Hála a 21. századi médiának most értékes időt spórolok meg az olvasónak, neked. Nem fogok rövid, nyálas bevezetőt írni Barack Obamáról, mégpedig azért nem, mert az elmúlt 6 hónapban – 1 évben – 2 évben a csapból is ez folyt mindenhonnan és mindenki tisztában van azzal milyen jelentős és nagy dolog, hogy pár órán belül hivatalba lép, mint az Egyesült Államok 44. elnöke.
Mit adhat akkor e cikk szerzője az olvasónak? Főleg rengeteg kérdést és kétséget. Ahogy Yoda mondaná: „a jövő ködbe burkolózik“, nem láthatjuk előre az elkövetkező négy évet, még a következő pár hónapot is csak nehezen. Szóval arra a kérdésre, hogy Obama jó elnök lesz-e, vagy az USA kimászik e a gödörből, amit jó pár év alatt ásott magának, nem lehet választ adni, márpedig pont azért nem, mert ha meg tudnánk válaszolni ezeket a kérdéseket, nem lennénk ekkora sz@rban, mint amilyenben vagyunk. Biztos vagyok benne, hogy Obamának megvannak a válaszai egy csomó kérdésre, és abban is biztos vagyok, hogy őszintén hisz az igazában. Abban viszont nem vagyok és nem is lehetek biztos, hogy ez megoldja a problémáikat és segít megoldani a mieinket.
Obama. Még egy percet sem volt elnök, mégis nagyobb hírnévre tett szert, mint sok elődje az ország fennállása óta. Azt hiszem nem árulok el nagy titkot amikor azt mondom, Obamát megkímélte, szárnyai alá vette a média. Se a kampány alatt, se utána nem estek neki úgy igazán, így minden újság, hírműsor, blog, stb. részévé vált annak a jelképnek a megteremtésében, akiből pár óra múlva a világ vezető hatalmának vezetője lesz. Hogy ennek mi az oka, nehéz megállapítani. Részben gondolom a bőrszín is, de biztos, hogy ez csak egy ok a sok közül. Azt hiszem az amerikaiaknak (és részben nekünk is) szükségük volt egy anti-Bush-ra, valakire, aki segít elfelejteni az elmúlt 8 évet, helyrehozni a hibákat. Ezért a reményeinkből, a rózsaszín optimista világlátásunkból alkottunk egy jelöltet saját magunknak. Tök jól sikerült. De tényleg, nagyon hatásos, jól mutat. De tudjuk mi van mögötte? Igen tudjuk, egy ember van mögötte Barack Obama, akinek a nyakába sózták/sóztuk az elmúlt 3-4 év és a következő 10-20 év súlyát.
Amit kreáltunk magunknak az biztos más mint a valóság, és ha nem mindenki azzal lenne elfoglalva milyen nagyszerű ember is ő, kicsit megkapargatnánk a felszínt, akkor látnánk, hogy bizony, lehet hogy neki is vannak hibái. De nem tesszük, mert félünk, hogy nem tetszene amit látunk és hirtelen megint visszazuhannánk a pesszimista realitás világába, ahol a címlapon nem egy jelkép szerepel hanem zuhanó GDP és emelkedő munkanélküliségi görbék.
Abban, hogy Barack Obama elnök lehet bő 100 évvel a rabszolgaság eltörlése után sok minden közrejátszott, el kell ismernünk rendelkezik bizonyos kvalitásokkal, ami kiemeli őt a többi szenátor/politikus közül. Talán ezért is volt olyan könnyű kivetíteni rá a reményeinket és kívánságainkat. A jó hír az, hogy nem tudjuk milyen elnök lesz, így akár jó esetben még a hihetetlenül magas elvárásainknak is többé-kevésbé megfelelhet. (Elvégre a Dark Knight sem okozott csalódást, pedig azzal szemben tényleg voltak elvárásaink…) Barack Obama, akit a hírekben látunk az a személy, amilyennek az amerikaiak nagy többsége elképzeli a tökéletes elnököt a legtökéletlenebb helyzetben. A kérdés csupán az, hogy az ember a jelkép mögött képes lesz-e teljesíteni az elvárásokat? Szeretném azt hinni, hogy igen, de nem tudom.
Négy évvel ezelőtt, mikor Bush a második terminusát kezdte meg, ő volt a USA egyik legnépszerűbb elnöke. Ma nem tud olyat tenni, amivel kivívna magának néhány elismerő szót. Ahogy akkor igazságtalannak éreztem, hogy ekkora támogatás veszi körül, ugyanúgy igazságtalannak érzem most, hogy az amerikaiak minden hibájukat az ő nyakába akarják varrni. Elvégre egy ország politikai szférája pont olyan, amilyet megérdemel, se jobb, se rosszabb. (ezt nyugodtan veheti mindenki Magyarország-kritikának is) Pár óra múlva a pocsolya túloldalán ők azt ünneplik meg, hogy a legnehezebb időkben képesek összefogni, egy vezető alatt egyesülni és kűzdeni azért, hogy jobb sorsuk legyen. És bármennyire is csöpögősnek és nyálasnak is hangzik ez, el kell ismernünk, hogy ők legalább keresik a kiutat a válságra, hajlandóak egy aránylag tapasztalatlan emberre rábízni a következő négy és talán annál sokkal több év alakulását.
Azt hiszem egy gazdasági visszaesés/válság sokféleképp próbára tesz egy nemzetet. Európába sok országában az emberek hajlamosak baj idején a szélsőséges pártok felé fordulni, azt remélik, hogy az új, drasztikusabb módszerek majd megoldást jelentenek a problémáikra. Szerencsére ez a folyamat korunkban még nem indult be teljesen, és könnyen meglehet, hogy nem is fog, de el kell ismernünk, hogy az elmúlt pár évben történtek érdekes dolgok. Mint mondtam, egy nemzetnek sok kihívással kell szembenéznie és mi szemléltethetné jobban egy ország vonásait, mint az e kihívásokra adott válaszok milyensége. Az amerikaiak elnököt és ezzel egyben irányt is választottak problémáik megoldására és bár könnyen meglehet, hogy Obama elbukik és ő sem lesz képes megbírkózni a rá nehezedő hatalmas kihívásokkal, ők legalább elindulnak valamerre. És mi?
