Bámulatosan jó újságírók dolgoznak a Magyar Hírlapnál. Ott van szegény Bayer Zsolt, aki az üres utcán is cigánybűnözőket lát, Huth Gergely és Szentesi-Zöldi László, akik ki sem másznak a soha véget nem érő téveszméikből és összeesküvés-elméleteikből. Páratlan ügyességgel képesek gyakorlatilag bármiben ok-okozati összefüggést találni. Így tett a múlt héten a Magyarországon méltán világhíres Sinkovics Ferenc is.
A cikk első bekezdésében leírja, hogy a nem tudjuk mikor és ki által romának minősített ember nem tudjuk mikor, de két, a Mester utcában sétáló lány közül az egyiket megütötte. Ez természetesen borzasztó dolog, ilyennek nem szabadna történni. Bár azt is tudjuk, hogy történik ilyen, mindenféle szín tényező nélkül is. Bárhol megeshet ilyen. Itt tehát az első bámulatos logikai lépés: a cigány odalépett, megütötte az egyik lányt, majd gyáván visszafutott társaihoz - én teszem hozzá: nyilván azok is cigányok voltak.
Erről az esetről bámulatosan gyorsan áttér Kolompár Orbánra, aki botrányos módon diákcsínynek nevezett egy verekedést. Mármint azért bámulatos, hiszen itt is ok-okozati kapcsolatot vél felfedezni a cigánynak vélt ember támadása és Kolompár Orbán munkássága között. Tuti, hogy aki támadt, cigány volt, ahogy az is, hogy ismeri Kolompár tevékenységét és mondatait, és a diákcsínyes megszólalásán felbátorodva megütötte a lányt. Elképzelhetetlen, hogy a fiatalember saját magától találta ki, hogy cselekszik, vagy csak a jól ismert csoporthatás miatt. Nem, a cigányság és Kolompár Orbán egyértelmű magyarázó erővel bír Sinkovics számára. Nyilván ebbe a körbe tartozik néhány vidéki gyerek kurvaanyázása. Valahogy ezt a történetet is hozzácsapja az előbbi két meséhez, pazar látleletét adva a rasszista gondolkodásnak és manipulációnak. Ugyanis a három történet egymás mellett arra a következtetésre vezetiheti az olvasót: a cigányok verekszenek, lopnak és még kurvaanyáznak is. De nem fejezi még be. Egy korábban soha nem hallott sztorival áll elő, feltehetőleg ezt a mítoszt fogják a következő időben felépíteni. Azt állítja, hogy 2002-ben sok kokárdát viselő honpolgárt inzultáltak cigányok Budapesten, mert felvállalták érzéseiket - erre persze az SZDSZ liberálisai bujtották volna fel őket, hiszen a cigányok még ahhoz is annyira hülyék, hogy maguktól rá sem jönnének, hogy a kokárdázás egy durván megosztó ötlet volt. Mármint megosztani próbálta a társadalmat magyarokra és nem magyarokra - egyértelmű, ki magyar és ki nem, ebben a világban. A történet szokatlan és számomra eddig ismeretlen volt, de érdemes felfigyelni az állítások összekapcsolására. Cigányok verekszenek (cigányságuk okán), erre az SZDSZ buzdítja őket, akik liberálisok, tehát: cigányok+liberálisok=nemzetvesztés. Pazar logika.
De a slusszpoént a végére hagyja Sinkovics úr. (Most nem térve ki részletesen arra, hogy a cigány vezetők hatalmas öntudatának emlegetésével nem egészen értem, hogy mire utal, valamint, hogy mire is gondolhatott a magyarok felé gravitáló romákról szóló részben.) Azt írja, hogy megvertek egy lányt a Mester utcában azért, mert magyar. Esküszöm, ezt a cikket és különösen a végszót egy Bayer Zsoltba ojtott Bogár László is megirigyelné. Sikerült egy négybekezdéses cikk alatt onnan, hogy a Mester utcában egy romának vélt fiatalember megütött egy lányt, odáig eljutni, hogy a lányt azért ütötte meg, mert magyar. Fantasztikusan felépített cikk. Kellő helyen és mennyiségben elhelyezett elferdített információ után a gyanútlan olvasó valóban úgy fog emlékezni, hogy azért ütötték meg a lányt a cigányok, mert magyar. Minden elismerésem Sinkovics Úré.
