Sokat hátráltatja a nemes cél elérését az is, hogy az adományok 2/3 -át maguk a segélyszervezetek zabálják fel.

Ezeknél jobb ötlet a Fair Paid mozgalom.
(Az utóbbiba a magyarokat is bevehetnék...)

Erről a csajról, csak nekem jut eszembe Demcsák Zsuzsa? :)

Nemzetközi segélyezés: Amikor gazdag államok szegényei adományoznak szegény államok gazdagjainak.

"ezért a fejlett, és nem nélkülöző, legfeljebb küszködő fejlett északnak valószínűleg segítenie kell az éhezőkön úgy, hogy pénzalapokat adnak össze és (még több) élelmiszersegélyt jutattnak el a nélkülözőkhöz."

wow, micsoda megoldás, igazi baloldali összetettség :D

A segélyezésben magam sem hiszek. A tuneteket (éhezést) lehet enyhíteni, de hosszabb távon csak szabadkereskedelmi megállapodásokkal és befektetésekkel lehet javitani a helyzeten. [Ne kaját szerezzunk nekik, hanem munkát]

A másik meg az, hogy a segélyezés addig nem tul hatékony amig az afrikai országoknak ilyen politkai elitjeik és rendszereik vannak.

Ha hagynánk összeomlani az egészet, az mindenképp megoldaná a problémát, csak kérdés, hogy megéri-e emiatt emberek életével fizetni. [nem]

Hogy mit lehet tenni? Fogalmam sincs.

Van a világban néhány szervezet amelyik korrekt módon áll a témához, de ezek a fehér hollók. Itthon pl. a babtisták. Odamennek, megcsinálják, követik a sorsát. Ennyi. A nagy konglomerátumok meg elnyelik a pénzeket, árukat. Volt és lesz is még botrányuk bőven. Sőt ami a legerkölcstelenebb, sokan direkt erre alapítanak szervezetet.

nyilván én is úgy gondolom, hogy a segélyezés az éhínség enyhítésében játszhat szerepet. Ezt pedig vállalni kell, az éhezés ellen fel kell lépni.
Nyilvánvalóan a megoldás nem ez, ez nem is tud az lenni. LT-vel egyetértek, valszeg a kereskedelmi megállapodások átalakítására lenne szükség. Bár ehhez az is kellene, hogy az agyonszubvencionált EU-s mezőgazdák támogatását meg kellene szüntetni, és azt a pénzt versenyképes helyekre költeni, vagy olyan helyre, ami növeli a versenyképességet. Tényleg kellene befektetések, oktatás stbstb. A segélyezés csak a napi éhezésben segíthet. Ebben pedig nekünk van gyorsan dolgunk.

@Lodovik Trema: "Ha hagynánk összeomlani az egészet, az mindenképp megoldaná a problémát, csak kérdés, hogy megéri-e emiatt emberek életével fizetni. [nem]"

Ezekkel az álhumanista megoldásokkal, már így is 100milliókat öltek meg, és milliárdokat taszítottak nyomorba.
Nem kéne Istent játszani. Afrika rendezze le maga között a balhéit ahogy tudja, ha meg nem tudja, akkor rabszolgáknak jók másra nem. (Ez olyan mintha létrehoznánk egy rezervátumot ahol 1000 farkast/kutyát összezárunk, növényevők nélkül. Aztán mindig adunk nekik annyi húst hogy éppen ne egy kis kannibalizmussal kiegészítve ne halljanak éhen. Ellenben ha hagynánk a természetet dolgozni, leapadna a populátió 50re, és elterjednének a növényevők is.)
ENSZ monnyonle!

@TaTa86.:
Szerintem most kéne beugrania a gyarmatosításnak. Mert Afrikában tényleg volt olyan. Szerintem meg az erkölcstelen, hogy miután Európa kiszipkázta belőle, ami kell neki, otthagyja. És egy újabb példa arra, hogy a szabadkereskedelem többet segítene: a fejlett világ vámokkal és monopóliumokkal veri agyon Afrikát. Ez nem küzdelem, ez mészárlás, nem tapsolok.

@kolbenheyer: Szabadkereskedelem nincs, olyan mint a kommunizmus. Ezt felejtsük el.
Akkor lehet verseny, hogyha van egy minden versenyző fölött álló független bíró. Te ilyet hol látsz? Ha az IMF "csal", akkor ki szól rá? Ki érvényesíti az akaratát?

"a fejlett világ vámokkal és monopóliumokkal veri agyon Afrikát. Ez nem küzdelem, ez mészárlás, nem tapsolok."
Ez szerintem is így van.

@TaTa86.:
Ideálisan semmi sincs, praktikusan viszont sok minden. Így van ez a szabadkereskedelemmel is.
Jelenleg az afrikai árukra vámokat vetünk ki, hogy drágábbak legyenek, mint a mi adóból támogatott termékeink. Másrészt eltűrjük, hogy nyugati monopóliumok uralkodjanak egy-egy fejlődő országban. Ez utóbbihoz valóban bíró kellene: letörni a Chiquita kezét, akkor megérné a banántermelés Costa Ricában.
Azaz: a szabadkeresekedelem a megoldás. Az igazi.

Én is jobb szeretem azokat a segélyszervezeteket, non-profitokat, akikről tudom, hogy odamennek és csinálják. Magyarországon ilyenek ugye a baptisták.
Külföldiek közül meg az ilyeneket az esetek 95%-ban fiatalok indítják el, akik elmennek a világ végére önkéntesnek, mert az beleszámít a kreditjeikbe és a munkaviszonyba is. Aztán miután hazajöttek, kitalálják, hogy ha már sikerült az önkéntes programra támogatókat toborozni (mert hogy az is része a dolognak), akkor csak tudnak toborozni támogatót egy saját non-profitra is. Sokszor zenészek is mögéjük állnak, na nem azok, akik amúgy egy-egy koncerten csak über-vip backstage-pass birtokában érhetők el.

Az utóbbi évek egyik legkomolyabb ilyen egyetemista alapítású non-profitja az Invisible Children, akik arra tették fel minden erejüket, hogy az ugandai tragédiát végre le lehessen zárni, hogy a gyerekkatonákat végre rehabilitálhassák. Olyan szintre jutottak pár év alatt, hogy a személyes közbenjárásukra kezdődött meg a legutóbbi, tavalyi béketárgyalás, ahol viszont Joseph Kony, az LRA vezetője nem jelent meg, pedig ott volt mindenféle média, még az Al Jazeera is. A három egyetemista és a támogatóik reménye van benne mindabban, ami jelenleg történik Uganda kapcsán. Mikroökonómiai programjuk is van, karkötőket és táskákat készítenek a szervezettel partner menekültközpontokban.
invisiblechildren.com/home.php
(A videók sajnos nagyon lassan jönnek be.)

Ezt is még ajánlani tudom:
www.tomsshoes.com/

Egyébként Afrika nem pénzt akar. Az átlagember nem.
Tudást, módszereket és eszközöket. Például, hogy tiszta vizet biztosító kutakat építhessenek a közösség számára: www.water.cc
(Ez csak egy példa, több ilyen szervezet is van.)

Amit mi még talán fel sem fogunk, az az, hogy hány menekült indul útnak gyerekkatonák miatt: www.projectak47.com

Otthonosan mozgok az alternatív-underground zenei és a hozzájuk "tapadó" gyülekezeti körökben gombamód alakuló non-profitok terén, szóval csak nyugodtan kérdezzetek. :)

@berciXcore: "Egyébként Afrika nem pénzt akar. Az átlagember nem. Tudást, módszereket és eszközöket. "

Az átlag fekete-afrikai ezek egyikét se akarja. Ha elromlik a kút lusták szólni a segélyszervezeteknek, csak ulnek és várják, hogy majd valaki jön és észreveszi.

Infrastruktúrát épithetunk nekik, de a mentalitást átalakítani tovább fog tartani.

@Lodovik Trema: hmmm, ezt akár be is helyettesítheted cigányokra, feketékre, amire akarod. Lehet, hogy kicsit túl nagyot mondtál?

@calam: mármint: USA-ban élő feketékre

@heima: igazat kell adnom heimanak. Valóban ez egy paternalista megoldás. Nincs is jól megírva a poszt, nem is jó pillanatban írtam, előfordul az ilyen. Azt viszont fenntartom, hogy az éhezők pillanatnyi fájdalmán segéllyel kell segíteni. Hosszabb távon nyilván ez nem megoldás, lehet, hogy olyanokra lenne szükség, mint amiket fentebb felsoroltunk.

@calam: csak repkedtek itt a jobbnál jobb megoldások, különösen a szabadkereskedelem erőltetése tetszett, az árualap kivonása export formájában a harmadik világból a lehető leghumánusabb megoldás... (nem mintha ne lenne az EU és a volt gyarmatai között jelenleg is szkereskedelmi megállapodás)

"Azt viszont fenntartom, hogy az éhezők pillanatnyi fájdalmán segéllyel kell segíteni."

Naja, csak ez a pillanatnyi fájdalom 50 éve tart, mióta a gyarmatosítók elmentek.

@heima: azért írtam, hogy "lehet", mert nem tudom mi a jó megoldás. És valóban 50 éve, vagy még régebb óta tart. Ami nem fenntartható, emberiességi szempontok miatt sem.

@calam: hát félő, hogy fenntarthatóság és emberiesség kizáró tényezők.

@Lodovik Trema: pedig az események előbb-utóbb azt mutatják, hogy az a stratégia működik, ami nem csak passzívan odanyomja a pénzt meg a kaját, és tesz az egészre. Ruanda rehabilitációjában például pár éve Rick Warren és az ő csapata segít: www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1093746,00.html
A projekt újabban Afrikán kívül is terjeszkedni igyekszik: www.thepeaceplan.com/
És keresik a szélesebb partnerkapcsolatok lehetőségét is: rejectapathy.org/

Aki ezeket a forrásokat olvassa, az észreveheti, hogy egyre több a komolyan működő katalizátor- vagy ernyőszervezet.
Vagy éppen az online grassroots think-tank, mint az ausztrál Hillsong United által indított i-heart.org: i-heart.org/

Az is biztos, hogy az érintett területeken kell erősíteni a grassroots szerveződést. A hivatalos szervekre nagyon gyakran nem lehet számítani.