Eredetileg a Rükverc Fesztivál hanganyagát raktuk volna ki ma reggel, de sajnos nem készültem el az utómunkával, így ez csak este jelenik meg. Ellenben egy hírt mindenképpen szerettem volna kommentálni. Felszállt a Boeing 787-es prototípusa. A repülőgép fejlesztése régre visszanyúlik – nekem az első emlékem vele kapcsolatban az, hogy körülbelül tíz évvel ezelőtt egy havilap hátoldalán vagy fél éven keresztül a LOT (a lengyel nemzeti légitársaság) hirdetése látszott: ők egy elírás következtében azt állították, hogy már rendelkeznek ilyen géppel. Persze akkor a Boeing még be sem jelentette a fejlesztést. (Ez persze a LOT rokonszenvesen suta pontatlanságai közül nem az első: a légitársaság a kommunizmus évei alatt érdemelte ki a "Lands Often in Tempelhof" gúnynevet, ugyanis a berlini járatok jelentős része eltérítés miatt a kelet-berlini Schönefeld repülőtértől nem messze, de már Nyugaton található pályára érkezett. Dehát ez már nagyon régen volt, azóta nem Berlinben emelnek falakat.)

Az új gép mindenesetre hatalmas váltást jelent kívül-belül egyaránt. A részletek kihagyásával elég annyit észrevenni, hogy a műszerfal a leggagyibb közeljövőben játszódó szuperrepülőgépes filmeket is megszégyenítően effektgazdag, csupa házimozi-szintű kijelzővel. Szerkezetileg pedig elég sokat elmond az innovációkról, hogy a gép lényegében műanyagból épült. Ezt kompozitnak hívják, mert nem tiszta műanyagról van szó; dehát nekem ne magyarázzanak, ez akkor is egy rendesen megépített nejlonszatyor. És ennek megfelelően elméletileg strapabíróbb, könnyebb, gyorsabb, mint bármi hasonló eddig.

Az új gépnek üzleti szempontból is újszerű a helyzete: a Boeing lecsapott az Airbus-receptre, azaz alvállalkozókkal építteti meg a gép egyes részeit. Ez persze késéseket okozott a gyártás beindításában, hiszen nem minden beszállító volt képes egyből elérni a Boeing-minőséget. Ami furcsa, az az, hogy pont most kapcsol rá az összedolgozós játékra a dowjones-os cég. Ugyanis az Airbus legújabb, szintén futurisztikus típusa, a gigászi A380-as rendkívüli késésekkel küszködik jelenleg is. (Ott az egyik legnagyobb problémát egy olyan franciaországi híd jelenti, amely alatt vagy fél méterrel fér el a hajón szállított, Angliában legyártott szárnydarab. Fél métert pedig akármelyik folyó hullámzik, ha olyan kedve van.) Tehát meglátjuk, mennyire lesz sikeres a projekt. De sikeresnek tűnik. Az emelkedő olajárak miatt a cégek kétségbeesetten próbálnak mennél olcsóbban üzemelő gépeket lízingelni, és ennek érdekében már több mint nyolcszáz gépet rendeltek a Boeingtól. Mit is mondhatnánk? Sok sikert a műanyag álomgépnek!