Igazából ez a Pásztor Albert-féle cigányozós ügy elég undorító. Amiről beszélt az egyszerű, tapló rasszizmus, amire nem mentség az, hogy a statisztikák szerint jó rendőr, hogy Miskolcon lényegesen csökkent a bűnözés. Hogy miért is rasszista? Azért, mert nem a tényeket közölte, hanem többlet tartalmat adott annak, hogy az elkövetők cigányok lennének, mintha ennek bármilyen plusz értelme lenne. (Akik cigánybűnözésről beszélnek, azoknak üzenem: ebben az összetételben a cigánybűnözés jelzős szerkezet. A jelző meg jelent valamit, ugye, például valamiféle tipizálást.)

Pásztor nem csak a sokat idézett legvédhetőbb mondatot mondta („Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük"), voltak ott mások is. Például: „Mi, rendőrök teszünk azért, hogy kivegyük a részünket a fiatalok neveléséből. A baj csak az, hogy a sok kis aranyos cigánygyerekből gyakran lesz durva és kegyetlen bűnelkövető. A családokban kéne valamit kezdeni a dologgal, hogy ne ilyen irányban változzanak.” Ebben ugye teljesen nyilvánvaló a kapcsolat a cigányság és bűnözés között, illetve a cigány családok nevelése és a gyerekeik bűnözése között. Ez pedig nettó rasszizmus, szimpla bunkóság. Szóval Pásztor elmehetne (khmkhm) egy másik állástípusba, ezt azonban megúszta. (Mellékág: egy köztiszteletben álló személynek tudnia kellett volna, hogy ha ilyeneket mond, akkor annak hatása van a közbeszédre.  Természetes ennek megfelelően alakult is a közhangulat, elszabadult a pokol, rég nem látott indulattal csapott le a cigánygyűlölet Magyarországra és a magyarországi cigányokra.)

Először úgy döntöttem, hogy nem írok postot erről a témáról. Azért nem, mert úgy éreztem, senkit sem tudok meggyőzni, túl nagyok az indulatok. Tehetetlennek éreztem magamat, nem láttam esélyét, hogy elmagyarázzam bárkinek, miért borzasztó és miért rasszizmus cigánybűnözésről beszélni. Szerencsére megjelent két nagyon jó véleménycikk a témában. Ezek képezték a minimális ellensúlyt az elszabaduló rasszista indulatokkal szemben. Azonban jött a kedves miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc hatására Draskovics Tibor visszahelyeztette Pásztort pozíciójába. (Draskovics talán komolyan gondolta, hogy Pásztornak mennie kell, Gyurcsány miatt került vissza. Draskovicsnak ezután mennie kellene, ugyanis most lett teljesen nyilvánvaló, hogy az elveit feladva ragaszkodik a hatalomhoz. Ha más nem, ennek kellene egy politikus halálának lennie, neki azonban fontosabb a hatalom, mint a saját gondolatai.)
Gyurcsány hihetetlenül visszataszító dolgot csinált. Visszahelyeztette pozíciójába a cigányozó kapitányt. Ezzel elárulta a hazai cigányságot, magukra hagyta őket. A társadalom legkirekesztettebb, legelesettebb, legszegényebb részét. Azt a csoportot, akik szinte rabszolgasorban vannak tartva, nem jogilag, hanem a társadalom szerkezetéből adódóan. Mert sokkal kisebb eséllyel jutnak munkához, mert sokan a táskájukhoz kapnak a villamoson, ha felszáll egy cigánynak vélt ember, mert a cigány gyerekeket ok nélkül kisegítő osztályba rakják.

Gyurcsány Ferencnek rövid idő alatt ez volt a második olyan lépése, ami miatt minden liberálisnak üvöltenie és tiltakoznia kellene. Először amikor a nyári melegfelvonulás résztvevőit hagyta magára, majd Chartázott egy gyengét, hónapokkal később. Melegeket ott nem láthattunk, viszont cigányok valamiért voltak. Most a miniszterelnök a  társadalom által leggyűlöltebb kisebbséget hagyta magára, árulta el. Ráadásul politikailag sem lesz nyerő a dolog. Ettől egyetlen egy kibaszott szavazatot sem fog visszaszerezni, viszont remélem, veszíteni igen. Akkor lenne igazán jó ez az ország, ha most például a Fidesz is komoly szavazótömeget veszítene el, de erre még csak számítani sem lehet.

Gyurcsány Ferencnek most kellene lemondania, és nagyon-nagyon sokáig meg se szólalnia. Soha többet ne merje magát antifasiszta élharcosként, a kisebbségek, elesettek védőjeként feltűntetni. Hitelesebb lesz, ha elkapja az elájuló kormányszóvivőt.