idegen szavak helyett jövevényszavak). Tehát a nyelv szókészletével példálózni tudománytalan! A szerkezetén azt kell érteni, milyen fajta, milyen fajta ragozás jellemző rá, milyen fajta mondatszerkesztés, illetve, van egy nagyon specifikus szókészlete: az ún. alapszókincs, az a párszáz szavas szókészlet, ami a lehető legegyszerűbb nyelvi megjelölő elemeket foglalja magában. Innentől kezdve pedig a szabályosan kimutatható nyelvi változásoké a főszerep. Mindegy, nem ragozom, nem is fogok visszanézni ebbe a topicba, csak megjegyzem, hogy jószándékból nyittatott, de a hobbimagyarok játszóterévé vált. További szép napot.

@bm613: Sőt, kapsz két linket:
epa.oszk.hu/00000/00022/00259/07666.htm
englishhistory.net/keats/poetry/odeonagrecianurn.html
Tóth Árpád művészien fordította Keats versét, színvonalában méltó az eredetihez, de nem tudta (és más sem tudta volna) tökéletesen visszaadni a kifejezéseit. A versfordítás mindig félig-meddig új vers írása az eredeti alapján, pláne ha egymástól távol áll a két nyelv.

@bm613: De, itt olyan fokú keveredés van, hogy nem igazán lehet gének alapján elkülöníteni a közép-európai népeket.

Téves. Czeizel szerint a nemzetiségek a vártál sokkal jobban megőrizték különállásukat. A keveredés leginkább csak az utolsó évtizedekre/ fél évszázadra jellemző.

@szaszni:
alimfukuza jeshi dogo
mimba kwa Yesu usiku, muda asubuhi
kwa njia ya mshipa wa, bei ya,
Silaha mpaka wa watu wao.
Csodaállat slipped tu mbali
kupitia majani, ambapo iliwaka.
Tu kuwaeleza kushoto wa yote
nyasi chini, moyo unauma.

Szerintem nagyon szép és kifejező így is.

@bm613:
"De, itt olyan fokú keveredés van, hogy nem igazán lehet gének alapján elkülöníteni a közép-európai népeket."

Idézet volt, nyilván.

@flamer:
De lehet, hogy ok szakadtak ki a mi csaladunkbol, es nem forditva...

ev house ház
evli married házas
evlilik marriage házasság

Bu şapka küçük
This hat is small
Ez a sapka kicsi

Rejtvény:
Cebimde çok küçük elma var.

@szaszni: francia vagyok és megtanultam az ufonyelvet. Nem lehetetlen. Ez is csak egy nyelv amelyik megtanulható

@zaffarano: A rejtvényeddel azt akarod kifejezni, hogy a török és a magyar rokonok? Mindenki tudja, hogy vannak közös szavaink, de ahhoz kell némi IQ, hogy az ember megértse, ez még nem rokonság, csak egymásra hatás...

@Lodovik Trema: Számorkány :)

De a témához is hozzászólva: nem vagyok szakértő, de az számomra is ismert, hogy a genetikai rokonság nem azonos a nyelvrokonsággal. Laikusként nekem is fura ez a finnugor elmélet, de nem fáj különsebben. A genetikai kevertség is elég nyilvánvaló szerintem. Namármost, ami miatt írok, az az, hogy szerintem sok jóérzésű emberből alappal vált ki nemtetszést ez a cinikus "tudományos" valami, hogy "magyarok márpedig nincsenek", hiszen lám-lám a géntérkép is megmutatta. Erről annyi a véleményem, hogy "magyarok mérpedig vannak", hiszen másülönben nem maradhatott volna fenn a nyelvünk, amely török, szláv, német stb. jövevényszavakkal együtt is egyedi, és jelentősen eltér a szomszéd népek nyelvétől, sőt, minden más európai nyelvtől. Ehhez igenis az kellett, hogy a honfoglalástól napjainkig mindig legyen egy "kritikus tömegnyi" magyar a Kárpát-medencében, aki képes volt továbbadni a nyelvet az újonnan érkezőknek. Ez genetikalag más kritikus tömeg lehetett a tatárjárás után és a 19. században.

So, we´ll go no more a roving
So late into the night.
Though the heart be still as loving.
And the moon be still as bright.

For the sword outwears its sheath.
And the soul wears out the breast.
And the heart must pause to breathe.
And love itself have rest.

Though the night was made for loving.
And the day returns too soon.
Yet we´ll no more a roving
By the light of the moon.

Alapvetően nem érdemes összekeverni két fajta rokonságot: a genetikait és a nyelvit (van azonkívül még pl. néprajzi, vallási és hadd ne soroljam miféle) A poszt éppen ezt teszi: a finnugor téma kapcsán európai géntérképet emleget.
A finnugor rokonság CSAK nyelvi és sok nyelvész szerint egyszerű nyelvcsere eredménye.
Az ótörökök törzsek által (és elsősorban nem a hódoltság miatt!) a törökökkel már néprajzi, nyelvi és genetikai(!) rokonság is van.
De ha már géntérkép: ez az "európai gének" megoszlását vizsgálja százalékos arányban. Hogy itt Európán belül mely népek mekkora "átfedésben" vannak. Nemigen törődik azoban a legtöbb népet meghatározó, a többiektől elütő génekkel. Azt például kevesen tudják, hogy a magyar nép géntérképében még mindig az (egyik?) legerősebb a turanid típus. Kb. 30%!!!!! Ez pedig egészen más rokonság, mint a finnugor, amit annyira erőltetnek, s sokkal nagyobb arányú, mint bármelyik, amelyikkel itt keveredtünk 1000 év alatt.

@Lapuli: A posztban nem erdemes melyebb ertelmet keresni - foleg a latogatottsag novelese motivalt es a tudasom sincs meg ahhoz, hogy ilyenbe askalodjak.

Ket dolog miatt irtam ezt a posztot. Egyreszt nekem Vona beszedebol ugy tunt, mintha O is keverne a genetikai es nyelvi rokonsag fogalmat, masreszt a szeljobbal osszefuggesben ra akartam vilagitani, hogy genetikailag mi pont ott vagyunk, ahol foldrajzilag is (szlavok tengereben).

A kulturank es a nemzeti identitas az mar egy masik kerdes es ebben igazad van - de en ezt nem is emlitettem sehol.

@csongorbela: Neked is leirom: Azert emlegettem genetikat, mert Vona kijelentesebol ugy tunik, mintha o is belekeverte volna a dolgot.

@birca maxval:

Nem barangolunk hát többé
Ily késő éjszakán,
Bár a szív még mindig szeret,
És a hold is minket lát.

A kardról lefoszlik a hüvely,
S a testből elszáll a lélek,
És a szívek csendesülnek,
S a szerelem így szól: békét kérek.

Bár az éjjel a szerelemért él,
És a nappal visszatér hamar,
Nem barangolunk már többé
A hold ragyogó fénye alatt.

@alszakall:
kösz:) bár nem vagyok Watson Crick bubusa:)
csak szegénygyógyász:)

@cz4:
mióta (majdnem)ingyen van a repjegy:)

ahhoz hozzá vagyok szokva itt a több mint egy év alatt, hogy mindenki ért a joghoz, szociálpolitikához, közgazdaságtanhoz, szociológiához. Az viszont teljes újdonság, hogy ennyi nyelvész-genetikus lepte el a blog.hu-t.

@Lodovik Trema: Mondom, én a genetikai részét és a nyelvi részt is elfogadom. Értem a szándékodat is, és alapvetően egyet is értek. Nyilván ez a ködös múltidézés (múltgyártás) sehova nem vezet. Csakhogy ez a provokatív hozzáállás nemcsak a turulos magyarokat bosszantja, hanem szerintem sok jóérzésű embert is.

@bm613: Ügyes...

@Lapuli: Ha már a jóérzésű embereket külön említed ezektől, az pozitív :-)

@Nádasi Balázs:
itt nem PhD-t osztanak:)

@Lapuli: Akiket bosszant, azokat nem azért bosszantja, mert jóérzésűek, hanem azért, mert segghülyék az adott szakterülethez.
Az mondjuk nem bosszantja őket, hogy nincs külön magyar gravitáció, meg hogy a magyar égen nem magyar csillag ragyog?

Vajon azok (gyakran "papgáboristák"), akik ilyeneket állítanak, mint pl. hogy a magyarok a legősibb, legnemesebb, legszentebb, legistentőlvalóbb stb. nép (vagy anakronisztikusan szólva: nemzet), tisztában vannak vele, hogy egyszersmind a leginkább is gyalázzák a magyarságot? Hisz ezek szerint mi buktunk a legnagyobbat onnan a csúcsról.

@zaffarano: Attól, hogy vettünk át a törököktől szavakat, még nem lettünk rokonok. Ahogy az angol sem lesz a magyar nyelv rokona, akárhány angol szót is veszünk át a modern korban. Az alapvető szavak finnugor eredetén ez nem változtat.

Ahogy a legtöbb nyelv, a magyar is rengeteget fejlődött az újkorban, logikusabbá, kifejezőbbé vált a nyelvújítás által.
A mai átlagangol nem érti Shakespeare-t, a franciák igen nehezen értik meg a Roland éneket, mi magyarok meg a középkori birtokiratokat. Volt nemrégiben szerencsém egyhez, hát komolyan kínszenvedés kihámozni, hogy mi a francot is akarnak ezek itt most leírni.

@bm613: "Ezekről" az a véleményem, hogy ha nem söpörnének le minden érvet agresszíven az asztalróla kanonizált elméletek hívei (é most itt nemcsak az őstörténetre meg a nyelvtörténetre gondolok), akkor "ezek" nem is lennének. A szélsőségek nemcsak úgy idepottyannak.

@calam:

Ez csak azért van, mert keveset foglalkoztál őstörténeti érintettségű témákkal. :)

@bm613: Ez csak egy ártatlan adalék a fenti vitához, nem foglaltam állást a török nyelv rokonságával kapcsolatban.

@flamer: Ki beszélt külön magyar csillagról??? Egyszerűen csak annyi, hogy engem is irritál, ha az arcomba tolják, hogy magyarok tulajdonképpen nincsenek is, hiszen genetikailag keveredtünk a környező népekkel. Nekem ez nem fáj, nem utálom a szlovákokat meg a románokat se, de a nyelvünk létezése igenis bizonyítja, hogy mégiscsak különbözünk tőlük. Ennyi és nem több, nem kell túlmisztifikálni sem, de azért ne essünk a túlsó végletekbe se.

@Lapuli: Az a baj, hogy nincsenek igazán érvek, amiket le lehetne söpörni az asztalról.
Vannak mindenféle meredek kijelentések (a kedvencem továbbra is az, hogy "a magyarok DNS-e kilencszer csavarodik, pont, mint a Szíriuszról a Földre jutó fény"), amik mögött abszolút semmi sincs, úgy kamu, ahogy van. Ott vannak a mindenféle amatőr sumerológusok, érdemes elolvasni azt, amit Auris idekopipésztelt, elég jól látszik, hogy rettentő baromság az egész. Egész egyszerűen akkora marhaságokat beszélnek az "ezek" alatt értett futóbolondok, hogy azzal nem nagyon van értelme foglalkozni.
Ja, igen, és persze nem csak úgy idepottyantak, ilyen idióták mindig is voltak.

@DSI Builder: értem, az A komplex tudomány. Egyszer láttam egy faszit az echo-n, még ott volt az az agyament pörzse. Az beszélt valami kurultaj fesztiválról. Elég ijesztő volt.

@Lapuli: Érveléssel hiába próbálkoznak. Lepereg róluk.

@Lapuli: azt honnan sikerült összehoznod, hogy a magyarság genetikai alapokon szerveződik? Ez baromság.
Nyilván, ha baromságokban hiszel, akkor előbb-utóbb bele fogsz szaladni abban, hogy a valóság más, és az fájni fog, c'est la vie.
Egyébként - ha jól megnézed - te is arról beszélsz, hogy létezik magyar nyelv meg magyar kultúra (sőt, létezik a magyar nemzet, ami olyan emberekből áll, akik _magyarnak vallják magukat_), nem pedig arról, hogy létezne a magyar, mint génkészlet.

@flamer: Jó, most nekem konkrétan László Gyula kettős honfoglalás-elmélete jutott eszembe, azért is majdhogynem kiátkozták ezért. Vagy teljesen. Ez az agresszív hozzáállás, amit Te is bemutatsz: "Egész egyszerűen akkora marhaságokat beszélnek az "ezek" alatt értett futóbolondok, hogy azzal nem nagyon van értelme foglalkozni." csak arra sarkallja az arra fogékonyakat, hogy valami összeesküvést sejtsenek a háttérben.

@Lapuli: Az "arra fogékonyak" mindenképpen összeesküvés-elméleteket fognak gyártani, nem hiszem, hogy ezen mostanában lehet változtatni. Ahogy azon se, hogy az értelmesebbje ilyen azután érdeklődjön, hogy mitől lesz ez baromság, meg ilyenek. Ja, és azon se, hogy az előbbi csoport nagyobb, mint a második. Sajnos.

A rádióban is kb ezt mondta Czeizel Endre, hogy nem sok alapja van genetikailag a finn-magyar rokonságnak.

@flamer: Neked honnan sikerült összehoznod, hogy szerintem a magyarság genetikai alapon szerveződik. Nehéz úgy vitatkozni, hogy el se olvasod, amit a másik írt. Ezt írtam

"Ehhez igenis az kellett, hogy a honfoglalástól napjainkig mindig legyen egy "kritikus tömegnyi" magyar a Kárpát-medencében, aki képes volt továbbadni a nyelvet az újonnan érkezőknek. Ez genetikalag más kritikus tömeg lehetett a tatárjárás után és a 19. században. " Értsd a 13. századi és 19. századi magyarság genetikailag különbözött ugyan valószínűleg, de mindkét esetben magyarok voltak. Ebből hogy jön ki, hogy szerintem a magyarság genetikai alapon szerveződik?

@Lapuli:
Nézd, úgy jött ki, hogy van az a szigorúan genetikai állítás, hogy a magyarok nem alkotnak genetikailag elkülönülő csoportot itt Közép-Európában, és ebből neked az következik, hogy szerintük nem is léteznek magyarok, ahogy írod is:

"magyarok tulajdonképpen nincsenek is, hiszen genetikailag keveredtünk a környező népekkel"

Mégegyszer mondom: az eredeti állítás szigorúan genetikai volt. Nem volt semmi kultúrális, nyelvi, identitásbeli vetülete, csak a gének.

@flamer: Ez éppenhogy nem a saját véleményem, hanem mások tálalják így ezt a genetikai-témát.

@Lapuli: Kik? Odamegyek és elmondom nekik, hogy hülyék. (Vagy mondjuk ezt megtehetnéd magad is, ahelyett, hogy úgy adnád elő a véleményüket, mintha a sajátod lenne.)

@bean: te mindenben zsidózást látsz? üldözési mániád van, keress fel egy pszichológust, ostoba.

@szaszni: A Szilárd Leó-képhez adalék: nálunk ugyancsak jól ismert az a történet, hogy az USA tudományos akadémia egyik ülésén késik az elnök, mire az alelnök így szól: Uraim, amíg az elnök úr megérkezik, nyugodtan beszélhetünk magyarul! Nos, ezt a sztorit szóról-szóra ugyanígy ismerik a lengyelek is, csak persze ott lengyelül beszélgetésre szólít fel az alelnök.

@Gyáli úr:
Hát bizony, buktunk egy párszor! Most is éppen bukóban vagyunk. Már ami a kommentelőkek illeti...

@Takeda Shingen:
Éljen a lengyel-magyar barátság! Nem beszélt hülyeséget az az alelnök, valamikor Lengyelország Magyarországhoz tartozott, vagy fordítva. Ki-ki a saját izlése szerint...

Valóban, a pszichiátrián tényleg nem finnugornak nevezik az ilyet.

@szaszni: Vitakeptelen vagy, szaszni. :/

@flamer: Csak annyi, hogy érthető, hogy sok emberből ellenállást vált ki az, hogy egyesek a magyarság valamifajta felsőbbrendűségét próbálják meg bizonygatni: "előkelő" származás, különleges tehetség, isteni eredetű nyelv stb. Ezzel lehet vitatkozni, alá lehet támasztani tényekkel, kutatásokkal. (Veled ellentétben úgy gondolom, hogy érdemes is, hiszen nem mindenki síkhülye, aki elhiszi. Pl. van olyan tizenéves, aki nem emós lesz, hanem ilyenekben kezd el hinni- de nem szükségszerű, hogy "úgy is maradjon"). Arra hívtam fel a figyelmet, hogy amikor a genetikai rokonságot elemezgetjük, sokan esnek abba a hibába, hogy nagy ügybuzgalmukban már a magyarság létét kezdik el tagadni- közvetve természetesen, genetikai alapokon. Ajánlom figyelmedbe pl. a Szvatopluk lovasszobrot Budapestre! c. Index topikot :)

@Takeda Shingen: Ez a mondat nem a tudományos akadémia, hanem állítólag vhol a Manhattan projekt táján hangzott el, ráadásul többé-kevésbé hihető is, hiszen elég sok magyar dolgozott ott ahhoz, hogy előfordulhasson, hogy valamelyik megbeszélésen csak magyarok legyenek (viszont lengyelek pont nem nagyon voltak ott).

@Lodovik Trema:
Szerinted a sárdobálóba nem fér bele egy kis humor? Ja, hogy ez nem volt az? Szerintem az a baj, hogy aki külföldön él, kezdi elfelejteni, hogy milyen amikor megpróbálják kétségbe vonni az eredetét. Ne vitatkozzunk ezen. Hagyjunk meg mindenkit a saját hitében! Csak azért maradhattunk magyarnak, mert igyekeztünk elhinni, hogy valóban azok vagyunk. Van egy érzés, ami nem magyarázható. Senki ne vonja kétségbe! Én sem akarom mástól ezt elvárni!

Az elmúlt hónapokban cirka 5-8 kutatásra vonatkozó elemzést olvastam erről a témáról. Az elemzések egy része azt bizonygatta, hogy a magyar gének teljesen beilleszkednek a környezetükbe, egy részük pedig azt, hogy a magyarok genetikailag egyáltalán nem illeszkednek be a környezetükbe.

Szóval én úgy látom, hogy ebben a kérdésben a tudomány még egyáltalán nem tart ott, hogy megalapozott véleményt alkosson.

Viszont finnországban a kocsmákban volt alkalmam sokakkal beszélgetni a finnugor témáról. Egy részük a finnugor vonalat bizonygatta, egy jelentős részük viszont arra tette le a voksot, hogy a finnek tulajdonképpen vikingek, akik mindig is ott voltak ahol most és komoly harci sikereket értek el hajdanán.

@Takeda Shingen: Ha hihetunk Marx Gyorgy "Marslakok erkezese" cimu konyvenek, akkor ez a sztori Szilard Leo, Wigner Jeno es Neumann Janos kozott jatszodott le, valamikor az atombomba fejlesztese idejen, de semmikeppen sem a tudomanyos akademian.

@Pipas: A Forma-1-es sikereiket nem is vitatja el senki:)

@DieHappy:
Ez tényleg így van. De miért ne melegíthetné ez a keblemet? Legalább ennyit hagyjatok! Nem állhatunk ki a világ elé egy McDonald's-al népszerűsíteni magunkat. Van a magyar zene, meg a magyar nyelv. Ismeri valaki a Cantata Profana-t? Csak tiszta forrásból! Mindenkinek a saját forrásából!

@szaszni: En nem mondtam, hogy ne melegitse. Ez legalabb nem placebo :)

Nem azt kommentálnám, hogy a magyar mivel rokon nyelv, de gondolkodtatok már azon, hogy - ha megnézzük az etimológiai szótárt, akkor van kb. 700 finnugor szavunk (nagyrészt nem használt) és van pár ezer ótörök eredetű (nem hódoltság kori) szavunk. kb 70 ezres alapszókészletet figyelembe véve ez azt jelenti, hogy nyelvünk 90 százaléka "jövevény szó". Kb. 1%-a finnugor. Mit jelent szerintetek az, hogy "magyar"?

@cantata profana: Nagyon elmés levezetésed után kb. az összes nyelvet két " -jel közé teheted és summásan belökheted bármely fórumra.

Teljesen jó például ,hogy a wikipedián a magyar nyelvnél ótörök szót nem is találni...

Ki volt az az állat, aki ezt a "géntérképet" csinálta? Jugoszláv génminta?. Brühühü...

nincs ebben semmi különös. Magyar szó az amelyik magyarnak vallja magát

@cantata profana: "nyelvünk 90 százaléka "jövevény szó". " ezt meg honnan szeded? Ezt a baromságot!

Ez a géntérkép döbbenetes!
Egyrészt megnyugtat a magyarság származása kapcsán, most már biztosra veszem, hogy legalább akkora majmok vagyunk, mint az európai nemzetek többsége...
Na de a finnek...
Nem lennék a helyükben! Nem lepne meg, ha a XXI. század genetikájának legfőbb irányzatává válna a finn genom feltérképezése.

És higgyétek el, sok minden kiderülhet.
- pl. megdőlhet az emberek és a főemlősök közös ősének elmélete és a több közös ős model válhat uralkodóvá a tudományban,
- vagy pajzsán történésekre derülhet fény és még némely legeltetett patások is képbe kerülhetnek.

Vonának igaza van. Én sem szeretnék finnugor lenni.

@szaszni: miért van az, hogy amikor van egy rakás tényleg elhangzott szép szó a magyar nyelvről, akkor a netharcosok vagy teljesen alaptalan "idézeteket", vagy azok elferdítését (a te esetedben most) másolják csak egymásról?

@cantata profana: nyelveknél soha nem a szókincset nézik eredetügyileg, hanem a szerkezetet, az sokkal állandóbb és sokkal beszédesebb ilyen szempontból, mint a gyorsan változó szókincs.

@Thulsa Doom: te meg olvass bele egyszer egy etimológiai szótárba, tényleg nem sok echte uráli szavunk van.

@iovialis:
A "nagyra volt értékelve" nem germanizmus. Ha mégis, akkor Arany János, Vörösmarty meg egy sor más klasszikus író nem tudott magyarul, mert csőstül lehet tőlük ilyent idézni.

@Nádasi Balázs: Nagyszerű hozzászólás volt, nincs is hozzáfűznivalóm, köszönet érte!

@flugi_:
Már most milyen idézet elferdítéséről volt szó? A csak tiszta forrásból? Nem tettem idézőjelbe, csak hozzáfűztem a magamét. Bartók is úgy gondolta, hogy minden nemzetnek a saját forrásából kell merítenie. Aki ezt nem érti meg, az hülye. Másrészt a Cantata Profana meg pont a nemzetek békés egymás mellett éléséről szólna, de meghagyva mindenkit a saját gyökerénél. Netharcos nem vagyok.

@Pipas: Ez az eltérés azért lehetséges, mert az egyik kutatás az anyai ágat vizsgálja, a másik az apait.
Aki az apait vizsgálja azt bizonyítja, hogy ősapáink keletről belovagolva igen lelkesen vágták gerincre az itt élő ősanyáinkat. Többieknek, pedig, csak a környező pásztorok jutottak.
Ezért mondhatjuk azt, hogy az anyanyelvünk a finnugor nyelvcsaládba tartozik és azt is, hogy a Hunok a rokonaink. Mint ahogy mondhatjuk, hogy a szkítáknak, avaroknak a kultur örökösei vagyunk.
Ezek közt az állítások közt nincs semmiféle ellent mondás.

@szaszni: azért van ez a link a hozzászólás elején, hogy rá lehessen bökni, hogy mire reagálnak a népek. Konkrétan a G. B. Shaw "idézet"-ről van szó.

Érdekesség, hogy az angolul könnyen megtalálható "forrás" egy magyarból visszafordított mondat :) Érdemes szó szerint rákeresni a gugliba arra, amit idéztél, kizárólag olyan megjelenéseket fogsz találni, aminek nincs köze Shaw-hoz, pedig elég sok idézet-weboldala van.

HÁHÁ ez vicces!

Jó térkép

A genetikai diagram hibája az, hogy nem földrajzi térséget feleltet meg a népesség genomjához, hanem kreált politikai alakulatokat (államokat) melyek - felénk köztudottan - nem homogén származású népességgel rendelkeznek.
Ez alapján a szomszédaink azért hasonlítanak ránk, mert mi vagyunk saját magunk szomszédai is: magyrok itt is és ott is.:)
A finnugorizmus pedig tudományos vicc, ami szépen lassan kipusztul, mint a makarenkói pedagógia.
Idő kérdése.

Pff, ekkora melléfogást. Nincs energiám végigböngészni a kommenteket, tehát lehet, hogy írták előttem.
A nyelvrokonság nem azon múlik, hogy a szókincsünk hány százaléka származik ilyen és olyan átvételből, hanem azon, hogy az alapszókincsünk honnan. Ezek a közös szavak pedig a legritkább esetben fognak egymásra hasonlítani, éppen azért, mert nagyon régóta szétváltunk, így másképp alakította tovább őket az adott nyelvet használó közösség. Ezen kívül nem tudjuk, hogy volt-e kettős honfoglalás, és ha igen, melyik magyarság használta a törököt és melyik a finnugort. Illetve azt se tudjuk, hogy ugyanaz volt-e az anyanyelve mind a hét törzsnek.
A genetikai rokonságról csak annyit, hogy már a honfoglaló és avar népesség körében is genetikai kettősség lelhető fel: egy hosszúfejű europid és egy rövidfejű mongolid típusról beszélhetünk mindkettő csoportnál. Az alföldi emberek között még mindig kimutatható mongolid genetikai állomány, de alapvetően alpi, dinári és egyéb szláv vonások lelhetők fel a magyar népességen belül, ami nem is csoda, hiszen az évszázadok alatt rengeteg szláv és germán betelepülővel keveredtünk.

Összefoglalnám az elhangzottakat:

Poszt: "Vona összekutyulja a nyelvrokonság és a genetikai rokonság fogalmát, pedig a kettő nem ugyanaz."
Kommentelők: "A posztoló hülye, mert összekutyulja a nyelvrokonság és a genetikai rokonság fogalmát, pedig a kettő nem ugyanaz."
Más kommentelők: "Hungaria über alles... öööö... mindenekfelett!"

Egyébként egész Európát 2500 emberrel modellezni, na az valóban agyrém. Illetve színes-szagos szemléltető térképek rajzolásához valószínűleg elegendő, de komoly következtetéseket levonni belőle nem lehet.

Olvastam egyszer egy hasonló genetikai tanulmányt, ami (1) csak Magyarországon belül 3 tájegységben több ezer fős mintán dolgozott, (2) kizárólag mitokondriális DNS-t (amit mindenki az anyjától kap, tehát anyai ágon ugyanaz, mint az összes felmenőjéé, leszámítva a mutációkat) és az Y-kromoszóma DNS-ét (ami apai ágon ugyanez, nyilvánvaló okokból) vizsgálták, összevetve régészeti leletekből származó DNS-sel.

Statisztikailag nyilván ez sem kielégítő, bár mivel ezer-kétezer éve ritkaság volt, hogy egy ember nagy távolságot járjon be, talán elfogadható a régészeti leletekben mutatkozó mintavételi hiba.

Nem meglepő módon az jött ki, hogy a DNS e két jól konzerválódó mintája alapján a vizsgált három tájegységből kettőben a magyarok gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek a szomszédos népek bármelyikétől. Ami érdekes, hogy az Őrségben ez nincs így: ott kimutathatók a feltehetőleg a honfoglalók által "hozott" belső-ázsiai Y-kromoszóma-jellegzetességek.

Azt már meg sem merem említeni így érdekességként a végére, hogy a népi hímzésmotívumaink meg a ma létezők közül a legnagyobb hasonlóságot bizonyos japán motívumokkal mutatják, mert az egybitesek mindjárt kétfelől ugranak a torkomnak :)

@flea: Az egybitesek a túloldalon gyülekeznek.

@bm613: arra próbáltam utalni, hogy érkezhet (és még lehet, hogy fog is...) a "te idegenszívű nemzetáruló, aki szerint bármiben is hasonlíthatunk ezekre a pondró népekre itt körülöttünk" és a "te idióta mélymagyar, japán motívumok, mi? ne kerülgesd, gyere egyből a sumérokkal" reakció is. Különböző alapállás, egy a közös: az 1 bit.

@flea:

Az eredmények nem lepnek meg, viszont a motívumkutatás nagyon csalóka lehet, mert ezek akkor kb. olyan divatjelenségnek számítottak, mint ma a Nike-pipa. Például az egész ázsiai sztyeppevilágon végigsöpörhettek ilyen divathullámok, amelyek egyrészről Japánig és Amerikáig, másrészről az Európába vetődő magyarokig és bolgár-törökökig bejárhatták a világot.

@Mj: Eszemben sincs a motívumokból bármiféle következtetést levonni, különösképp, hogy nem szakterületem. Annyiból viszont érdemes megemlíteni őket, hogy jelzik: a "rokonság" egyrészt meglehetősen szerteágazó, másrészt nem igazán definiált fogalom, ráadásul önkényes definíciók mentén is csak korlátozottan kutatható dolog.

@flea:

Na de akkor mi is az a rokonság?:) Mert például a népmesevilágunkban találunk pusztai motívumokat is, de ott van a francia és német motívumkincs is, aztán mégsem vagyunk keletfranciák.;-)

@Mj: Mondom, hogy nem definiált :)

Ha a személyes, így legkevésbé sem tudományos véleményemre vagy kíváncsi, szerintem rokonság alatt bizonyos kulturális összetevőket kellene érteni: nyelvi hasonlóságot (nem nyelvészeti értelemben vett rokonságot!), népzenei meg egyéb népművészeti elemek hasonlóságát, sőt bizonyos művészetnek nem nevezhető dolgokat: vallási szokásokat, mondákat, népszerű hiedelmeket, babonákat is. Ugyanis szerintem ez írja le legpontosabban azt, amit a köznyelvi beszélő rokonság alatt ért. (És egy ilyen definíció szerint más-más összetevők alapján, de rokonai vagyunk a törököknek is meg a mansiknak is, sőt egy kicsit a finneknek, a japánoknak meg a hunoknak is, elfogadva azt, hogy a finnekhez genetikailag és történetileg, a japánokhoz ezen felül nyelvileg, a hunokhoz meg a mondáinkon kívül úgy általában semmi közünk. Valamint halkan jegyzem meg, hogy ugyanezen definíció szerint a románok is egy kicsit dákok, ami nekik pont ugyanazért fontos, mint nekünk Attila meg a hunok. ;))

Aztán ez persze egy csomó esetben korrelálni fog a populációgenetikai értelemben vett rokonsággal, mert a kultúra egyes elemei tipikusan szülőről gyerekre adódnak át, egy csomó másik esetben meg nem, és ez szerintem nem baj, meg igazából annyira nem is érdekes (kivéve ha arra használják a genetikát, hogy történeti eseményekre következtessenek belőle, pl. hogy egy adott népcsoport mennyire volt számos, meg mikor honnan hova vándorolt).

@flea:

Oké, ez így világos, és jól is mutatja, hogy a "népek országútján" miféle mozaikhatás érvényesült. Bár arra is kíváncsi lennék, hogy a nyugatról kimutatható hun-monda itthoni elterjedése előtt vajon milyen identitásuk lehetett a székelyeknek.:) Még az is lehetne egyébként, hogy ők nem a Kézai-féle hagyományt vették át, hanem volt egy sajátjuk, ami lehet választott identitás is a katonanemzetet erősítendő, de lehet valóban történeti magvú is. De mivel erre gyakorlatilag lehetetlen választ találni, ezért az sem dönthető el, hogy a mindig veszélyes határvidékre telepített székelyek valójában hogyan is kerültek a magyarokhoz.

Na ez aztán jó sok komment, nem is olvastam végig, úgyhogy csak ennyit tennék hozzá: www.youtube.com/watch?v=_IBzyE-FWEo

Van aki említette itt az átjáróházat, én kicsit kevéssé polkorrekten szoktam fogalmazni, ha ez szóba kerül. :]

@berciXcore:

Jó kis zene, de azon kívül, hogy finn, nem tudom, hogy hogy jön a finnugor nyelvrokonság cáfolatához vagy megerősítéséhez.:) (Csak a gyengébbek kedvéért, minél inkább hasonlít két szó, annál valószínűtlenebb, hogy közös átvételek. Viszont mostanra már máshogy hangzó szavakat etimológiával, a szabályos hangtani változásokra alapozva vissza lehet vezetni egyazon szóra is.)
Én "népek országútját" írtam, az szebb, mint az átjáróház.:P

@flea: Pont arra céloztam, hogy a második fajta rendkívül ritka.

@Mj: Ja es csak úgy random jött. Amúgy itthon is ismert egyházi ének. :)

Igazából a nyelvészetben az a szép, hogy a matematika egyre egzotikusabb területeivel a nyelvészeti logika is egyre inkább fejlődik, ahogy felismernek olyan törvényszerűségeket, amik leírhatók matematikailag. Persze ez sokak nyelvi idealizmusát bántja. :)

Én a "történelmi kupleráj" szót szoktam alkalmanként használni, bár tény, hogy az már nagyon erős. :]

@berciXcore:

Számomra csak az derült ki, hogy keresztény tartalmú. Itthon kik és mikor éneklik?

Ez bizonyára így van, de a történeti etimológia még mindig úgy működik, hogy forrásokat és különböző nyelvekben példákat keres a hangtani változások igazolására, tehát pusztán logika alapján nem működik. Ezért is megy félre rengeteg olyan matematikus végzettségű önjelölt kutató, aki a saját maga logikája alapján akarja levezetni, hogy az ispán sumer szó.:)

Ezt mondjuk kifejthetnéd.:P

@Mj: Itthon evangélikus forrásokat találtam "atyán két kezedben" címmel.

Ami meg a nyelvészeti matematikát illeti, meg az önjelölteket, azért én a témában maradnék az olyan, talán komolyabban vehető forrásoknál, mint a University of York matematikai tanszéke, ahol oktatnak ilyen tárgyban. Azért még több a bizodalmam az akadémiai tudományban. :)
És azt tudtad, hogy az angol sail is magyar eredetű, sőt az angolok tőlünk tanultak meg hajózni, mert hát mi kap bele abba a nevezett vászonba? Hát a szé(j)l. ;D

A kupin szerintem nincs mit kifejteni, páran végigszekszualizálták már ezt a vidéket, na. ;]

@berciXcore: Na, má' kettőig se látok. Szóval "Atyám két kezedben".

@berciXcore:

Köszi, ma is okosabb lettem.:)

Tőlem oktathatnak, csak attól még homályos, hogy ez mondjuk a magyar nyelvtörténészek számára hogyan lehet majd inspiráló.
Jaj, késő van már ehhez...:)

Ezen nincs mit kétségbe vonni.:)

@birca maxval: Tafaddali naomba mpomben bíri! Mit jelent szuahéliül? Segítek: egyférfiembernek egy kocsmában igen hasznos mondat, ha szomjas...

@Nádasi Balázs: q
amikor sorkatonák voltunk, volt egy zászlós, aki igen mocskos szájú volt és egy mondását kifordítottuk:
Sté bizsdmig ajnar vugy ikir ujduj fusz! Na mit jelent? Lefordítom: Tik baszdmeg olyan vagy akar a fasz! (igen így, egyes és többes szám egyeztetése nélkül, natúran).
Való igaz a nyelvi szerkezet a lényeg - én laikusként úgy látom, hogy a nagy el-, és vízválasztó: ragoz-toldalékol, vagy prepozícionál. Úgyhogy nem az a kérdés, hogy finnugor, vagy török eredetű a magyar nyelv, hanem hogy ezek mind egymás rokonai, továbbmegyek: édestestvérek. Punktum.

@Mj: @berciXcore: némi guglizás eredménye:

www.youtube.com/watch?v=S8e8o4tSKFI

(A magyar szöveg többé-kevésbé az eredeti első 3 versszakának a szabad fordítása, méghozzá egy bizonyos Koczor Tamás és egy Izsóp nevű csoport munkája, akik valami Pest megyei evangélikus közösségben nyomulnak. Szóval minden stimmel :))

@flea: De ha már így szóba jött, én szívesen lennék a finn evangélikusok rokona, mert náluk van metálmise. Közép-Ázsiában ez ritkaság. :D

Meg még annyi: ha finn-ugor rokonságról beszélünk, és összehasonlítjuk a finnt a magyarral, akkor hasonló rokonsági távolságokban gondolkozzunk, mint az indoeurópai nyelveknél mondjuk az angol és a hindi között. A genetikai rokonságra hivatkozva simán elvethető lenne a két nyelv rokonsága, aztán mégis rokonok.

@berciXcore:

Itthoni katolikus és református közösségekben is vannak rockosabb zenélések, gitározgatások, akár templomi környezetben is.;-)

@berciXcore:

Persze, ezek alap dolgok.:)

@Mj: Ilyen formában-e?
www.youtube.com/watch?v=EYUmEEMrZmI
Kicsit gyorsabban:
www.youtube.com/watch?v=QnV_s_j1YGQ
ÉS egy finn bemutató az amúgy a finn evangélikus népegyház által is támogatott műfajról, ami Helsinki legmenőbb templomából, a Sziklatemplomból indult:
www.youtube.com/watch?v=I-pSCVFDr-U

Mert mondjuk az enyhén szirupos kortárs "dicsidalok" heveny hányingert okoznak nekem. :D

@berciXcore:

Nyilván nem ilyen formában, de én nem is azért megyek templomba, hogy metálra pogózzak.:) Sajnos nincs fent youtube-on az ismerőseim zenéje, de az én alapvetően rocker stílusomnak egyáltalán nem hányinger.:)

@berciXcore: ezekután miért nem lep meg, hogy az Apocalyptica is véletlenül pont finn? :D

Jól látom, hogy ezt még senki sem linkelte?
www.nyest.hu/hirek/finnugor-e-a-magyar-nyelv

@berciXcore:

Nem tudom, hogy linkelték-e, mert azóta sem olvastam vissza, de aki "hisz" és nem pedig vélekedik, azt ez a zanzásított és átlagjózsinak is emészthető verzió sem fogja meggyőzni.:-S

@flea:

Ne is mondd, másfél órát késtek, amikor kimentem a kedvükért Szigetre.:P

@Mj: 2003! Azóta se tudom, hogy fértünk be tízezren a Hammerworld sátorba. (Illetve mi nem is fértünk be rendesen, hátul épphogy félig benn voltunk, a csajokat a nyakunkba vettük. :))

Viszont simán megérte várni rájuk, nem?

@flea:

Nem tudom, hogy hányan voltunk, de hogy viszonylag elöl állva nem kaptam levegőt, az biztos.:) Amíg rájuk vártam, úgyis pasiztam, tehát nem volt nagy gond a késés.:)

Én nem vonom kétségbe a magyar nyelv és a finnugor népek nyelvei közti párhuzamokat, DE én, László Gyulához hasonlóan inkább egy steppei közvetítő nyelvre gondolok, mintsem valódi rokonságra. A finnugor nyelvrokonság hívei azzal érvelnek, hogy a legősibb szavaink finnugor eredetűek, nos erre csak egy ellenpéldát említenék: az anyanyelv kifejezésben is szereplő anya szó az összes török ( türk ) nyelvben "ana" illetve "ene" ( amiből a mi Emese, azaz "anyácska" nevünk is ered ). Nem tartom valószínűnek, hogy az anya szavunk egy török jövevényszó lenne, hiszen ha eredendően finnugor nép lennénk, akkor nyilván a legfontosabb szavunkra ( ami minden kisgyermeknek legelső szava ) az anyára egy finnugor szavunk lenne, és nem egy török "jövevényszó". Egyébként az apa szavunk és török eredetű, "ata"=atya. Finnugor eredetű szavunk pl a méz ( mes ), érdemes azon elgondolkodni, vajon melyik utal a régebbi gyökerekre, a családra vonatkozó szavaink ( anya, apa ) illetve a méz... Nem hinném, hogy a kisgyermek első szava a méz lenne, sokkal inkább az anya:). Illetve az is elgondolkodtató, hogy Finnorzság, Észtország térképeit böngészve, egyetlen egy ismerős szóra sem bukkanunk, viszont Belső-Ázsia térképein a szemünket is kiszúrja a sok ismerős helységnév: Bihar, Magar, Maros, Olt, vagy a régi Kazah főváros: Alma-Ata, ami szó szerint annyit jelent: Alma Atya.. az ujgur főváros: Ürümcsi ( örömséges hely ) ezeket még csak magyarosítani sem kell... A finnugor nyelvrokonság csupán annyit jelent számomra, hogy az eredendően türk magyarság egy jelentős számú finnugor eredetű népet olvasztott magába a steppén. A Szegedi Tudományegyetem kutató bebizonyították, hogy a honfoglaló magyarok azért savanyították a tejet, mert tejérzékenyek voltak, a mai magyarság megtudja emészteni a tejet, hála annak, hogy ereinkben már szép számmal folyik a környező népek véréből is... megvizsgálták, hogy a finnugor népeket is, és kiderült, ők mindig is eltudták emészteni a tejet, érdekesség, hogy a török eredetű ujgorok azonban a mai napig tejérzékenyek.. Nem az a lényeg, hogy nyelvünk milyen eredetű, vagy melyik népekkel vagyunk genetikai rokonságban, a magyarság mássága az egyedi kultúrájában rejlik, ahogy Kodály fogalmazott: "A magyar kultúra a legnyugatibb nyúlványa az egyetemes belső-ázsiai kultúrának". Steppei lovas-nomád hagyományainkat nem veheti el tőlünk semmilyen finnugor nyelvrokonság...

@Töritanárnő: Az "Emese" esetében ott van a finneknél az "anya" jelentésű "emä", vagy "emo", és akkor máris helyben vagyunk.
A finnek "apa" szava (isä) meg inkább más szavunkban köszön vissza, és ennek kellően régies formája ismerős lehet innen: "isëmüküt". Tudtommal egyébként az "Isten" szavunk is ugyanúgy az "ős" szavunkkal rokon etimológiailag.

Ürümcsi jelentése inkább "csodás legelő". Alma-Ata neve valóban az "alma" szóból ered, és nagy valószínűséggel az alma őshazája.

A komment végére előkerülő gesztro-genetikai bizonyítékok meg megint nem bizonyítanak semmit a nyelvekről.

Kedvenc példámmal élve: tegyünk egymás mellé egy rádzsasztáni és egy izlandi embert. Jó messzi élnek egymástól. Ránézésre nem rokonok. Vessük össze a génállományukat. Ott sem lesz rokonság. Kultúrájukban, vallásukban szintén eltérések vannak. Szólaltassuk meg őket anyanyelvükön. Elsőre nem fog rokonnak tűnni. De ha leásunk a nyelviség alapjaihoz, kiderül, hogy nyelvileg mégiscsak rokonok.
Fene se gondolná.

@Töritanárnő: "A finnugor nyelvrokonság hívei azzal érvelnek, hogy a legősibb szavaink finnugor eredetűek"

Nem. Tényleg annyira nehéz megérteni vagy megtanulni, hogy NEM a szavak hasonlósága számít? Ez legfeljebb illusztráció, laikusokat elégedetté tevő felszín, közös szavunk a törökökkel, németekkel, és mára az angolokkal sokkal több van.

Nyelvrokonság kérdésében a ma aktuálisan használt szavak hasonlósága lényegében semmit nem jelent.

@Töritanárnő: Az Ürümcsi és az öröm összefüggése felér Kappanhágóval és Istókhalmával...