A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rükverc (11) rukverc (15) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Kolbenheyer olvas CCXXXIV.: Itt a vége

2017.05.20. 07:00 kolbenheyer

harari2.jpgYuval Harari ott hagyta abba Sapiens című remek könyvét, hogy mit is hozhat a jövő az emberiség történelmében. Most innen folytatva egy újabb egész könyvet szánt a kérdésnek, hogy aztán jó történészként előző állításait jól zárójelbe is tegye egy még meghökkentőbb értelmezési keret kedvéért: Homo deus (Budapest, Animus, 2017; a 2015-ös héber eredetiből a szerző angol fordításában: London, Harvill Secker, 2016). Hogy a könyv önmagában is megálljon a lábán, gyorsan összegzi a Sapiens tételeit: az ember a kognitív forradalomnak köszönhetően képes lett nagyobb tömegben együttműködni, ezért tudott a világ minden tájára kirajzani. A mezőgazdasági forradalom következtében képessé vált létszámát megsokszorozva a Föld urává válni. De csak a tudományos forradalom eredményeként lett képes életminőségét lényegesen javítani. Nem mindegy mindez, ha úgyis csak a jövőre vagyunk kíváncsiak? Harari szerint a történelem nem úgy tanulságos, hogy bármi is újra megtörténhetne. Hanem csak úgy, hogy általa értjük meg, hogy a jelen nem determinált, mindig számtalan lehetőség van, az emberi cselekedetek alakítják a világot, és meg is változtathatják.

Korunkra ugyanis a tudományos forradalom elérte eredeti célkitűzéseit: legyőztük az apokalipszis lovasait, az éhezést, a járványokat és a háborút. Azért is érdemes a történelmet tanulmányozni, mert akkor a média torz tükre helyett világosabban láthatjuk, hogy ma sokkal többen halnak meg túlsúlyban, mint éhezésben, hogy vannak ugyan új betegségek, de egyikből sem lett pusztító járvány, és hogy ma többen lesznek öngyilkosok, mint ahány ember háború miatt veszti életét. Természetesen utóvédharcok még folyhatnak, de a szemléletünk már megváltozott: az éhezést, járványt és háborút nem tekintjük az élet elkerülhetetlen velejárójának (pláne nem isteni büntetésnek), hanem technikai problémának, esetleges megjelenésüket pedig szinte mindig emberi mulasztásnak. Mi lehet az új projekt? Kézenfekvő, hogy a folytatás: az örök élet és a boldogság. Ha kimondani nem mindenki meri is, apró lépésekben erre haladunk. Senki sem hal meg „öregségben”, hanem valamilyen konkrét oknál fogva, amit az orvosok a végsőkig próbálnak kiküszöbölni. Bizonyos betegségek, de akár speciális célfeladatok esetén gyógyszerekkel és/vagy elektromos árammal befolyásoljuk az agyat.

Azért is elkerülhetetlen, hogy az emberiség öröklétre és boldogságra törjön, mert ezt követeli korunk vallása. Harari szerint a vallás nem az istenekről szól, hanem a társadalmi rendről, az emberek nagytömegű együttműködéséről. Olyan nézetrendszer, ami értelmet ad az életnek és eligazít az erkölcsi kérdésekben. A teista hagyományos vallások gyengülésével korunk uralkodó vallása a humanizmus, annak is liberális válfaja. Vallás, hiszen dogmákból indul ki: az ember utánozhatatlan egyéniség és szabad akarattal rendelkezik. Ebből következően a vak univerzumnak az emberi értelem ad jelentést, és ezért minden emberi élet egyformán értékes. Az együttélés ebből következő (amúgy pedig nagyon sikeres) módja a demokrácia és a kapitalizmus, hiszen ezek a rendszerek az emberi döntés szabadságát és megkérdőjelezhetetlenségét hirdetik. Ha tehát az emberi egyéniség ilyen értékes, akkor meg kell őrizni és biztosítani kell vágyai kiteljesedését, a boldogságát. De itt jön a gyakorlati csavar. Az apokalipszis lovasainak legyőzése egyenlősítő projekt volt: mindenki élhessen jóllakottan és egészségesen békében. Az örök élet és a boldogság viszont elitista projektek: ki élhet tovább és jobban.

De van elméleti csavar is. A tudomány önmagában nem tudja cáfolni a vallási dogmákat és erkölcsi ítéleteket. De mivel ezek mindig foglalnak magukban tényközléseket, azokat már nagyon is. A modern biológia és pszichológia nem fogja tehát kimondani, hogy az emberi élet nem szent. Azt viszont kísérletekkel igazolta már, hogy az ember nem oszthatatlan egyéniség, hanem folyamatos interakcióban lévő rendszerek együttese. És azt is, hogy a szabad akarat leginkább az emberi öntudat konstrukciója, míg a valóságban az emberi döntések vagy determináltak vagy véletlenszerűek. Ha berzenkednénk, hogy de hát én mindig azt teszem, amire vágyom, akkor kérdezzük meg: honnan jönnek vágyaink, vajon szabadon választottuk-e őket? Ha nincs egyéniség és szabad akarat, akkor az emberi élet szentsége sem magától értetődő. Az emberiség már többször fogadott el olyan vallást, ami a világegyetem értelmét az emberen kívülre helyezte. Harari szerint ilyen lehet a jövő adatvallása is: az ember, sőt az emberi szervezett közösség is csak adatfeldolgozó, ami feleslegessé válik, ha lesz nála jobb. Lassan van.

Szólj hozzá!

Címkék: jövő történelem vallás társadalom humanizmus kolbenheyer olvas harari

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr2712504515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.