Az alábbiakban Zixus vendégpostját olvashatják.

Az országgyűlés első napja tele volt mókával és kacagással. A Rosszabbik egy jól irányzott huszár-, akarom mondani gárdista vágással sikeresen tematizálta az ülést.

Reagált rájuk Papír-Turul is, akinek - talán a Sólyom for president! Facebook oldal hatására – újra volt vér a pucájában, óvta tőlük a demokráciát és jól kirekesztette őket. Bajnai „Kapus” Gordon, amúgy nagyon visszafogott beszédében, melyben alapvetően saját heroikus munkáját méltatta, nem feledkezett meg arról, hogy oda ne szúrjon a radikális pártnak. Figyelmeztette őket, hogy amennyiben ők maguk, a törvények betartását akarják számonkérni másokon, akkor biz’ saját magukon kell kezdeni. Amúgy ő szurkol a Narancsos Fiúknak, hogy vigyék csak tovább az országot az általa kijelölt rögös úton.

A szocik nézni se bírták, mikor Vona letette az esküjét. Elfordultak, még a fülüket is befogták, hátukon végigfutott a hideg, és volt olyan képviselő asszony, akinek még a mellbimbója is libabőrös lett. Mesterházy „Szakállnélkülsenkiseismermeg” Attila is határozottan kérte MOB Pált, az új házelnököt, hogy ugyan kezdjenek már valamit ezzel a lángtekintetű fiatalemberrel, aki majd legközelebb bomber dzsekiben és bakancsban fog szaladgálni a parlamentben. A Szent Korona alatt – gondolta magában II. Orbán Viktor királyunk, és valószínű ez futott végig az új házelnök agyán is, ezért egy kicsit odafricskázott a Csupaszarcúnak. „Legközelebb akkor szólj, ha éppen arról van szó, amiről beszélni akarsz” – dörögte MOB Pál, majd atyai jósággal végül mégis teljesítette a kérést, miszerint hívjanak össze bizottságot arról, hogy egy testületet kéne felállítani, ami majd kijelöli azokat, akik majd felelőségre vonják Vona „Igazmagyarosítottnevű” Gábort. (Persze már az első testületnek is tagja lesz Vona, és mivel ezek a bandák általában közmegegyezéssel hoznak döntést, nem fog történni semmi.)

Ezután következett a várva várt pillanat, és Vezérlő Fejedelmünk lépett a színpadra. Megalapította az úgy magyar királyságot, melynek államformájaként az új nemzeti együttműködést nevezte meg. Nevezhetnénk inkább korporációnak, vagy valami mozaikszónak, mert a kis barátaik, akiket az „Elég!” és „Szavazz!” szlogenekkel győzött meg, nem fognak tudni mit kezdeni ilyen hosszú, és bonyolult nevű államformával.

A végén jött a slusszpoén, a somlói galuska tetején nemcsak hab volt, hanem kandírozott áfonya is, úgy ám! A képviselők békésen elénekelték a Szózatot – már aki tudta egyáltalán a szövegét – majd egy pillanatra mindenki döbbenten nézett maga elé riadt tekintettel, hogy akkor most mi van? A Gárdisták ugyanis vígan rázendítettek a Székely Himnuszra. A maszoposok izegni-mozogni kezdtek, a Csupaszarcú is nézelődött, h ilyenkor most mi van? Végül ott maradt. A Narancsos honatyák megköszörülték a torkukat, és hamar beszálltak az ingyen koncertbe.
Az LMP valószínűleg nem ismerte Csaba királyfit, úgyhogy nem tudták eldönteni, hogy akkor ez most irredentizmus, antiszemitizmus, vagy egyáltalán mi köze ennek az egésznek a biciklizéshez, ezért inkább nem csináltak semmit.

Személy szerint semmi bajom a Székely Himnusszal, bevallom, magam is énekeltem már, Erdélyben jártamban. Engem az zavar, hogy egy 15%-os párt hogyan tudja így magára vonni a figyelmet úgy, hogy a többség nem tudja megvédeni magát ellenük. Mert a többség meghatározta a parlamenti ülés menetét, és a Szózattal akarta zárni. A Rosszabbik pedig fogta magát, és egy nap kétszer is felülírta a demokratikus rendet. II. Orbán „Nemzetegyesítő” Győzőnek tenni kell valamit, hogy helyreálljon a rend az országban, és megszűnjön az összevisszaság, és ezt a munkát a Parlamentben kell kezdenie!